Válasz broll79 #2883. hozzászólásáraPont Határvonalra ültetett fasorral 50-50%ban az érintett földrészletek tulajdonosai,használói rendelkeznek. Volt már ebből pereskedés,ugyanezt mondta ki a bíróság.. 50-50% De hát ez evidens is.
Válasz broll79 #2883. hozzászólásáraA földrészlet tulajdonosát/tulajdonosait. Ha az árok önálló földrészlet, akkor ez arra is érvényes.
Az ingatlan tulajdonosát csak abban az esetben illetné meg a fakivágás joga, ha elbirtokolná a területet, és az ingatlan nyilvántartásba tulajdonosként bejegyzik.
Mezsgyébe ültetett, vagyis mezsgyén lavírozó fasor kinek a tulajdona?
Van egy szép nagy nyárfa fasor, aminek kb 2/3ad része megánterületen, illetve szélén van és a maradék 1/3ad egy papírforma szerint árokban és annak szélén áll. Az árok túloldalán lakóingatlan, melynek a tulajdonosa szerint őt illeti, mert ő ültette és gondozta(szerinte az egész fasor az övé, mert a 80as években ő ültette. Most akkor kit illet a kivágás joga?
Válasz rongyos #2881. hozzászólásáraItt a zártkerteket már húsz éve letakarították.Csipke,kökény a domináns növény.Kb. 300 parcella,anno 2/3 szőlő - 1/3 gyümölcs volt mindegyiken.Oszlopot,karót én hordtam utolsóként haza '95-ben.Pedig volt ott 200 öl 7 éves szőlő is.
Válasz BélaNB #2880. hozzászólásáraIgen jól érted.....
és még szerencse, hogy erre a réti niggerek nem jöttek rá...mert úgy lopnak akkor mindent mint az állat...egyszerűen nem tudna velük mit kezdeni a rendőr ha megállítaná őket...csak annyit köpnének oda: zártkert...
Válasz rongyos #2879. hozzászólásáraMost bogarászom a törvényt, akkor ezek szerint minden ami zártkerti fekvésű onnan bejelentés nélkül lehet vágni fát? Mintha valami ilyesmi lenne a 2017. évi LVI. törvény 2. § (1) Az Evt. 4. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény hatálya kiterjed:)
„e) a faanyag kereskedelmi lánc szereplőire, a faanyag készletezésére, tárolására, szállítására, forgalomba hozatalára.”
(2) Az Evt. 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) E törvény hatálya nem terjed ki a fával, faállománnyal borított területek közül:
a) az arborétumra;
b) a közparkra;
c) az üzemmel, állandó jellegű mezőgazdasági telephellyel, temetővel, valamint közüzemi létesítményekkel azonos
földrészleten lévő, művelés alól kivett területre;
d) az ingatlan-nyilvántartás szerint a település zártkertjében fekvő ingatlanra, a nemzeti vagy közösségi
támogatással létesített erdő, valamint az állam 100%-os tulajdonában álló földrészlet kivételével;
e) a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi
törvény) szerinti tanya területére;
f) a közút, vasút, árvízvédelmi töltés, csatorna, valamint egyéb vonalas műszaki létesítménnyel azonos földrészleten
lévő, művelés alól kivett területre;
g) a honvédelmi és katonai célú építményeknek az országos településrendezési és építési követelményekről szóló
kormányrendeletben foglaltak szerint kijelölt és körülkerített működési és védőterületére;
h) a fás szárú növényekből álló, külön jogszabály szerint létesített ültetvényre;
i) a belterületre, az Országos Erdőállomány Adattárban (a továbbiakban: Adattár) erdőrészletként nyilvántartott
erdők, valamint erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületek kivételével;
j) a karácsonyfa, díszítőgally, vadgyümölcs és vessző termelését szolgáló területre;
k) az erdészeti hatóság engedélyével termelésből kivont területre.”
Válasz BélaNB #2876. hozzászólásáraHa az ingatlan nyilvántartásban zártkert művelési ágú a földrészlet, és nem védett, vagy Natura 2000-res terület, akkor nem kell sehová bejelentened a fakivágást. Legyen nálad tulajdoni lap, szállító, arra írd rá a hrsz-t.
