Sulky spi solo tárcsás gabona vetőgépet használ valaki?
Mik a tapasztalatok vele? Tipushiba? Gabonán kívül kellene vetnie apró magot (lucerna) meg nagyobbat (borsót) is, ezekkel hogyan boldogul?
Kb mi a piaci áruk ezeknek? Nem nagyon látok használtan eladót belőlük.
Válasz Sötét Paraszt #7067. hozzászólásáraAz ősi 10 év után lengőkarnál volt kopott, ezen már kicsit másabb megoldás van. A napránál az 50e tőszám volt a lényeg csokros vetés nélkül egyenletes mélységgel.A Sigma tudta jó magágynál 7 km/h-val, nagyon rögösben meg 5-tel!
Válasz Sötét Paraszt #7067. hozzászólására2003-as Sigma2000 után volt ez a 2013-as Sigma5. Van ebből is elektra, de azért nem tetszik, amiért a Mono elektromosa, korábban leírtam. Azt is írtam, hogy miért elektromos meg ISB...
Válasz gcastle #7064. hozzászólásáraNem amazone-t mondjuk, hanem ugyanezt a márkát veszel helyette, akkor kifizetem az irányárat látatlanba is.
Gondolom nem 1000 hektáros korába sikerült.
Válasz gcastle #7061. hozzászólásáraVan iyennek az őse itt a faluba, előre fizetsz akkor elhozom talán.
Évi 30 hektár kukoricát szeretnék vetni az idők végezetéig.
Válasz Radocz #7053. hozzászólásáraszia! ez nem a RAD elsőváltozata, ez egy amazone vetőgép alá épitett vontatva szállitható vázra épült 10 kapás rendszer.
nekem a vetőgépem most is amazone rendszerű, faiskolai gördölücsoroszlyás kivitelűt és bármilyen, merev és rugóztatott csoroszlyás kivitelt meg tudok csinálni. most épp makkveőgép a projekt
A direktvetés egyik legfontosabb eleme az elővágó tárcsás csoroszlya a vastag szármaradványos földben. de ha nem akkor is valami éles vágóorr kell hozzá, hogy ne összegyüjtse, hanem inkább elvágja azt.
gondolkodtam egy különleges kialakitású vetőcsoroszlyán ami nem ékben helyezi el a magvakat, hanem egy kehelyben ahol nagyobb helyük van a gyökérzet kifejlődésére.
a képen a csoroszlya orra amerikai gyártmány a techno till modelhez illeszkedik. természetesen hazai körülmények között is legyártható hasonló kivitelű egység a megfelelő kialakitású kapaszárhoz integrálva.
Mivel mi csutkás földbe nem vetünk gabonát, így ha összehúzza a csutkát nem is akkora tragédia.
Mi volt gond a megrendelő és a gyártó közt?
Ha nem publikus jó lesz privátban is.
Válasz Bigiboy77 #7042. hozzászólásárapedig az erősebb, mint a filmbéli és kisebb a mozgástere is. mégis nagy előszeretettel alkalmazzák a változatait ejtőcsöves direkt vetőgépeknél
Atom-Jet hogyan is dolgozik a direkt vetőgép, flexibilis szárakkal? miveldirekt vetésről beszélünk nincs előmunkálat a talajon, ekkora kilengései vannak a kapaszáraknak, ha merev kapákkal gondolkozunk, vajon hányszor szakadhatna el a nyírócsavar ilyen jellegű terhelés mellett?
Válasz Dave #7036. hozzászólásáraszia! nos bizonyos elemei készültek csak nálunk, Attila rendelte a csoroszlyát amerikából, természetesn megfelelő szerszámmal egy megfelelően kapcsolódó kapaszárhoz, lehet gyártani hasonló felépitésű csoroszlyát.
Válasz Bigiboy77 #7035. hozzászólásáraszia! mivel rozsdamentes a cső a csoroszlya hátsó felében , igy a folyékony mütrágya sem okoz gondot a szerszámban, természetesen fix kapaszárral is megoldható a történet.ami kedvezőbbé teszi a kialakitását.
Válasz JOSEY #7034. hozzászólásáraKöszönöm a választ. Én azt hittem te gyártottad le, mert ezt így nem éri meg megvenni. A rad csoroszlya fele ennyibe kerül. Lemásolni nem lehet, hogy olcsóbbra jöjjön ki?
