Válasz Nskype #7723. hozzászólásáraPár évig az állattartó és az ökos előzte a szomszédot, aztán pár évig a szomszéd előzte őket, most pedig megint a szomszéd van hátrébb. Szerintem úgy voltak vele a döntéshozók, hogy egy csomó feltételnek kell eleget tennie az állattartó, ökos ...stb. csoport tagjainak, ezért remélhetőleg nem lesz visszaélés. Meglátjuk. Ha nem jön be, pár év múlva megint cserélhető a sorrend.
Válasz Tézé #7721. hozzászólásáraMeg kell kérdezned a falugazdásztól, ők ránéznek térképen és látszik, hogy támogatható-e vagy sem. Van egy csomó olyan falu, ahol az utcára merőlegesen vannak 2-3000 m2-es telkek ebből a ház és az udvar pár száz és hátul meg van a kukorica...stb. és ezekből is van támogatható, holott nincs AK értéke sem. Kérdezz rá, szerintem elképzelhető.
Válasz Tézé #7721. hozzászólásáraA pontos szabályozást nem ismerem, de nekem van kivett üzemi területem 1 ha, ami után ugyan úgy kapom a támogatást, szerepel a területlapú kérelemben, szántóként használom.
Azt szeretném még kérdezni hogy hogyha a szántóföldet művelésböl kivonják magyarán kivett minösittést kap akkor jár e uttána a területalapu támogatás ??
Azt szeretném kérdezni ha csak 1-2 évre akarok bérelni egy földet akkor nekem is kell adót fizetni . És ha igen akkor mennyit ?? Esetleg ha be is linkelné valaki az is szuper lenne. Köszönőm a válaszokat előre is.
Válasz Balu21 #7709. hozzászólásáraEzért kell mindig a kiskapukat keresni. Ugyan ez van az osztatlanok megszüntetésénél is. Az a jogszabály is tele van oldalajtókkal, lehetőségekkel. Én már számtalan ilyet megtaláltam.
Válasz Balu21 #7710. hozzászólásáraIgen, ebben teljesen igazad van. Lehetőséget is ad erre az új módosítás. De sajnos nincs más járható opció, hogy megfelelj a földtörvénynek is meg a Csok törvénynek is. 5év után ha visszajelentkezem, még onnantól plussz 3 év mire visszakapom az elővásárlási jogaim. Egy próbát megér.
Válasz Borz #7707. hozzászólásáraHa van "jóakaró" konkurencia, akkor meg bemószerolják az öcsédet, hogy "nem is foglalkozik mezőgazdasággal, 1-1 AK-val nem lehet életképes birtokot kialakítani, biztos az volt csak a cél az ajándékkal, hogy előnyös elővásárlási joghoz jusson, na ez a spekuláció...stb."
Válasz floresta #7708. hozzászólásáraErre pedig nyilván az lenne a válasz az ezt ellenzőktől, hogy megint a nagyok járnak jól, akinek 5-6-8 településen is van földje, az most mindenhol helybéli legyen? Erre mondaná a másik oldal, hogy de hát 300 ha a földmaximum! Na erre jönne a replika, hogy úgyis átíratja a két gyerekre meg a 4 unokára és ugyanúgy szerezhet utána. ...stb. ennek sosincs vége.
Válasz Balu21 #7706. hozzászólásáraNem a helyben lakást kellene vizsgálni, hanem a helyben gazdálkodást.
Ami viszont nem egyeztethető össze a Földforgalmi törvény preambulumával.
Válasz Balu21 #7706. hozzászólásáraPont ugyanebben a cipőben járok, mint amit felvázoltál. Mivel a településen ahol gazdálkodom nem épült az elmúlt években semmi ezért mi is egy szomszédos kis városba tudtunk lakást venni és CSOKra ahogy írtad. Tehát kötelező volt átjelentkeznem, de a gazdaság üzemközpontja továbbra is a településen maradt. Természetesen ezen a településen én nem tervezek vásárolni egy m2 t sem, de ott ahol a gazdaságom van igen. Amúgy a CSOK 10 éves ottlakást követel, annyi könnyítést tettek, hogy ebből a 10 évből 5 t lehet most ideiglenes címen leélni. De ezzel sem vagyok sokkal előbbre.
Amúgy egy profi ügyvéd tanácsára minden területemből nekiajándékoztam az öcsémnek 1ak t, aki a településen lakik és földműves is. Így elvileg az ő nevén továbbra is élhet a jövőben az elővásárlás. Nem tudom, hogy működik e ez, de ha már lesz tapasztalat írok majd. Persze akinek nincs ilyen lehetősége az nem tudom mit tehet. Nincs jó megoldás ezekre a problémákra. Valakivel mindig kiszúrnak.
Válasz floresta #7705. hozzászólásáraKöszönöm. Sok olyan eset van az ismeretségi körömben, hogy évek óta gazdálkodó fiatal emberek a családjukkal beköltöznek a 20-30 km-re lévő nagyobb városba, mert mondjuk odamegy a gyerek óvodába, vagy a felesége ott kap munkát. De a srác ugyanazt csinálja mint eddig, ugyanazokon a földeken gazdálkodik, ebből élnek. Ezek szerint, ha átjelentkezik a nagyvárosba, akkor a falujában elveszíti a helyben lakó státuszát, az új lakóhelyén (ahol mondjuk nem is akar vásárolni) meg 3 évig nem minősül helyben lakónak. Ha átjelentkezik a városba lakcímre, de közben felveszi mondjuk tartózkodási helynek a szülei házát a faluban, akkor a falujában lesz majd, de csak 3 év múlva helyben lakó. De, ha mondjuk CSOK-oztak a városban megvett házhoz, akkor meg talán nem is lehet máshol a tartózkodási helye, mintha ilyet olvastam volna.
Az alapján, amit írtál, ilyen esetben bejelentkezik a városi címére, majd a falu jegyzőjéhez elmegy, hogy igazolja már le neki a helyben lakáshoz szükséges itt tartózkodást. Na és ilyenkor jön a konkurencia, hogy kamu a jegyzői igazolás, hiszen nem is lakik itt. De szép is ez. Fogalmam nincs mi lenne akkor a jó meghatározás a helyben lakóhoz. Üdv.
Válasz Balu21 #7704. hozzászólásáraHát....szerintem sokkal beljebb nem vagyunk. Már csak azért sem, mert a földhivatalok nem olvasnak bírósági ítéleteket, jogegységi határozatokat, kivéve ha érintettek. Ez sajnos igaz az ügyvédek jelentős részére is. Vagyis ugyan úgy fognak eljárni, mint eddig.
Miután minden szükséges iratot csatolni kell vagy a szerződéshez, vagy az elfogadóhoz, így ez igaz a jegyző által kiállított hatósági bizonyítványra is. Hogy a jegyzők hogyan járnak el, azt nem tudom. Az sem világos, milyen más egyéb okirattal lehet még bizonyítani az életvitelszerű lakáshasználatot. Mert a törvényi meghatározása a helyben lakónak már ezt tartalmazza:
"9. * helyben lakó:
a) az a természetes személy, akinek az életvitelszerű lakáshasználatának helye legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási területén az adásvételi, a csere- vagy a haszonbérleti szerződés tárgyát képező föld fekszik, továbbá
b) ha az adásvételi, a csere- vagy a haszonbérleti szerződés tárgya szőlő művelési ágban nyilvántartott föld, akkor az a hegyközségi tag természetes személy is, aki életvitelszerűen legalább 3 éve annak a hegyközségnek a működési területéhez tartozó borvidéki településen lakik, amely hegyközség működési területén az adásvételi, a csere vagy a haszonbérleti szerződés tárgyát képező föld fekszik;"
A módosításhoz fűzött indokolás így szól:
"A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: 1992. évi LXVI. törvény) 2022. január 1-től hatályos módosítása a lakóhely fogalmát jelentős mértékben megváltoztatta. A módosítást követően a lakóhely fogalma már nem követeli meg a tényleges, életvitelszerű ottlakást, hanem pusztán adminisztratív célt szolgál. A tartózkodási hely jelenti annak a lakásnak a címét, ahol a polgár – a lakóhely-változtatás szándéka nélkül – három hónapnál hosszabb ideig tartózkodik. Lakóhelyének címét mindenki köteles bejelenteni, a tartózkodási hely bejelentése azonban opcionális.