Ha meg akarsz szabadulni a tulajdonos társaktól csináld meg a használati rendet.
Válasz quercuserdesz #2874. hozzászólásáraÜdv. Elnézést, ha nem voltam egyértelmű. 5000 négyzetméter az egész helyrajzi szám, ebből 3000 négyzetméter erdő művelési ágba van (az online elérhető erdőtérképen megkerestem és nem jelzi erdőnek, nincs száma meg betűje, hogy pl.: 40/G erdőrészlet, ebből gondolom, hogy szabad rendelkezésű) 2000 négyzetméter gyümölcsös. Fekvése zártkert. Nem vagyok földhasználónak bejegyezve csak tulajdonos kb.: 95 százalékban. Köszönöm, a válaszokat.
Válasz BélaNB #2873. hozzászólásáraA használati rendről készíts megállapodást. Ha az előírásoknak megfelelően átküldöd nekik, de ők nem írják alá, te akkor is be tudod jegyeztetni a földhasználatot a sajátodra. Onnéttól meghagyod a részüket nekik, a többihez már semmi közük.
-miből gondolod, hogy szabad rendelkezésű erdőként van nyilvántartva a terület az adattárban?
-mi a művelési ága az ingatlannyilvántartásban, és mekkora a területe?
Először ezeket kell tisztázni.
Egyébként ha szabad rendelkezésű erdő, akkor nem a fásításból fakitermelés nyomtatványon kell a fahasználatot bejelenteni, de elméletileg mindkét esetben földhasználónak kell lened. Ha az vagy a tulajdonos társaknak semmit nem kell aláírni.
Üdv. Adott egy szabad rendelkezésű erdő és gyümölcsös művelési águ terület zártkert, 95 százaléka az enyém a maradékon osztozik egy testvérpár és nem irják alá direkt a fásitásból fakitermelés nyomtatványt. Mit lehet ilyenkor tenni a fák már dőlnek össze rajta ezeknek meg hiába igérek fát vagy pénzt akkor se. Az egész terület fél hektár kb. Köszönöm ha tudtok megoldást.
Válasz nagypistivagyok2 #2870. hozzászólásáraEzt a területet vagy törlik az adattárból,vagy a bírósági tárgyaláson fel lesz mosva a jogászukkal,mert még kifüggesztve sem volt az erdőtervezés!!!!!!!
Válasz Matyi50 #2861. hozzászólásáraOrtofotó alapján? Ha még infra színes lenne, akkor talán még igazad is lenne, de egy hagyományos ortón néha még a fenyőt és az akácot sem lehet elválasztani egymástól. Arról nem is beszélve, hogy ha nem tavaszi a kép, akkor egy egy elbaszottabb erdőnél meg nem mondod fotó alapján, hogy a zártnak tűnő állomány fele galagonya, kökény meg bodza.
Kétlem, hogy a mai perlekedős világban bárki megengedhetné magának, hogy terepi bejárás nélkül írjon le szakmányban erdőt.
Válasz quercuserdesz #2859. hozzászólására" Ha ott pl. gyep szerepel, és a tulajdonos betartja az Evt. rendelkezését, és bejelentés nélkül kivágja a 10 cm-nél kisebb tőátmérőjű fákat, akkor mi van? Bírság? És ha igen, miért?"
Na látod Öregem, ez a qrva nagy probléma. Mi is ennek a nyomorult törvénynek a neve? Az erdőről, meg az erdő védelméről is szólna az erdőgazdálkodás mellett, nem? Valójában ez a módosítás már arról szól, hogy jogászkodjuk szénné magunkat, hogyan lehet minimális befektetéssel a leghatékonyabban rablógazdálkodni.
Válasz Matyi50 #2861. hozzászólásáraEz konkrétan a fásításokra vonatkozó jogszabályi előírás, amiket nem kell tervezni.
A tervezők meg már alig vannak, olyan mértékű az elvándorlás. Borsodban tavaly ha jól emlékszem négy erdőtervező volt.