Válasz JOSEY #7034. hozzászólásáraSzia, engem is erdekel az ara. 32 db-ot szeretnek, valamilyen fix kapaszaron. Ha van vmi otleted a kapaszarra akkor annak is ird meg az arat (ide is mehet a kep rola.)
Ha jol latom e olyan, hogy kozepre megy a vetomag, oldalt meg mutragya. Folyekony mutragya is mehetne?
Mert itt az sekelyebbre megy....
Válasz .Szabi. #7026. hozzászólásárailyet rendelt,elővágó tárcsa nélkül ez a változat annyit tud pontosan mint egy rugókaros grubber. nem volt lehetőség semmilyen tesztre, ennél erősebb kapát meg már nem lehett volna alkalmazni mert kilógott volna a csoroszlya környezetéből, az amerikai ennél vékonyabb konstrukció különben és az jól dolgozik
Válasz Berente Antal #7030. hozzászólásáraNem a neten találtam, hanem voltam a Dr Nagy János előadásán és ott láttam.
Egy precíziós gazdálkodással foglalkozó projekt megnyitó előadásán.
Akik jártak nálam tudják, hogy Horsch párti vagyok. Gyakorlatilag mindenben amit gyártanak kivéve a szemenkénti vetőgépeket - és ezt nem félre érteni nem hivatalból nem kedvelem .
Ez a vetőgép azonban egy ideális alanya annak, hogy egy nagyon jó gépet lehessen belőle csinálni.
Masszív Horsch váz , központi műtrágya tartály stb.
Minden PP finomságot rá lehet építeni mert ezeken a vetőgépeken Kinze vetőkocsik vannak.
Mindent rá lehet építeni amit a PP gyárt.
Még én magam is meginogtam, hogy el kellene adni a frissen vásárolt 12 soros JD 1770NT CCS-t és ezt megcsinálni inkább .........
Válasz boery #7028. hozzászólására"a Debreceni Egyetemen már a '70-es években végeztek olyan kutatásokat ami a tőtáv egyenletesség hozamra gyakorolt hatásait vizsgálta."
esetleg linket kérhetnék?
Válasz Radocz #7020. hozzászólásáraEz az én fogalmai szerint nem vetőelem , hanem egy gabonavetőgép csoroszlyája .
Ez egy NI-Till csúszó csoroszlya -biztosan jól működik abban a közegben amire tervezték, de a mélységtartás hiánya miatt teljesen alkalmatlan szemenkénti vetőgéphez.
Vetőelemnek a szemenkénti vetőgépek azon részegységét nevezzük amely azért felelős , hogy a magok egyenletes tőtávolságra és egyesével kerüljenek elosztásra, kihagyások és duplázások nélkül.
A RAD vetőgépet nem ismerem ezért arról nyilatkozni nem tudok.
Válasz Feri #7018. hozzászólásáraSemmi gond értem én , de azért itthoni tapasztalatok alapján elég nehéz amerikai dolgokról következtetést levonni.
Magyarországon a legismertebb amerikai vetőgép az IH Cyclo 400-as és 800-as típusa. Ezeket a gépeket a 80-as évek elejétől gyártotta liszensz alapján a mai Kühne gépgyár ( akkoriban a Rába része volt ) . Ezekre típusokra valóban igaz az a megállapítás amit tettél , azonban már a Case IH ( ma CNH ) sem gyárt ilyen vetőmag adagolóval vetőgépet már nagyon rég óta.
Érdekesség, hogy a Debreceni Egyetemen már a '70-es években végeztek olyan kutatásokat ami a tőtáv egyenletesség hozamra gyakorolt hatásait vizsgálta. A megállapításait azonban az utóbbi évekig neonagyon propagálták széleskörűen , az utóbbi időben került elő , hogy bizony ám ők ilyet csináltak . Érdekes miért kellet 40-évnek eltelni , hogy ezeknek eredményeit szélesebb körben is megismerhessük.
![Eddig apránként, most viszont "érezhetően" drágul az üzemanyag](https://static.agroinform.net/data/cikk/8/2951/cikk_82951/fuel-lead_fill_540x300_0.jpg "Eddig apránként, most viszont "érezhetően" drágul az üzemanyag")
_fill_540x300_0.jpg "Kereskedelmi fordulópont: újraindulhat az agrárexport Kínába")
8275 hozzászólás
Válasz ..MZ/X.. #7073. hozzászólásáraCsak gabonafélét vetünk vele, szapora jószág...