A 1992. évi LXVI. törvény 26/A. § (1) bekezdése értelmében jogszabály valamely jogosultság adott hellyel összefüggő gyakorlása, szolgáltatás igénybevétele, kötelezettség teljesíthetősége vagy más joghatás feltételeként előírhatja a tartózkodási hely bejelentését vagy az életvitelszerű ottlakás tényének egyéb módon való igazolását. Ugyanezen szakasz (2) bekezdése pedig vélelmet állít fel arra vonatkozóan, hogy ha jogszabály valamely jogosultság vagy kötelezettség tekintetében eltérően nem rendelkezik, ellenkező bizonyításig a polgár életvitelszerű lakáshasználata helyének a bejelentett lakóhelyét kell tekinteni, ha tartózkodási hely bejelentésére nem került sor.
Tekintettel arra, hogy a Földforgalmi tv. az elővásárlási, előhaszonbérleti joggyakorlás bizonyos eseteihez az életvitelszerű ottlakás feltételét írja elő, indokolt az 5. § 9. pontjának összehangolása az 1992. évi LXVI. törvény 26/A. § (1) bekezdésének rendelkezéseivel."
Na már most. A kérdés pl. az igazolható-é az életvitelszerű helyben lakás mondjuk olyan teljes bizonyító erejű magánokirattal, amelyben tanúk nyilatkoznak erről. Szerintem igen.
Válasz floresta #7703. hozzászólásáraSzia, azt szeretném kérdezni, hogy milyen iratokat jelent vajon az egyebek között az 1. pontban? Illetve vita, rájelentkezés esetén mindenképp ki kellene kérni jegyzői igazolást? A földhivatalnak nem lenne szabad anélkül döntenie? A jegyzők hogyan folytatnak le bármilyen ellenőrzést, mielőtt kiadnak igazolásokat? Sokszor nem is ismerik a kérelmezőt. Köszi
A Kúria 5/2022. JEH határozata (Jpe.IV.60.024/2022/12. szám)
A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa a Kúria K.VII. tanácsa által kezdeményezett jogegységi eljárásban, a 2022. november 28. napján megtartott ülésén, a „helyben lakó” fogalmának értelmezése és tényének igazolása tárgyában meghozta a következő
j o g e g y s é g i h a t á r o z a t o t:
1. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 5. § 9. pontja szerinti „helyben lakó” fogalmának lényege az adott lakóhelyen való életvitelszerű tartózkodás, amelyet a vételi ajánlatot elfogadó nyilatkozathoz csatolt okirattal kell igazolni. A lakcímet igazoló hatósági igazolás (lakcímkártya) önmagában nem igazolja a helyben lakás tényét. Ez a törvényi feltétel – egyebek között – a jegyző által kiállított hatósági bizonyítvánnyal igazolható hitelt érdemlően.
2. Az igazolás adatával szemben – a közigazgatási vagy polgári perben – ellenbizonyításnak van helye, amelynek során a bíróság bármely alkalmas bizonyítási eszközt figyelembe vehet.
3. A Kúria K.VII. ítélkező tanácsa a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett Kfv.II.37.320/2016/4., Kfv.IV.37.041/2019/7. és Kfv.III.37.387/2021/6. számú határozatoktól eltérhet.
Válasz termelo #7701. hozzászólásáraIgazad van, a NAK dönt, de sajnos többször hallottam már olyat, hogy a TAB egyszer ilyen, egyszer olyan javaslatot tett a NAK felé hasonló vételárnál. És mindezt úgy, hogy nem voltak a földeknek eltérőek a tulajdonságai, egyéb értéknövelő vagy csökkentő adottságai. Na ilyenkor kell a NAK-nál a döntésnél észnél lenni.
Válasz Balu21 #7700. hozzászólásáraMár mondtam a TAB-nak nincs döntési jogköre és pontosan ezért nem tud a szája íze szerint pl. egyszer "sokallni" egyszer meg nem egy vételárat.
Az a NAK feladata.
Ott egy excelből nézik az árakat és elvileg az alapján tagadják meg ha magas.
Válasz termelo #7699. hozzászólásáraSzia, ha a TAB-nak nincs semmilyen infója a vevővel/rájelentkezővel szemben, akkor tök felesleges beleállni a második helyezett megtagadásba, hiszen úgyis kikap, akkor minek még konfliktust generálni a faluban. Azaz ilyenkor mindenkit támogathat a TAB, a végeredmény így is úgy is ugyanaz. Amúgy a TAB/NAK kapcsán valakinek mindig az a baja, hogy miért avatkoznak bele a földügyekbe, valakinek meg az a baja, hogy miért nem, ezért legfontosabb a következetesség. Én a TAB-os ismerőseimnek mindig azt mondom, hogy akkor lesznek támadhatóak, ha egyszer így döntenek, egyszer meg úgy. Hogy mondjuk azért, mert valakit utálok, azt mondom, hogy drágán vesz földet, két hét múlva meg egy még drágább földet elengedek, mert mondjuk azt nem utálom. Aki ilyet tapasztal, az bátran mehet bíróságra, bizonyítsa ott a NAK az igazát.
Amúgy meg ha nem lenne kamara, akkor meg csak és kizárólag a törvényi erősorrend döntene. Így is olyanokat lehet hallani, hogy "kamu ökós valaki, lehet hogy van neki tanúsítványa, de akkor se csinálja". Meg, hogy "az állattartó miért mondja azt, hogy azért vesz földet, mert takarmány kell neki az állataihoz, mikor helyben mindenki tudja, hogy mennyi takarmányt adott el az idén". Meg, hogy, aki amúgy is bérbe adja a földjeit másnak, az minek jelentkezik rá a helyben lakó fiatal gyerekekre...stb. Ezek mind olyan helyzetek, ahol, ha nem lenne kamara, akkor a földhivatalt nem érdekelnék ezek az infók, ott a sorrend, lehet menni bíróságra. Vagy ugyanígy a vételárnál, az érintettek egy része fel van háborodva, hogy a NAK beleavatkozna a földárakba, azt mondják, hogy hülyék ezek a NAK-nál, nem értik, hogy ez egy szabad piac, a kereslet és kínálat függvényében? A másik rész meg azért hőbörög, hogy miért nem tesz már valamit a kamara, hogy el ne szálljanak a földárak, mert így csak a spekuláns ügyvédek, brókerek meg ki tudja kik tudnak földhöz jutni, akik úgyse foglalkoznak a földdel csak a támogatást veszik fel...stb. Na és kinek van igaza, mindenki saját szájíze szerint dönthet.
Úgyhogy kitartást kívánok neked a TAB-os döntésekhez.
Válasz Balu21 #7698. hozzászólásáraNem elég egyértelműen fogalmaztam. A TAB nálunk 1 kivételével minden esetben támogatta a törvény szerinti elővásárlásra jogosultat csak az van, hogy ez nem mindig tetszik valakinek. Sőt tulajdonképp mindig mindenkit "meg kell" támogatni, hogy ne nézzenek rád rossz szemmel. Szó sincs arról hogy "kiskirályok" lennének. Valójában ha becsületes vagy elmondod, hogy xy tényleg gazdálkodik vz meg megveszi és kiadja papír nélkül bérbe de akkor sem teheted meg, hogy nem támogatod őt. Eddig legalább is ez volt nem tudom idéntől, hogy lesz.
Válasz termelo #7697. hozzászólásáraIgen ezt nagyon sokan nem tudják, hogy nem a helyi TAB dönt, hanem a NAK megyei elnöksége. Lehet hogy a helyi TAB, a "kiskirályok" több szerződést szeretnének megpuccsolni, ezt nem tudom. Akkor valószínűleg az van hogy a NAK megyei elnöksége nem fogadja el, amit mondott a TAB, és mégis támogatja a szerződést. De hogy a szerződések 1%-ánál is kevesebb megtagadás van végül, az tuti.
Válasz floresta #7696. hozzászólásáraÉn TAB-os vagyok korábban már írtam, hogy mi kb. csak információt szolgáltatunk, döntési jogkörünk nincs. Sőt sokszor az ajánlással ellentétes döntést hoz a NAK ezért még arra is oda kell figyelni, hogy feleslegesen ne konfrontálódjunk velük...