Válasz quercuserdesz #2860. hozzászólásáraEz mind az erdőtervezési ciklus előkészítésének a hiányára,és hanyagságra vezethető vissza,manapság nagy divat lett ortofotó alapján tervezni,bejárni meg sose járta senki tervezéskor a területet.
Kérdem én,hogy ezek után azt ki fogja megállapítani,hogy az a fa 11centi tőátmérőjű,vagy 9centis a tervezés évében?
Válasz bpetya75 #2856. hozzászólásáraEz így van Kolléga. Mostanában ugye az erdőtervezésekkor kivezettétek az adattárból azokat a fasorokat, amiknek a fák tőtől mért átlagos távolsága nem érte el a 20 métert. Mert ugye be sem kellett volna tervezni anno. -Megjegyzem, szerény véleményem szerint a törvénymódosítás óta erre már nincs lehetőség.- Ha ezek erdő művelési ágban voltak nyilvántartva, akkor először a tulajdonosoknak kezdeményezni kellett a művelési ág változást. Amihez kell egy hatósági bizonyítvány az erdészeti hatóságtól, hogy az az erdő már nem erdő(8000 Ft), majd ezzel kellett kérni a múv.ág változást, ami alapból 20 ezerről indult. Na ez utóbbi most már ingyenes.
De ettől függetlenül, az még mindig nincs tisztázva, mi tekinthető fásításnak. Mert amíg benne volt a törvény szövegében, hogy egyes fa, addig tiszta volt a dolog. Na de most? Mit jelent a fával, faállománnyal borított terület? Ha egy 10 ha-os legelőn elszórtan van 50 db fa, az fásítás?
Továbbá. Az Evt. szerint az ingatlan művelési ága tekintetében az Adattár nem minősül közhiteles hatósági nyilvántartásnak az erdővel borított földrészlet ingatlan nyilvántartási adatai, így a művelési ága sem. E tekintetben az ingatlan nyilvántartásban szereplő művelési ág minősül annak. Ha ott pl. gyep szerepel, és a tulajdonos betartja az Evt. rendelkezését, és bejelentés nélkül kivágja a 10 cm-nél kisebb tőátmérőjű fákat, akkor mi van? Bírság? És ha igen, miért?
Válasz bpetya75 #2856. hozzászólásáraHatályos Etv. szerint:
12. §79 (1) Fásításnak minősül a külterületen található, erdőnek, szabad rendelkezésű erdőnek, vagy erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületnek nem minősülő, e törvény hatálya alá tartozó, fával, faállománnyal borított terület.
(2) Az erdészeti hatóság a telepítési feltételeknek nem megfelelően telepített vagy fenntartott fásítás faállományának teljes vagy részleges felszámolását rendeli el, ha
a) az a termőhelyre vagy a környező erdők életközösségére, természetességi állapotára nézve jelentős káros hatással van, vagy előreláthatóan jelentős káros hatással lesz, illetve
b) annak fennmaradása jogszabályba ütközik.
(3) Fásításban tervezett - a fa tövében mérve - 10 centimétert meghaladó átmérőjű fa kitermelését, annak megkezdése előtt legkésőbb 21 nappal előzetesen be kell jelenteni az erdészeti hatóság részére.
(4) Fásítás esetében - az e §-ban szereplő rendelkezések mellett - e törvény rendelkezései közül az erdőtelepítés feltételeire [45. § (1) és (3)-(6) bekezdés], a károsítók károkozása elleni védelemre (58. § és 59. §), az erdő tűz elleni védelmére (64-67. §), valamint a bejelentési kötelezettségre (102. §) vonatkozó rendelkezéseket is alkalmazni kell.
- egyes fa,
-vonalas kiterjedésű, fával fedett terület, ahol a keskenyebb oldalon a szélső fák tőtávolsága nem nagyobb 20 m-nél (fasor),
5000 m2-nél kisebb, legalább 50%-ban fával fedett területen lévő fák összessége (facsoport),
olyan –legelő művelési ágban nyilvántartott- földrészlet, amelyet a fák koronavetülete legfeljebb 30 %-ban fed (fás legelő). Nem kell erdőnek lennie! Ezeken mind fásításból fakitermelés bejelentővel lehet fahasználatot folytatni.