Válasz határjáró #7072. hozzászólásáraNyomott levegősnél meg is fogja, hogy ne pattogjon el...
Sulky spi solo tárcsás gabona vetőgépet használ valaki?
Mik a tapasztalatok vele? Tipushiba? Gabonán kívül kellene vetnie apró magot (lucerna) meg nagyobbat (borsót) is, ezekkel hogyan boldogul?
Kb mi a piaci áruk ezeknek? Nem nagyon látok használtan eladót belőlük.
Válasz gcastle #7071. hozzászólásáraA lényege hogy belenyomja kicsit a talajba, nemde? :D
Válasz határjáró #7069. hozzászólásáraHosszú magvezetőben ejtve nincs nagy jelentősége, az egyenlőtlen tőtávot fogja meg és nyomja be a magárokba...
Válasz Sötét Paraszt #7067. hozzászólásáraAz ősi 10 év után lengőkarnál volt kopott, ezen már kicsit másabb megoldás van. A napránál az 50e tőszám volt a lényeg csokros vetés nélkül egyenletes mélységgel.A Sigma tudta jó magágynál 7 km/h-val, nagyon rögösben meg 5-tel!
Válasz gcastle #7065. hozzászólásáraAkkor nem használnánk, de kukoricánál meg jó.
Válasz Sötét Paraszt #7067. hozzászólására2003-as Sigma2000 után volt ez a 2013-as Sigma5. Van ebből is elektra, de azért nem tetszik, amiért a Mono elektromosa, korábban leírtam. Azt is írtam, hogy miért elektromos meg ISB...
Válasz gcastle #7064. hozzászólásáraNem amazone-t mondjuk, hanem ugyanezt a márkát veszel helyette, akkor kifizetem az irányárat látatlanba is.
Gondolom nem 1000 hektáros korába sikerült.
Válasz Sötét Paraszt #7060. hozzászólásáranekem ugyan ilyen optima van...
én azt választanám megint... jó strapabitó gép
a kétgép közt meg annyi az előnye az optimának hogy tárcsás a mtr csoroszja ami sokkal jobb mint a sima
Válasz határjáró #7063. hozzászólásáraNincs. Hallottam pár gépről, amelyiknél hántolta a szotyit akkoriban...
Válasz Sötét Paraszt #7062. hozzászólásáraAkkor a választ megkaptad... Az ősével azért sikerült napraforgóban 3,5 tonna/ha fölé kapaszkodni...
Válasz gcastle #7061. hozzászólásáraPro kerék nincs?
Válasz gcastle #7061. hozzászólásáraVan iyennek az őse itt a faluba, előre fizetsz akkor elhozom talán.
Évi 30 hektár kukoricát szeretnék vetni az idők végezetéig.
Válasz Sötét Paraszt #7060. hozzászólásáraEZ!
Amúgy mekkora területre, milyen növényhez? Mert cimboránál kverne-kukorica, mono-napra...
Ezek közül melyiket inkább?
https://hg.axial.hu/precizios-vetogep/monosem-ng-plus-6-0091-17-810.html/hu
vagy egy ilyen:
http://www.ketkata.hu/KvernelandOptimaHD6soros
Válasz Tobszi #7058. hozzászólásáraEzeken egy 4 centis "gruberkapa" van, elég távol van attól amit beraktam.
Válasz kis Zombi #7057. hozzászólásáraLétezik
Ilyet látott már valaki ? Gyárinak tünik.
Válasz JOSEY #7054. hozzászólására
RAD-ot Kaszás Gellért gyártja.
Az Ukrán-t meg MF-es vásárolta, és dolgozik vele.
https://www.youtube.com/watch?time_continue=19&v=ztoWZaIGIv8&feature=emb_logo
https://www.youtube.com/watch?time_continue=19&v=ztoWZaIGIv8&feature=emb_logo
És Ő meg van elégedve vele.
Netparaszt is meg van elégedve a RAD vetőgéppel.
Van-e még valakinek tapasztalata?
Nagyoknál a Horsch. Arról van több tapasztalat is.