Válasz Balu21 #7694. hozzászólásáraAz a baj, hogy ez a rendszer rendkívül szubjektív elemekre épül, ami automatikusan magával hozza a helyi kiskirályok kitermelődését. Ezt a TAB tagokra értem.
Válasz Balu21 #7694. hozzászólásáraLegyen így! Én mint lehetőségről írtam, amit továbbra is fenntartok, ha akarják, nézhetik úgy, vagy épp emígy. Szerencsére nem tömeges dolog akkor ezek szerint az elutasítás.
És igen, ezek szubjektív dolgok, mindegyik, a felhalmozás is. Nem nagyon ismerek olyan gazdát, aki azt mondaná, hogy énnekem már nem kell több föld.
Még szerencse hogy nem kötelező jelleggel írták bele a törvénybe például a géppark meglétét, mert vannak akik már így értelmezik, persze szerencsére nem ők ülnek a hivatalokban.
Válasz Rabó001 #7690. hozzászólásáraSzia! 2014 óta megy ez a NAK-os/földhivatalos jóváhagyásos dolog, azóta pár százezer adásvételt már kötöttek az országban. Földhivatalos ismerős mondta, hogy a szerződések kevesebb, mint 1 %-ában születik megtagadó döntés. Ez 1000 db szerződésre jelent 10 db-ot, ráadásul ennek nagy része épp a magas ár miatt van, szóval nem személyes jellegű indok alapján. Én úgy látom, eddig is megvolt a szubjektív értékelés lehetősége (felhalmozási cél, spekuláció...stb.), de ezek szerint 1000-ből 990 esetben mégis csak meg tudják a vevők vagy elővásárlók szerezni a földet. Most 2023-tól ez az arány hirtelen megugrana és százszámra utasítanának el adásvételeket? Nem gondolom. Az, hogy belekerültek a törvénybe a strómanos vételekhez segítségként gondolatok, meg a géppark...stb. ezek lehetőségek a NAK számára. Ugyanúgy, mint az elmúlt években meglévő lehetőségek. Ha az elmúlt 8-9 évben a szerződések kb. 1 %-át meszelték el, szerintem ez a 2-3 új mondat nem fogja ezt az arányt nagyon megdobni. Üdv.
Válasz CirokMan #7692. hozzászólásáraEsélyük lenne, mert a jog, és természetesen az abban található kiskapuk nekik is lehetőségek......csak olyanok nem nagyon akadnak, akik ebben eligazítást adnának.
Persze ez nem csak a kezdő gazdák esetében áll fenn.
Válasz Rabó001 #7690. hozzászólásáraIgen, csupa szubjektív értékelési lehetőség. Az nyer, aki közelebb van a tűzhöz. Vagy az, aki nem sajnálja az időt, pénzt, és bíróságra viszi az ügyet.
De szerintem ma egy kezdő, fiatal gazdának nem sok esélye van, hogy egzisztenciát teremtsen magának.
Válasz floresta #7684. hozzászólásáraHát, ez alapján nagyon sok gazda földvételét meg kellene tagadni. A legtöbb esetben azért vesznek földet, hogy azáltal kedvezőbb helyzetbe kerüljenek. Meg az is van a törvényben, most megkerestem én is ezt a részt a jogtarban hogy a helyi gazdakozosseg érdekeit kell nézni....ezt le lehet úgy is fordítani hogy ha ők nem akarnak engedni egy új, kisebb gazdát földet szerezni mert nekik akkor kevesebb marad, akkor nem engedik. Még a gepparkot vizsgálhatja....értem hogy mi a cél. De ez annyira képlékeny és hajlítható szabály. Ki mondja meg hogy mi számít megfelelő gépparknak? MTZ még megfelel majd? Vagy ha nincs kombajnja akkor nem felel meg. Ez alapján bermunkaval művelni se szerencsés. Ha valaki úgy látja jónak hogy nem ruház gépre, annak is megvan az oka.
Igazából ezekkel durván vissza is lehet élni ha akarják.
Válasz floresta #7688. hozzászólásáraÍgy van, legtöbbször így is történik, csak hát megint hónapok-évek telnek el a hagyaték lezárultáig, utána meg az új szerződés jóváhagyása...stb. Csak megy a pénz meg az idő, macerás a támogatást felvenni... Stb. Ezért írtam, hogy, ha valami miatt nem jön össze most, akkor a hagyatéki eljárásban meg lehet oldani.
Válasz Balu21 #7683. hozzászólásáraAz adásvételi szerződés kötelmet keletkeztet az eladó részéről is. Az örökösök ezt a kötelmet megöröklik. Ez egy olyan követelés, jog a vevő részéről, ami kötelezi az örököst. Vagyis az örökösöknek változatlan tartalommal meg kell kötni az adásvételi szerződést.
Szerintem.
Válasz bius54321 #7685. hozzászólásáraJelenleg még 20 éves jövedelemszámolás szerepel az ár kapcsán a törvényben, amely egy évek óta nem meghatározott tartalmú indexálással korrigált összeget jelent. Az indexálásra a NAK évekkel ezelőtt írta példaként az akkor 3%-os inflációt (ami ugye idén felment 20 %ig is). Én egyszer kipróbáltam és egy excel táblázatban kiszámoltam 100e Ft éves bevétellel és 3 %-os inflációval, kamatos kamattal számolva 20 év alatt ez kb 3,5 millió Ft-ot eredményezett. Mindenki gondolja végig, hogy mennyi a településén és a környékén a szántó hektáronkénti ára, és a saját hektáronkénti hasznát képzeletben szorozgassa végig évi 5-10-15 %-os inflációval (kamattal) a 20 év alatt. Soha nem lesz a helybeli földár és a 20 éves indexált jövedelmetek még köszönőviszonyban sem. Nincs ezen mit szépíteni, a jelenlegi törvényi előírás alapján sem a NAK, sem a Földhivatal nem képes bebizonyítani egy 6-8-10 millás szántóárnál, hogy nem jön ki 20 év alatt. Hiába látja a NAK, hogy az elmúlt években az adott faluban 2-3 milla között volt a szántók ára mondjuk 50 vagy 100 szerződés alapján, ha 6 millás szerződés jött be, az bizony 20 év alatt jövedelem alapján kitermelhetőnek minősült. Ráadásul a bírósági szakértők a területalapú támogatást is jövedelemként számítják, az egyszerűség kedvéért számoljunk 70e Ft/évvel indexálás nélkül 20 évet, ez bizony 1,4 milla alapból és akkor még egy cső kukoricát nem kellett termelned.
Szóval a lényeg az, hogy ez egy elcseszett szabály volt, ezért is jutottak arra, hogy kiveszik a törvényből. Májustól a NAK-hoz beérkezett szerződések árait fogják alapul venni, idén a 2022-es szerződésekét. Így, ha 2-3 milla között volt tavaly egy ha szántó, akkor + 10 %ig alapból oké lesz, illetve ha egyéb értéknövelő tulajdonságai vannak, akkor efölé is mehet.
Írta valaki korábban, hogy kövesúthoz közel, meg öntözhető, meg nagyobb AK értékű. Nem tudom nálatok hogy van, de mifelénk egy magasabb AK értékű földnek általában alapból magasabb az ára, ha öntözhető, az is nyom az áron és így tovább. Ez pedig azt jelenti, hogy egy-egy településen éppen ezért vannak 2 milliós földek, meg 3 milliós földek, sőt, adott esetben 4 milliós földek is. Viszont az átlagos földár 3,2 millió Ft. Mihez képest kell akkor az értéknövelő tényezőket pluszban figyelembe venni? Ha a 4 millás földnél már figyelembe vettük, hogy magasabb az AK-ja, akkor még egyszer minek kéne? Szerintem pont az lenne a lényeg, hogy a körtét körtével, az almát meg almával hasonlítsuk össze. A fekete föld esetén ne lehessen viszonyítási alap a homok ára és fordítva sem. Én személy szerint nagyon kíváncsian várom, hogy mi kerül majd ki a NAK honlapjára. Hogy a szerződéses árakkal fognak számolni az biztos, de egy településen belül az eltérő minőségű és éppen ezért eltérő árú földekből csak egy átlagot tudnak számolni. Szerintem éppen ezért kell majd beleírni a szerződésekbe, hogy pl.: "igaz, hogy a NAK honlapján 3,0-3,2 milla az átlagár, de a településünkön közismert, hogy a falu keleti felén gyengébb földek vannak, amik 2 millások, a nyugati felén meg jobbak, amik 4 millások. A most eladott föld a nyugati részre esik, ezért lépjük át több, mint 10 %-kal a NAK honlapján szereplő árat...stb." Ilyesmiket, aztán majd a TAB, a NAK meg a földhivatal vizsgálja meg, hogy igazat beszéltek-e a szerződésben. Üdv.