Válasz quercuserdesz #2847. hozzászólásáraLegjobb tudomásom szerint jelen állás szerint a fásítás a nem erdő művelési ágú hrszeken felverődött fásszárúak gyűjtőneve. Tehát ha erdő művelési ágú terület nincs erdőtervezve, akkor azt nem lehet fásítási bejelentővel kezelni, hanem kezdeményezni kell a művelési ág változást mondjuk fásított területté. Vagy a tulaj kéri a betervezését, és akkor maradhat erdő.
Válasz Matyi50 #2852. hozzászólásáraAz a helyzet, hogy fél évvel a törvénymódosítás után még a vonatkozó háttérjogszabályoknak a fele sem jelent meg. Így marad a törvény értelmezése.
A használati rend kialakításában a földhivataloknak van tapasztalata, azt kell megpróbálni átültetni az erdőkre.
Az erdészeti hatóságok is csak a sötétben tapogatóznak. Na ilyenkor nyom sokat a latba, ha valaki fölkészült, és "segít" a jogszabály értelmezésben.
Válasz quercuserdesz #2851. hozzászólásáraA megosztással az a baj,hogy sok tulajdonos csak akadékoskodik,nem akar közösködni,illetve közösködni sem lenne jó az ilyenekkel sok helyen. Van 10%a és megboríthat vele mindent a határozathozatalkor. Az általad leírtak alapján is azt merem megállapítani,hogy pl egy 10hektáros erdő ingatlanon lesz egy kijelölt ÖE rész Sóder Bélának,majd mellette egy gazdátlan rész,majd mellette megint egy kijelölt ÖE rész Gipsz Jakabnak ,mert ő oda szeretné ,ha a törvény valóban így engedi a megosztást,kijelölést .
Válasz Matyi50 #2850. hozzászólásáraA földrészlet határai nem minden esetben egyeznek meg az erdőrészlet határaival. A használati rend kialakítása is földrészletre szól és nem erdőrészletre. Az önálló erdőgazdálkodási egység alatt vagy egy konkrét földrészleten(alrészleten) található erdőt, vagy a használati rendel kialakított részterületeken található erdőt értjük.
A használati rend kialakításakor több tulajdonos egyben is kijelölheti az általuk használni , vagy használatba adni kívánt területet. Erdőgazdálkodónak történő bejelentkezés előtt ha az önálló erdőgazdálkodási egység határa nem egyezik az erdőrészlet határaival, akkor először azt meg kell osztani.
Az hogy a használati rend kialakításakor ki hová kerül, az egyezség, megállapodás kérdése. Szerintem akkor van erre több esély, ha a többség egyben jelöli ki magának a használni kívánt területet. Amivel persze a kisebbség valószínűleg rosszul fog járni.
Válasz quercuserdesz #2849. hozzászólásáraNa mondasz érdekeseket!
Nem egyezik az erdőrészlet határával az ÖEEgység? Ezt hogy kell érteni? Ha valaki az erdőrészlet felét kijelöli,az valoszinüleg az erdőrészlet határán fogja minimum két helyen végigrajzolni a maga területét.
A többi világos,csak az nem világos,hogy osztatlan erdőrészleten belül ki hova jelölheti ki a magáét,milyen egyezség szerint? Mert erdőrészleten belül is van sok helyen több fatermési osztály,vagy állománybeli eltérés nem kicsi,így van akinek erdő jut,van akinek meg cserjés felnyíló istencsapása.
Válasz Matyi50 #2844. hozzászólására
A törvénymódosításkor az eredeti elképzelés az volt, hogy az erdőkben a használati rend kialakítása azt jelenti, hogy max. két részre oszthatók. Akik akarják művelni, és akik nem.
Az elfogadott törvényben azonban ez már nem szerepel. Ehelyett berakták azt a korlátot, hogy a használati rend kialakításánál 30 méternél keskenyebb, vagy 1 ha-nál kisebb földterület nem alakítható ki. Vagyis ez azt jelenti, hogy egy közös tulajdonú erdőnél ki lehet alakítania használati rendet, és ha az a fenti előírásnak megfelel, akkor mindenki bejelentkezhet erdőgazdálkodónak a saját területére. Igaz, ehhez az kell, hogy erre a területre önálló erdőgazdálkodói egységet(erdőrészletet) kell kialakítani akkor, ha az önálló erdőgazdálkodási egység határa nem egyezik az erdőrészlet határával.