Válasz JOSEY #7054. hozzászólására
ilyen lenne a magágy sora
Válasz Radocz #7053. hozzászólásáraszia! ez nem a RAD elsőváltozata, ez egy amazone vetőgép alá épitett vontatva szállitható vázra épült 10 kapás rendszer.
nekem a vetőgépem most is amazone rendszerű, faiskolai gördölücsoroszlyás kivitelűt és bármilyen, merev és rugóztatott csoroszlyás kivitelt meg tudok csinálni. most épp makkveőgép a projekt
A direktvetés egyik legfontosabb eleme az elővágó tárcsás csoroszlya a vastag szármaradványos földben. de ha nem akkor is valami éles vágóorr kell hozzá, hogy ne összegyüjtse, hanem inkább elvágja azt.
gondolkodtam egy különleges kialakitású vetőcsoroszlyán ami nem ékben helyezi el a magvakat, hanem egy kehelyben ahol nagyobb helyük van a gyökérzet kifejlődésére.
a képen a csoroszlya orra amerikai gyártmány a techno till modelhez illeszkedik. természetesen hazai körülmények között is legyártható hasonló kivitelű egység a megfelelő kialakitású kapaszárhoz integrálva.
a RAD nem ukrán hanem vajdasági gyártmány.
Válasz JOSEY #7022. hozzászólásáraEz a RAD első változata?
Mivel mi csutkás földbe nem vetünk gabonát, így ha összehúzza a csutkát nem is akkora tragédia.
Mi volt gond a megrendelő és a gyártó közt?
Ha nem publikus jó lesz privátban is.
Ehhez képest a RAD milyen változtatást kapott?
Ismered-e az ukrán vetőgépet?
Arról van-e valakinek tapasztalata?
Válasz JOSEY #7051. hozzászólásáraennek az alkatrészeinek nagy hányada hardoxból készült, aa kopótalp páncélozva, a cső ko36, és nyomórugó
Válasz endypapa_20120 #7047. hozzászólására
bocsánat, én erre gondoltam
Válasz JOSEY #7049. hozzászólásáraKöszönöm!
Válasz endypapa_20120 #7048. hozzászólásárakomplett 2013-ban volt 55.000Ft+áfa plusz a csoroszlya orra, ugy tudom, hogy 30.000Ft+
Válasz JOSEY #7046. hozzászólásáraMibe kerül egy ilyen rugós szárú csoroszlya?
Válasz JOSEY #7046. hozzászólásáraMibe kerül egy ilyen rugós szárú csoroszlya?
Válasz JOSEY #7044. hozzászólására
Válasz JOSEY #7044. hozzászólásárana dejó, szemüveg nélkül nem igazán láttam, ez nem az a gép
Válasz Bigiboy77 #7042. hozzászólásárapedig az erősebb, mint a filmbéli és kisebb a mozgástere is.
mégis nagy előszeretettel alkalmazzák a változatait ejtőcsöves direkt vetőgépeknél
Válasz Bigiboy77 #7042. hozzászólásárapedig az erősebb, mint a filmbéli.
Válasz JOSEY #7041. hozzászólásáraSzep kilengesek, de nem oldalra! Annak a kapaszarnak amit belinkeltel (2013 bol) van kilengese oldalra is....
Atom-Jet hogyan is dolgozik a direkt vetőgép, flexibilis szárakkal? miveldirekt vetésről beszélünk nincs előmunkálat a talajon, ekkora kilengései vannak a kapaszáraknak, ha merev kapákkal gondolkozunk, vajon hányszor szakadhatna el a nyírócsavar ilyen jellegű terhelés mellett?
Válasz Dave #7036. hozzászólásáraszia! nos bizonyos elemei készültek csak nálunk, Attila rendelte a csoroszlyát amerikából, természetesn megfelelő szerszámmal egy megfelelően kapcsolódó kapaszárhoz, lehet gyártani hasonló felépitésű csoroszlyát.
Válasz Bigiboy77 #7035. hozzászólásáraszia! mivel rozsdamentes a cső a csoroszlya hátsó felében , igy a folyékony mütrágya sem okoz gondot a szerszámban, természetesen fix kapaszárral is megoldható a történet.ami kedvezőbbé teszi a kialakitását.
Válasz Vinkó 75 #7037. hozzászólására7022es hozzászólástól indul a beszélgetésünk.
Válasz Dave #7036. hozzászólására??????
Válasz JOSEY #7034. hozzászólásáraKöszönöm a választ. Én azt hittem te gyártottad le, mert ezt így nem éri meg megvenni. A rad csoroszlya fele ennyibe kerül. Lemásolni nem lehet, hogy olcsóbbra jöjjön ki?