Válasz bius54321 #7685. hozzászólásáraOtt van a képen amit belinkeltem ide
Ha 20 éves haszon 3200000 ahoz hozzá jön a 20 éves infláció ami nem haladhatja meg a 6000000 ft ot . Ez volt 2016 ban .
"h) a földnek az ügylet szerinti ellenértéke alapos indok nélkül ne haladja meg
ha) * erdőnek nem minősülő föld esetén a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara által a honlapján nyilvánosságra hozott, a szerződéskötés évét megelőző naptári évben kialakult helyben szokásos átlagos forgalmi értéket 10%-ot meghaladó mértékben,
hb) erdőnek minősülő föld esetében a földnek 50 éves termelési ciklusra számított jövedelemtermelő képességét azzal, hogy az erdőtalaj és a faállomány értékét együttesen kell megállapítani, amelynek során az erdőtalaj értékét az erdő örökös járadékából, míg a faállomány értékét a potenciális véghasználatból levezetett jelenérték szerint kell kiszámítani,
továbbá a földön létesített ültetvény vagy felépítmény értékét nettó pótlásiköltség alapú értékbecsléssel kell megállapítani.
(4) * A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara a (3) bekezdés h) pont ha) alpontja szerinti helyben szokásos átlagos forgalmi értéket az általa véleményezett hatósági jóváhagyáshoz kötött ügyletek adataiból reprezentativitást biztosító módon határozza meg, amelynek módszertanát előzetesen a földügyért felelős miniszter a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara kérelmére a piaci összehasonlító adatokon alapuló értékelésre való felhasználhatóság vizsgálatát követően hagy jóvá.
(5) * A (3) bekezdés h) pont ha) alpontjának alkalmazása során a vételárat aránytalannak kell tekinteni, ha az érintett föld nem rendelkezik olyan előnyös tulajdonságokkal, amelyek a helyben szokásos vételár mértékétől való eltérést indokolják. Előnyös tulajdonságként lehet figyelembe venni a föld művelhetőség szempontjából kedvező alakját, fekvését, elhelyezkedését, megközelíthetőségét, kedvező domborzati és lejtésviszonyait, vízjárási rendezettségét, jó kultúrállapotát, öntözhetőségét, kerítettségét, azonban nem lehet figyelembe venni bizonytalan, jövőbeni eseményeket és legalább részben a vevő elhatározásától, kockázatvállalásától függő körülményeket. Az átlagos vételártól való eltérés esetén annak okát a szerződésben igazolni kell. Az adásvételi szerződés jóváhagyása iránti eljárás során a mezőgazdasági igazgatási szerv felhívására az eladó vagy megbízása alapján a vevő köteles bizonyítani a vételár értékének arányosságát.
(6) * A 23/A. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alkalmazása során azt is figyelembe kell venni, hogy a vevő vagy a jegyzékben szereplő elővásárlásra jogosult milyen mértékben rendelkezik a föld megműveléséhez szükséges mezőgazdasági termelőeszközökkel, továbbá azt is vizsgálni kell, hogy a szerzése - a már használatában álló földterületek elhelyezkedésére figyelemmel - elsősorban nem a továbbiakban előnyös elővásárlási vagy előhaszonbérleti jogosultság megszerzésére irányul-e."
Válasz floresta #7675. hozzászólásáraSzia! A szerződések nagy részénél a vételárat a jóváhagyás után fizetik ki, a tulajdonjog bejegyzést engedélyező nyilatkozat elméletileg ezután születhet meg. Van, hogy előre aláírja az eladó, akkor nincs gond, mert az átírásnál nem érdekli a földhivatalt, hogy pl. egy májusban jóváhagyott szerződésnél, már januári dátummal lenyilatkozták, hogy ki lett fizetve a vételár. De van, hogy a dátumot üresen hagyják és a jóváhagyó határozat utánra akarják dátumozni, a valóságnak megfelelően. Az eladó halála előttre kellene dátumozni, de úgy meg ellentmondás van, mert pl. az szerepel a papíron, hogy az eladó számlájára a pénz már megérkezett. Holott ez nem igaz, ráadásul az örökösök között vita is lehet. Szóval előfordulhat probléma, célszerű elmenni az örökösökkel az ügyvédhez és átbeszélni a lehetőségeket. Üdv.
Válasz bius54321 #7678. hozzászólásáraA hatályos Földforgalmi törvény világosan leírja, milyen szempontokat kell vizsgálnia a TAB-nak, illetve a NAK-nak.
Fftv.
24. §
"(3) Az adásvételi szerződésnek a 23/A. § (1) bekezdésében meghatározott szempontoknak való megfelelése értékelésének során figyelembe kell venni
h) a földnek az ügylet szerinti ellenértéke alapos indok nélkül ne haladja meg
ha) erdőnek nem minősülő föld esetén a földnek - indexálással meghatározott - 20 éves termelési időszakra számított jövedelemtermelő képességét,"
Ezt kellet volna vizsgálni. Ehhez a helyben szokásos áraknak semmi köze. Olyan meg már 2019-óta nincs a Törvényben, hogy elővásárlási jogosultakat visszatart a vételár.
A kamara az eljárásban magánjogi fél, vagyis ügyfél. Az állásfoglalása nem kötelező a földhivatalra nézve. A földhivatal kötelessége vizsgálni, hogy a kamara állásfoglalása megfelel-é a törvényi feltételeknek. Ha nem, akkor figyelmen kívül kell hagynia, és szükség estén bizonyítási eljárást kell lefolytatnia. A határozatát részletesen, mindenre kiterjedően indokolni kell. Erre a kamarai állásfoglalás szó szerinti átvétele nem alkalmas.
Szerintem miután a földhivatali határozat ha jól értem nem tartalmaz megállapítást - nem határoz meg adásvételi értéket - így nem kell szakértőt sem kirendelni.
Alaposan meg kell indokolni, alá kell támasztani a keresetet az ügyvédednek.
Válasz floresta #7676. hozzászólásáraFloresta! A földhivatal és a kamara sem csinált semmilyen vizsgálatot a 20 éves megtérülésre. Az indoklás csak annyi volt hogy magas az ár nagyon és ezzel akadályozok másokat az elővásárlási jogátol. Akkor szerinted van esélyem?
Válasz Balu21 #7673. hozzászólásáraAz agrárkamarának kellett volna a törvényi előírás alapján elvégezni a 20 éves haszonvizsgálatot, mert ezzel tudta volna alátámasztani azon érvelését, hogy a vételár eltúlzott. A helyben szokásos árkalkuláció erre nem alkalmas.
Ha ezt a kamara nem végezte el. akkor ezt a földhivatalnak kellett volna megtennie, bizonyítási eljárás keretén belül.
Ha nincs ilyen kalkuláció, akkor az elutasító határozat jogszabálysértő.
_fill_540x300_0.jpg "Hogy festeni se lehessen szebbet!")
8925 hozzászólás
Válasz Nskype #7723. hozzászólásáraPár évig az állattartó és az ökos előzte a szomszédot, aztán pár évig a szomszéd előzte őket, most pedig megint a szomszéd van hátrébb. Szerintem úgy voltak vele a döntéshozók, hogy egy csomó feltételnek kell eleget tennie az állattartó, ökos ...stb. csoport tagjainak, ezért remélhetőleg nem lesz visszaélés. Meglátjuk. Ha nem jön be, pár év múlva megint cserélhető a sorrend.
Válasz Tézé #7721. hozzászólásáraMeg kell kérdezned a falugazdásztól, ők ránéznek térképen és látszik, hogy támogatható-e vagy sem. Van egy csomó olyan falu, ahol az utcára merőlegesen vannak 2-3000 m2-es telkek ebből a ház és az udvar pár száz és hátul meg van a kukorica...stb. és ezekből is van támogatható, holott nincs AK értéke sem. Kérdezz rá, szerintem elképzelhető.
Válasz Balu21 #7717. hozzászólásáraAzért a helybenlakó szomszédot a 4. helyre tenni, ezt így nem szabadott volna ennyire hátra sorolni.
Válasz Tézé #7721. hozzászólásáraA pontos szabályozást nem ismerem, de nekem van kivett üzemi területem 1 ha, ami után ugyan úgy kapom a támogatást, szerepel a területlapú kérelemben, szántóként használom.
Azt szeretném még kérdezni hogy hogyha a szántóföldet művelésböl kivonják magyarán kivett minösittést kap akkor jár e uttána a területalapu támogatás ??
Válasz Balu21 #7717. hozzászólásáraAz ökogazdánál azért még vannak egyéb feltételek, amiknek fenn kell állni az elővásárlási jogosultsághoz.
Válasz Balu21 #7717. hozzászólásáraKöszönöm a segítséget
Válasz Tézé #7715. hozzászólásáraA bérbeadó fizet Szja-t, ha 5 évnél rövidebb időre ad bérbe. Szerintem a bérlő a föld bérlése után adót nem fizet.
üdv
Válasz Pisti09 #7716. hozzászólására1. tulajdonostárs (osztatlan közös esetén)
2. bejegyzett földhasználó (legalább 3 éve)
3. állattartó, ökogazda, vetőmagos, kertész
4. helyben lakó szomszéd
5. helyben lakó
6. 20 km-es
Sziasztok.Jelen törvény szerint ki az első a földvásárlában?Én úgy hallottam,hogy a helybéli állattartó megelőzte a szomszédot.Lehet rosszul tudom.
Azt szeretném kérdezni ha csak 1-2 évre akarok bérelni egy földet akkor nekem is kell adót fizetni . És ha igen akkor mennyit ?? Esetleg ha be is linkelné valaki az is szuper lenne. Köszönőm a válaszokat előre is.
Válasz trikolor5 #7713. hozzászólásáraFél év nagyjából...
Ügyvéd felkeresése után kb mennyi idő mire fizetésre kerül sor, ha mindenhol mindent rendben találnak és nincs rájelentkező?
Válasz Balu21 #7709. hozzászólásáraEzért kell mindig a kiskapukat keresni. Ugyan ez van az osztatlanok megszüntetésénél is. Az a jogszabály is tele van oldalajtókkal, lehetőségekkel. Én már számtalan ilyet megtaláltam.
Válasz Balu21 #7710. hozzászólásáraIgen, ebben teljesen igazad van. Lehetőséget is ad erre az új módosítás. De sajnos nincs más járható opció, hogy megfelelj a földtörvénynek is meg a Csok törvénynek is. 5év után ha visszajelentkezem, még onnantól plussz 3 év mire visszakapom az elővásárlási jogaim. Egy próbát megér.
Válasz Borz #7707. hozzászólásáraHa van "jóakaró" konkurencia, akkor meg bemószerolják az öcsédet, hogy "nem is foglalkozik mezőgazdasággal, 1-1 AK-val nem lehet életképes birtokot kialakítani, biztos az volt csak a cél az ajándékkal, hogy előnyös elővásárlási joghoz jusson, na ez a spekuláció...stb."
Válasz floresta #7708. hozzászólásáraErre pedig nyilván az lenne a válasz az ezt ellenzőktől, hogy megint a nagyok járnak jól, akinek 5-6-8 településen is van földje, az most mindenhol helybéli legyen? Erre mondaná a másik oldal, hogy de hát 300 ha a földmaximum! Na erre jönne a replika, hogy úgyis átíratja a két gyerekre meg a 4 unokára és ugyanúgy szerezhet utána. ...stb. ennek sosincs vége.
Válasz Balu21 #7706. hozzászólásáraNem a helyben lakást kellene vizsgálni, hanem a helyben gazdálkodást.
Ami viszont nem egyeztethető össze a Földforgalmi törvény preambulumával.
Válasz Balu21 #7706. hozzászólásáraPont ugyanebben a cipőben járok, mint amit felvázoltál. Mivel a településen ahol gazdálkodom nem épült az elmúlt években semmi ezért mi is egy szomszédos kis városba tudtunk lakást venni és CSOKra ahogy írtad. Tehát kötelező volt átjelentkeznem, de a gazdaság üzemközpontja továbbra is a településen maradt. Természetesen ezen a településen én nem tervezek vásárolni egy m2 t sem, de ott ahol a gazdaságom van igen. Amúgy a CSOK 10 éves ottlakást követel, annyi könnyítést tettek, hogy ebből a 10 évből 5 t lehet most ideiglenes címen leélni. De ezzel sem vagyok sokkal előbbre.
Amúgy egy profi ügyvéd tanácsára minden területemből nekiajándékoztam az öcsémnek 1ak t, aki a településen lakik és földműves is. Így elvileg az ő nevén továbbra is élhet a jövőben az elővásárlás. Nem tudom, hogy működik e ez, de ha már lesz tapasztalat írok majd. Persze akinek nincs ilyen lehetősége az nem tudom mit tehet. Nincs jó megoldás ezekre a problémákra. Valakivel mindig kiszúrnak.
Válasz floresta #7705. hozzászólásáraKöszönöm. Sok olyan eset van az ismeretségi körömben, hogy évek óta gazdálkodó fiatal emberek a családjukkal beköltöznek a 20-30 km-re lévő nagyobb városba, mert mondjuk odamegy a gyerek óvodába, vagy a felesége ott kap munkát. De a srác ugyanazt csinálja mint eddig, ugyanazokon a földeken gazdálkodik, ebből élnek. Ezek szerint, ha átjelentkezik a nagyvárosba, akkor a falujában elveszíti a helyben lakó státuszát, az új lakóhelyén (ahol mondjuk nem is akar vásárolni) meg 3 évig nem minősül helyben lakónak. Ha átjelentkezik a városba lakcímre, de közben felveszi mondjuk tartózkodási helynek a szülei házát a faluban, akkor a falujában lesz majd, de csak 3 év múlva helyben lakó. De, ha mondjuk CSOK-oztak a városban megvett házhoz, akkor meg talán nem is lehet máshol a tartózkodási helye, mintha ilyet olvastam volna.
Az alapján, amit írtál, ilyen esetben bejelentkezik a városi címére, majd a falu jegyzőjéhez elmegy, hogy igazolja már le neki a helyben lakáshoz szükséges itt tartózkodást. Na és ilyenkor jön a konkurencia, hogy kamu a jegyzői igazolás, hiszen nem is lakik itt. De szép is ez. Fogalmam nincs mi lenne akkor a jó meghatározás a helyben lakóhoz. Üdv.
Válasz Balu21 #7704. hozzászólásáraHát....szerintem sokkal beljebb nem vagyunk. Már csak azért sem, mert a földhivatalok nem olvasnak bírósági ítéleteket, jogegységi határozatokat, kivéve ha érintettek. Ez sajnos igaz az ügyvédek jelentős részére is. Vagyis ugyan úgy fognak eljárni, mint eddig.
Miután minden szükséges iratot csatolni kell vagy a szerződéshez, vagy az elfogadóhoz, így ez igaz a jegyző által kiállított hatósági bizonyítványra is. Hogy a jegyzők hogyan járnak el, azt nem tudom. Az sem világos, milyen más egyéb okirattal lehet még bizonyítani az életvitelszerű lakáshasználatot. Mert a törvényi meghatározása a helyben lakónak már ezt tartalmazza:
"9. * helyben lakó:
a) az a természetes személy, akinek az életvitelszerű lakáshasználatának helye legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási területén az adásvételi, a csere- vagy a haszonbérleti szerződés tárgyát képező föld fekszik, továbbá
b) ha az adásvételi, a csere- vagy a haszonbérleti szerződés tárgya szőlő művelési ágban nyilvántartott föld, akkor az a hegyközségi tag természetes személy is, aki életvitelszerűen legalább 3 éve annak a hegyközségnek a működési területéhez tartozó borvidéki településen lakik, amely hegyközség működési területén az adásvételi, a csere vagy a haszonbérleti szerződés tárgyát képező föld fekszik;"
A módosításhoz fűzött indokolás így szól:
"A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: 1992. évi LXVI. törvény) 2022. január 1-től hatályos módosítása a lakóhely fogalmát jelentős mértékben megváltoztatta. A módosítást követően a lakóhely fogalma már nem követeli meg a tényleges, életvitelszerű ottlakást, hanem pusztán adminisztratív célt szolgál. A tartózkodási hely jelenti annak a lakásnak a címét, ahol a polgár – a lakóhely-változtatás szándéka nélkül – három hónapnál hosszabb ideig tartózkodik. Lakóhelyének címét mindenki köteles bejelenteni, a tartózkodási hely bejelentése azonban opcionális.