Válasz JOSEY #7034. hozzászólásáraSzia, engem is erdekel az ara. 32 db-ot szeretnek, valamilyen fix kapaszaron. Ha van vmi otleted a kapaszarra akkor annak is ird meg az arat (ide is mehet a kep rola.)
Ha jol latom e olyan, hogy kozepre megy a vetomag, oldalt meg mutragya. Folyekony mutragya is mehetne?
Mert itt az sekelyebbre megy....
Válasz Dave #7023. hozzászólásáracsak ennek az árát tudom, 2013-ból, privátban megírom
Válasz .Szabi. #7026. hozzászólásárailyet rendelt,elővágó tárcsa nélkül ez a változat annyit tud pontosan mint egy rugókaros grubber. nem volt lehetőség semmilyen tesztre, ennél erősebb kapát meg már nem lehett volna alkalmazni mert kilógott volna a csoroszlya környezetéből, az amerikai ennél vékonyabb konstrukció különben és az jól dolgozik
Válasz Berente Antal #7030. hozzászólásáraNem a neten találtam, hanem voltam a Dr Nagy János előadásán és ott láttam.
Egy precíziós gazdálkodással foglalkozó projekt megnyitó előadásán.
Válasz szanberg #7015. hozzászólásáraHorsch Maestro 8 CC
Akik jártak nálam tudják, hogy Horsch párti vagyok. Gyakorlatilag mindenben amit gyártanak kivéve a szemenkénti vetőgépeket - és ezt nem félre érteni nem hivatalból nem kedvelem .
Ez a vetőgép azonban egy ideális alanya annak, hogy egy nagyon jó gépet lehessen belőle csinálni.
Masszív Horsch váz , központi műtrágya tartály stb.
Minden PP finomságot rá lehet építeni mert ezeken a vetőgépeken Kinze vetőkocsik vannak.
Mindent rá lehet építeni amit a PP gyárt.
Még én magam is meginogtam, hogy el kellene adni a frissen vásárolt 12 soros JD 1770NT CCS-t és ezt megcsinálni inkább .........
Válasz boery #7028. hozzászólására"a Debreceni Egyetemen már a '70-es években végeztek olyan kutatásokat ami a tőtáv egyenletesség hozamra gyakorolt hatásait vizsgálta."
esetleg linket kérhetnék?
Válasz Radocz #7020. hozzászólásáraEz az én fogalmai szerint nem vetőelem , hanem egy gabonavetőgép csoroszlyája .
Ez egy NI-Till csúszó csoroszlya -biztosan jól működik abban a közegben amire tervezték, de a mélységtartás hiánya miatt teljesen alkalmatlan szemenkénti vetőgéphez.
Vetőelemnek a szemenkénti vetőgépek azon részegységét nevezzük amely azért felelős , hogy a magok egyenletes tőtávolságra és egyesével kerüljenek elosztásra, kihagyások és duplázások nélkül.
A RAD vetőgépet nem ismerem ezért arról nyilatkozni nem tudok.
Válasz Feri #7018. hozzászólásáraSemmi gond értem én , de azért itthoni tapasztalatok alapján elég nehéz amerikai dolgokról következtetést levonni.
Magyarországon a legismertebb amerikai vetőgép az IH Cyclo 400-as és 800-as típusa. Ezeket a gépeket a 80-as évek elejétől gyártotta liszensz alapján a mai Kühne gépgyár ( akkoriban a Rába része volt ) . Ezekre típusokra valóban igaz az a megállapítás amit tettél , azonban már a Case IH ( ma CNH ) sem gyárt ilyen vetőmag adagolóval vetőgépet már nagyon rég óta.
Érdekesség, hogy a Debreceni Egyetemen már a '70-es években végeztek olyan kutatásokat ami a tőtáv egyenletesség hozamra gyakorolt hatásait vizsgálta. A megállapításait azonban az utóbbi évekig neonagyon propagálták széleskörűen , az utóbbi időben került elő , hogy bizony ám ők ilyet csináltak . Érdekes miért kellet 40-évnek eltelni , hogy ezeknek eredményeit szélesebb körben is megismerhessük.
Válasz Radocz #7020. hozzászólásáraOtt a Horsch OC. Nem filléres, de no görcs!
Csak legyen, ami húzza... 
Válasz JOSEY #7022. hozzászólásáraaz akkori megrendelőd nem volt elájulva......