A 1992. évi LXVI. törvény 26/A. § (1) bekezdése értelmében jogszabály valamely jogosultság adott hellyel összefüggő gyakorlása, szolgáltatás igénybevétele, kötelezettség teljesíthetősége vagy más joghatás feltételeként előírhatja a tartózkodási hely bejelentését vagy az életvitelszerű ottlakás tényének egyéb módon való igazolását. Ugyanezen szakasz (2) bekezdése pedig vélelmet állít fel arra vonatkozóan, hogy ha jogszabály valamely jogosultság vagy kötelezettség tekintetében eltérően nem rendelkezik, ellenkező bizonyításig a polgár életvitelszerű lakáshasználata helyének a bejelentett lakóhelyét kell tekinteni, ha tartózkodási hely bejelentésére nem került sor.
Tekintettel arra, hogy a Földforgalmi tv. az elővásárlási, előhaszonbérleti joggyakorlás bizonyos eseteihez az életvitelszerű ottlakás feltételét írja elő, indokolt az 5. § 9. pontjának összehangolása az 1992. évi LXVI. törvény 26/A. § (1) bekezdésének rendelkezéseivel."
Na már most. A kérdés pl. az igazolható-é az életvitelszerű helyben lakás mondjuk olyan teljes bizonyító erejű magánokirattal, amelyben tanúk nyilatkoznak erről. Szerintem igen.
A jogegységi határozat itt olvasható.
https://kuria-birosag.hu/hu/joghat/52022-jeh-jpeiv60024202212-szam
Válasz floresta #7703. hozzászólásáraSzia, azt szeretném kérdezni, hogy milyen iratokat jelent vajon az egyebek között az 1. pontban? Illetve vita, rájelentkezés esetén mindenképp ki kellene kérni jegyzői igazolást? A földhivatalnak nem lenne szabad anélkül döntenie? A jegyzők hogyan folytatnak le bármilyen ellenőrzést, mielőtt kiadnak igazolásokat? Sokszor nem is ismerik a kérelmezőt. Köszi
A Kúria 5/2022. JEH határozata (Jpe.IV.60.024/2022/12. szám)
A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa a Kúria K.VII. tanácsa által kezdeményezett jogegységi eljárásban, a 2022. november 28. napján megtartott ülésén, a „helyben lakó” fogalmának értelmezése és tényének igazolása tárgyában meghozta a következő
j o g e g y s é g i h a t á r o z a t o t:
1. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 5. § 9. pontja szerinti „helyben lakó” fogalmának lényege az adott lakóhelyen való életvitelszerű tartózkodás, amelyet a vételi ajánlatot elfogadó nyilatkozathoz csatolt okirattal kell igazolni. A lakcímet igazoló hatósági igazolás (lakcímkártya) önmagában nem igazolja a helyben lakás tényét. Ez a törvényi feltétel – egyebek között – a jegyző által kiállított hatósági bizonyítvánnyal igazolható hitelt érdemlően.
2. Az igazolás adatával szemben – a közigazgatási vagy polgári perben – ellenbizonyításnak van helye, amelynek során a bíróság bármely alkalmas bizonyítási eszközt figyelembe vehet.
3. A Kúria K.VII. ítélkező tanácsa a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett Kfv.II.37.320/2016/4., Kfv.IV.37.041/2019/7. és Kfv.III.37.387/2021/6. számú határozatoktól eltérhet.
Válasz termelo #7701. hozzászólásáraIgazad van, a NAK dönt, de sajnos többször hallottam már olyat, hogy a TAB egyszer ilyen, egyszer olyan javaslatot tett a NAK felé hasonló vételárnál. És mindezt úgy, hogy nem voltak a földeknek eltérőek a tulajdonságai, egyéb értéknövelő vagy csökkentő adottságai. Na ilyenkor kell a NAK-nál a döntésnél észnél lenni.
Válasz Balu21 #7700. hozzászólásáraMár mondtam a TAB-nak nincs döntési jogköre és pontosan ezért nem tud a szája íze szerint pl. egyszer "sokallni" egyszer meg nem egy vételárat.
Az a NAK feladata.
Ott egy excelből nézik az árakat és elvileg az alapján tagadják meg ha magas.
Válasz termelo #7699. hozzászólásáraSzia, ha a TAB-nak nincs semmilyen infója a vevővel/rájelentkezővel szemben, akkor tök felesleges beleállni a második helyezett megtagadásba, hiszen úgyis kikap, akkor minek még konfliktust generálni a faluban. Azaz ilyenkor mindenkit támogathat a TAB, a végeredmény így is úgy is ugyanaz. Amúgy a TAB/NAK kapcsán valakinek mindig az a baja, hogy miért avatkoznak bele a földügyekbe, valakinek meg az a baja, hogy miért nem, ezért legfontosabb a következetesség. Én a TAB-os ismerőseimnek mindig azt mondom, hogy akkor lesznek támadhatóak, ha egyszer így döntenek, egyszer meg úgy. Hogy mondjuk azért, mert valakit utálok, azt mondom, hogy drágán vesz földet, két hét múlva meg egy még drágább földet elengedek, mert mondjuk azt nem utálom. Aki ilyet tapasztal, az bátran mehet bíróságra, bizonyítsa ott a NAK az igazát.
Amúgy meg ha nem lenne kamara, akkor meg csak és kizárólag a törvényi erősorrend döntene. Így is olyanokat lehet hallani, hogy "kamu ökós valaki, lehet hogy van neki tanúsítványa, de akkor se csinálja". Meg, hogy "az állattartó miért mondja azt, hogy azért vesz földet, mert takarmány kell neki az állataihoz, mikor helyben mindenki tudja, hogy mennyi takarmányt adott el az idén". Meg, hogy, aki amúgy is bérbe adja a földjeit másnak, az minek jelentkezik rá a helyben lakó fiatal gyerekekre...stb. Ezek mind olyan helyzetek, ahol, ha nem lenne kamara, akkor a földhivatalt nem érdekelnék ezek az infók, ott a sorrend, lehet menni bíróságra. Vagy ugyanígy a vételárnál, az érintettek egy része fel van háborodva, hogy a NAK beleavatkozna a földárakba, azt mondják, hogy hülyék ezek a NAK-nál, nem értik, hogy ez egy szabad piac, a kereslet és kínálat függvényében? A másik rész meg azért hőbörög, hogy miért nem tesz már valamit a kamara, hogy el ne szálljanak a földárak, mert így csak a spekuláns ügyvédek, brókerek meg ki tudja kik tudnak földhöz jutni, akik úgyse foglalkoznak a földdel csak a támogatást veszik fel...stb. Na és kinek van igaza, mindenki saját szájíze szerint dönthet.
Úgyhogy kitartást kívánok neked a TAB-os döntésekhez.
Válasz Balu21 #7698. hozzászólásáraNem elég egyértelműen fogalmaztam. A TAB nálunk 1 kivételével minden esetben támogatta a törvény szerinti elővásárlásra jogosultat csak az van, hogy ez nem mindig tetszik valakinek. Sőt tulajdonképp mindig mindenkit "meg kell" támogatni, hogy ne nézzenek rád rossz szemmel. Szó sincs arról hogy "kiskirályok" lennének. Valójában ha becsületes vagy elmondod, hogy xy tényleg gazdálkodik vz meg megveszi és kiadja papír nélkül bérbe de akkor sem teheted meg, hogy nem támogatod őt. Eddig legalább is ez volt nem tudom idéntől, hogy lesz.
Válasz termelo #7697. hozzászólásáraIgen ezt nagyon sokan nem tudják, hogy nem a helyi TAB dönt, hanem a NAK megyei elnöksége. Lehet hogy a helyi TAB, a "kiskirályok" több szerződést szeretnének megpuccsolni, ezt nem tudom. Akkor valószínűleg az van hogy a NAK megyei elnöksége nem fogadja el, amit mondott a TAB, és mégis támogatja a szerződést. De hogy a szerződések 1%-ánál is kevesebb megtagadás van végül, az tuti.
Válasz floresta #7696. hozzászólásáraÉn TAB-os vagyok korábban már írtam, hogy mi kb. csak információt szolgáltatunk, döntési jogkörünk nincs. Sőt sokszor az ajánlással ellentétes döntést hoz a NAK ezért még arra is oda kell figyelni, hogy feleslegesen ne konfrontálódjunk velük...
Válasz Balu21 #7694. hozzászólásáraAz a baj, hogy ez a rendszer rendkívül szubjektív elemekre épül, ami automatikusan magával hozza a helyi kiskirályok kitermelődését. Ezt a TAB tagokra értem.
Válasz Balu21 #7694. hozzászólásáraLegyen így! Én mint lehetőségről írtam, amit továbbra is fenntartok, ha akarják, nézhetik úgy, vagy épp emígy. Szerencsére nem tömeges dolog akkor ezek szerint az elutasítás.
És igen, ezek szubjektív dolgok, mindegyik, a felhalmozás is. Nem nagyon ismerek olyan gazdát, aki azt mondaná, hogy énnekem már nem kell több föld.
Még szerencse hogy nem kötelező jelleggel írták bele a törvénybe például a géppark meglétét, mert vannak akik már így értelmezik, persze szerencsére nem ők ülnek a hivatalokban.
Válasz Rabó001 #7690. hozzászólásáraSzia! 2014 óta megy ez a NAK-os/földhivatalos jóváhagyásos dolog, azóta pár százezer adásvételt már kötöttek az országban. Földhivatalos ismerős mondta, hogy a szerződések kevesebb, mint 1 %-ában születik megtagadó döntés. Ez 1000 db szerződésre jelent 10 db-ot, ráadásul ennek nagy része épp a magas ár miatt van, szóval nem személyes jellegű indok alapján. Én úgy látom, eddig is megvolt a szubjektív értékelés lehetősége (felhalmozási cél, spekuláció...stb.), de ezek szerint 1000-ből 990 esetben mégis csak meg tudják a vevők vagy elővásárlók szerezni a földet. Most 2023-tól ez az arány hirtelen megugrana és százszámra utasítanának el adásvételeket? Nem gondolom. Az, hogy belekerültek a törvénybe a strómanos vételekhez segítségként gondolatok, meg a géppark...stb. ezek lehetőségek a NAK számára. Ugyanúgy, mint az elmúlt években meglévő lehetőségek. Ha az elmúlt 8-9 évben a szerződések kb. 1 %-át meszelték el, szerintem ez a 2-3 új mondat nem fogja ezt az arányt nagyon megdobni. Üdv.
Válasz CirokMan #7692. hozzászólásáraEsélyük lenne, mert a jog, és természetesen az abban található kiskapuk nekik is lehetőségek......csak olyanok nem nagyon akadnak, akik ebben eligazítást adnának.
Persze ez nem csak a kezdő gazdák esetében áll fenn.
Válasz floresta #7691. hozzászólásáraGyakorlatilag semmi eselye ma egy kezdo gazdanak.
Válasz Rabó001 #7690. hozzászólásáraIgen, csupa szubjektív értékelési lehetőség. Az nyer, aki közelebb van a tűzhöz. Vagy az, aki nem sajnálja az időt, pénzt, és bíróságra viszi az ügyet.
De szerintem ma egy kezdő, fiatal gazdának nem sok esélye van, hogy egzisztenciát teremtsen magának.
Válasz floresta #7684. hozzászólásáraHát, ez alapján nagyon sok gazda földvételét meg kellene tagadni. A legtöbb esetben azért vesznek földet, hogy azáltal kedvezőbb helyzetbe kerüljenek. Meg az is van a törvényben, most megkerestem én is ezt a részt a jogtarban hogy a helyi gazdakozosseg érdekeit kell nézni....ezt le lehet úgy is fordítani hogy ha ők nem akarnak engedni egy új, kisebb gazdát földet szerezni mert nekik akkor kevesebb marad, akkor nem engedik. Még a gepparkot vizsgálhatja....értem hogy mi a cél. De ez annyira képlékeny és hajlítható szabály. Ki mondja meg hogy mi számít megfelelő gépparknak? MTZ még megfelel majd? Vagy ha nincs kombajnja akkor nem felel meg. Ez alapján bermunkaval művelni se szerencsés. Ha valaki úgy látja jónak hogy nem ruház gépre, annak is megvan az oka.
Igazából ezekkel durván vissza is lehet élni ha akarják.
Válasz floresta #7688. hozzászólásáraÍgy van, legtöbbször így is történik, csak hát megint hónapok-évek telnek el a hagyaték lezárultáig, utána meg az új szerződés jóváhagyása...stb. Csak megy a pénz meg az idő, macerás a támogatást felvenni... Stb. Ezért írtam, hogy, ha valami miatt nem jön össze most, akkor a hagyatéki eljárásban meg lehet oldani.
Válasz Balu21 #7683. hozzászólásáraAz adásvételi szerződés kötelmet keletkeztet az eladó részéről is. Az örökösök ezt a kötelmet megöröklik. Ez egy olyan követelés, jog a vevő részéről, ami kötelezi az örököst. Vagyis az örökösöknek változatlan tartalommal meg kell kötni az adásvételi szerződést.
Szerintem.
Válasz bius54321 #7685. hozzászólásáraJelenleg még 20 éves jövedelemszámolás szerepel az ár kapcsán a törvényben, amely egy évek óta nem meghatározott tartalmú indexálással korrigált összeget jelent. Az indexálásra a NAK évekkel ezelőtt írta példaként az akkor 3%-os inflációt (ami ugye idén felment 20 %ig is). Én egyszer kipróbáltam és egy excel táblázatban kiszámoltam 100e Ft éves bevétellel és 3 %-os inflációval, kamatos kamattal számolva 20 év alatt ez kb 3,5 millió Ft-ot eredményezett. Mindenki gondolja végig, hogy mennyi a településén és a környékén a szántó hektáronkénti ára, és a saját hektáronkénti hasznát képzeletben szorozgassa végig évi 5-10-15 %-os inflációval (kamattal) a 20 év alatt. Soha nem lesz a helybeli földár és a 20 éves indexált jövedelmetek még köszönőviszonyban sem. Nincs ezen mit szépíteni, a jelenlegi törvényi előírás alapján sem a NAK, sem a Földhivatal nem képes bebizonyítani egy 6-8-10 millás szántóárnál, hogy nem jön ki 20 év alatt. Hiába látja a NAK, hogy az elmúlt években az adott faluban 2-3 milla között volt a szántók ára mondjuk 50 vagy 100 szerződés alapján, ha 6 millás szerződés jött be, az bizony 20 év alatt jövedelem alapján kitermelhetőnek minősült. Ráadásul a bírósági szakértők a területalapú támogatást is jövedelemként számítják, az egyszerűség kedvéért számoljunk 70e Ft/évvel indexálás nélkül 20 évet, ez bizony 1,4 milla alapból és akkor még egy cső kukoricát nem kellett termelned.
Szóval a lényeg az, hogy ez egy elcseszett szabály volt, ezért is jutottak arra, hogy kiveszik a törvényből. Májustól a NAK-hoz beérkezett szerződések árait fogják alapul venni, idén a 2022-es szerződésekét. Így, ha 2-3 milla között volt tavaly egy ha szántó, akkor + 10 %ig alapból oké lesz, illetve ha egyéb értéknövelő tulajdonságai vannak, akkor efölé is mehet.
Írta valaki korábban, hogy kövesúthoz közel, meg öntözhető, meg nagyobb AK értékű. Nem tudom nálatok hogy van, de mifelénk egy magasabb AK értékű földnek általában alapból magasabb az ára, ha öntözhető, az is nyom az áron és így tovább. Ez pedig azt jelenti, hogy egy-egy településen éppen ezért vannak 2 milliós földek, meg 3 milliós földek, sőt, adott esetben 4 milliós földek is. Viszont az átlagos földár 3,2 millió Ft. Mihez képest kell akkor az értéknövelő tényezőket pluszban figyelembe venni? Ha a 4 millás földnél már figyelembe vettük, hogy magasabb az AK-ja, akkor még egyszer minek kéne? Szerintem pont az lenne a lényeg, hogy a körtét körtével, az almát meg almával hasonlítsuk össze. A fekete föld esetén ne lehessen viszonyítási alap a homok ára és fordítva sem. Én személy szerint nagyon kíváncsian várom, hogy mi kerül majd ki a NAK honlapjára. Hogy a szerződéses árakkal fognak számolni az biztos, de egy településen belül az eltérő minőségű és éppen ezért eltérő árú földekből csak egy átlagot tudnak számolni. Szerintem éppen ezért kell majd beleírni a szerződésekbe, hogy pl.: "igaz, hogy a NAK honlapján 3,0-3,2 milla az átlagár, de a településünkön közismert, hogy a falu keleti felén gyengébb földek vannak, amik 2 millások, a nyugati felén meg jobbak, amik 4 millások. A most eladott föld a nyugati részre esik, ezért lépjük át több, mint 10 %-kal a NAK honlapján szereplő árat...stb." Ilyesmiket, aztán majd a TAB, a NAK meg a földhivatal vizsgálja meg, hogy igazat beszéltek-e a szerződésben. Üdv.
Válasz bius54321 #7685. hozzászólásáraOtt van a képen amit belinkeltem ide
Ha 20 éves haszon 3200000 ahoz hozzá jön a 20 éves infláció ami nem haladhatja meg a 6000000 ft ot . Ez volt 2016 ban .
Válasz Tézé #7679. hozzászólásáraMilyen árat dupláz meg?
Válasz bius54321 #7678. hozzászólására2023 május 1-től már ez lesz hatályban:
"h) a földnek az ügylet szerinti ellenértéke alapos indok nélkül ne haladja meg
ha) * erdőnek nem minősülő föld esetén a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara által a honlapján nyilvánosságra hozott, a szerződéskötés évét megelőző naptári évben kialakult helyben szokásos átlagos forgalmi értéket 10%-ot meghaladó mértékben,
hb) erdőnek minősülő föld esetében a földnek 50 éves termelési ciklusra számított jövedelemtermelő képességét azzal, hogy az erdőtalaj és a faállomány értékét együttesen kell megállapítani, amelynek során az erdőtalaj értékét az erdő örökös járadékából, míg a faállomány értékét a potenciális véghasználatból levezetett jelenérték szerint kell kiszámítani,
továbbá a földön létesített ültetvény vagy felépítmény értékét nettó pótlásiköltség alapú értékbecsléssel kell megállapítani.
(4) * A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara a (3) bekezdés h) pont ha) alpontja szerinti helyben szokásos átlagos forgalmi értéket az általa véleményezett hatósági jóváhagyáshoz kötött ügyletek adataiból reprezentativitást biztosító módon határozza meg, amelynek módszertanát előzetesen a földügyért felelős miniszter a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara kérelmére a piaci összehasonlító adatokon alapuló értékelésre való felhasználhatóság vizsgálatát követően hagy jóvá.
(5) * A (3) bekezdés h) pont ha) alpontjának alkalmazása során a vételárat aránytalannak kell tekinteni, ha az érintett föld nem rendelkezik olyan előnyös tulajdonságokkal, amelyek a helyben szokásos vételár mértékétől való eltérést indokolják. Előnyös tulajdonságként lehet figyelembe venni a föld művelhetőség szempontjából kedvező alakját, fekvését, elhelyezkedését, megközelíthetőségét, kedvező domborzati és lejtésviszonyait, vízjárási rendezettségét, jó kultúrállapotát, öntözhetőségét, kerítettségét, azonban nem lehet figyelembe venni bizonytalan, jövőbeni eseményeket és legalább részben a vevő elhatározásától, kockázatvállalásától függő körülményeket. Az átlagos vételártól való eltérés esetén annak okát a szerződésben igazolni kell. Az adásvételi szerződés jóváhagyása iránti eljárás során a mezőgazdasági igazgatási szerv felhívására az eladó vagy megbízása alapján a vevő köteles bizonyítani a vételár értékének arányosságát.
(6) * A 23/A. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alkalmazása során azt is figyelembe kell venni, hogy a vevő vagy a jegyzékben szereplő elővásárlásra jogosult milyen mértékben rendelkezik a föld megműveléséhez szükséges mezőgazdasági termelőeszközökkel, továbbá azt is vizsgálni kell, hogy a szerzése - a már használatában álló földterületek elhelyezkedésére figyelemmel - elsősorban nem a továbbiakban előnyös elővásárlási vagy előhaszonbérleti jogosultság megszerzésére irányul-e."
Válasz floresta #7675. hozzászólásáraSzia! A szerződések nagy részénél a vételárat a jóváhagyás után fizetik ki, a tulajdonjog bejegyzést engedélyező nyilatkozat elméletileg ezután születhet meg. Van, hogy előre aláírja az eladó, akkor nincs gond, mert az átírásnál nem érdekli a földhivatalt, hogy pl. egy májusban jóváhagyott szerződésnél, már januári dátummal lenyilatkozták, hogy ki lett fizetve a vételár. De van, hogy a dátumot üresen hagyják és a jóváhagyó határozat utánra akarják dátumozni, a valóságnak megfelelően. Az eladó halála előttre kellene dátumozni, de úgy meg ellentmondás van, mert pl. az szerepel a papíron, hogy az eladó számlájára a pénz már megérkezett. Holott ez nem igaz, ráadásul az örökösök között vita is lehet. Szóval előfordulhat probléma, célszerű elmenni az örökösökkel az ügyvédhez és átbeszélni a lehetőségeket. Üdv.
Válasz floresta #7680. hozzászólására Ez a nick név ..... de a lényeg itt legalább hasznos vagy tölgyfaleveles....
Válasz bius54321 #7678. hozzászólására
Válasz bius54321 #7678. hozzászólásáraA hatályos Földforgalmi törvény világosan leírja, milyen szempontokat kell vizsgálnia a TAB-nak, illetve a NAK-nak.
Fftv.
24. §
"(3) Az adásvételi szerződésnek a 23/A. § (1) bekezdésében meghatározott szempontoknak való megfelelése értékelésének során figyelembe kell venni
h) a földnek az ügylet szerinti ellenértéke alapos indok nélkül ne haladja meg
ha) erdőnek nem minősülő föld esetén a földnek - indexálással meghatározott - 20 éves termelési időszakra számított jövedelemtermelő képességét,"
Ezt kellet volna vizsgálni. Ehhez a helyben szokásos áraknak semmi köze. Olyan meg már 2019-óta nincs a Törvényben, hogy elővásárlási jogosultakat visszatart a vételár.
A kamara az eljárásban magánjogi fél, vagyis ügyfél. Az állásfoglalása nem kötelező a földhivatalra nézve. A földhivatal kötelessége vizsgálni, hogy a kamara állásfoglalása megfelel-é a törvényi feltételeknek. Ha nem, akkor figyelmen kívül kell hagynia, és szükség estén bizonyítási eljárást kell lefolytatnia. A határozatát részletesen, mindenre kiterjedően indokolni kell. Erre a kamarai állásfoglalás szó szerinti átvétele nem alkalmas.
Szerintem miután a földhivatali határozat ha jól értem nem tartalmaz megállapítást - nem határoz meg adásvételi értéket - így nem kell szakértőt sem kirendelni.
Alaposan meg kell indokolni, alá kell támasztani a keresetet az ügyvédednek.
Válasz floresta #7676. hozzászólásáraA 20 éves inláció még pluszban rájön ami évi 3% al számolva majdnem megduplázza az árat.
Válasz floresta #7676. hozzászólásáraFloresta! A földhivatal és a kamara sem csinált semmilyen vizsgálatot a 20 éves megtérülésre. Az indoklás csak annyi volt hogy magas az ár nagyon és ezzel akadályozok másokat az elővásárlási jogátol. Akkor szerinted van esélyem?
Hol lehet ezeknek a helyi föld áraknak utána nézni?
Válasz Balu21 #7673. hozzászólásáraAz agrárkamarának kellett volna a törvényi előírás alapján elvégezni a 20 éves haszonvizsgálatot, mert ezzel tudta volna alátámasztani azon érvelését, hogy a vételár eltúlzott. A helyben szokásos árkalkuláció erre nem alkalmas.
Ha ezt a kamara nem végezte el. akkor ezt a földhivatalnak kellett volna megtennie, bizonyítási eljárás keretén belül.
Ha nincs ilyen kalkuláció, akkor az elutasító határozat jogszabálysértő.