Válasz csabaijanos88 #2803. hozzászólásáraHa valamilyen mértékben tulajdonos az érintett erdőterületben, akkor legfeljebb környezetkárosításért lehet ellene szabálysértési-, vagy büntető eljárás foganatosítani.
Az erdészeti hatóság első körben erdőgazdálkodói, vagy erdővédelmi bírságot szab ki, attól függően, hogy az ismerősöd erdőgazdálkodó-é az adott erdőben, vagy sem. A bírság bruttó köbméterenként 30000 Ft. Ha a letermelt terület az Adattárban erdőként szerepel, és a letermelt terület több mint 0,5 ha, akkor kötelezően előírja a erdőfelújítást. Ha nem erdő, és nem szabad rendelkezésű erdő, akkor nem kell felújítani.
Válasz rongyos #2822. hozzászólásáraUgyan akkor ennek megvan az az előnye, hogy ha a kivett zártkert Natura 2000 területen fekszik akkor az erdészetihatóságnak kell bejelentened a fásításból fakitermelést, és nem kell külön engedélyt kérned a rigócsőszöktől jó pénzért.
Válasz rongyos #2822. hozzászólására
Azzal, hogy egy zártkert művelési ága "kivett zártkert" lett a Földforgalmi törvény hatálya alól mentesítetted. Ugyan akkor ezzel a változással bent hagytad az erdőtörvény hatálya alatt.
Viszont nem tudom ebből mi lesz,mert az osztatlanokban a használati kijelölés 50+1 százalék tulajdoni hányadtól egyszerű szótöbbséges,viszont ha egy valakinek a tulajok közül nem tetszik,onnantól kezdve ujra az egész kétharmados szavazással. Na ebből olyan sok helyen lesz káosz,hogy nem igaz.
Válasz kitarto1 #2832. hozzászólására
Gyakorlatilag ugyan az, mint a termőföldek esetében. Az egyik különbség, hogy a használati rend kialakításához szükséges térképet jogosult szakszemélyzetnek kell elkészítenie.
Ma voltunk növényvédős továbbképzésen, rákérdeztem ők is a glifot mondták. Állítottak be több kísérletet mindenféle vegyszerrel, kombinációkkal és technológiával. Azt ígérték átküldik az eredményeket.
Válasz ..MZ/X.. #2839. hozzászólására480-as glifo 50% fáradtolaj 50% (ez egyben színezék is és a növény se "szereti"),minimum arasznyi szélességben körben a paláston.
Fúrás 8-10mm-es lyuk,4-8cm mély, 45 fokos vagy nagyobb szögben,hogy ne folyjon ki a vegyszer, ágdarabbal ledugaszolni.Vastagságtól függően 2-5db lyuk.
Permetezés esetén az előírt legmagasabb dózissal az első lomblevelek megjelenésekor,ha kihajt(általában igen)akkor újra.Három permetezés jó esetben kiviszi.
Nem egy környezetkímélő megoldás,de egy év alatt rendbe lehet tenni a területet.
Használnak más technológiát is,de szerintem ez a legolcsóbb(vagy kevésbé drága).
Válasz erdész59 #2838. hozzászólásáraIsmerős valami BFA nevű szerről vakerált, de semmit nem találok róla a neten.
Mivel kenitek fel? Milyen szermennyiséggel?
Injektálásnál mekkora lyuk, milyen mélyen, mennyi szerrel?
Kenésnél jó volna valami színezéket belerakni a szerbe, hogy látni lehessen melyik volt már lekenve. Ha kimaradnak akkor nem sokat értünk el vele, meg a munkaminőség is ellenőrizhető lenne egyből. Létezik ilyesmi?
Glifoval, motoros permetezővel, el lehet érni valamit levélen keresztül? Vagy jobb megvárni míg megnő valamennyire?
Egy hibát elkövettünk ezt már tudom, tavaly tavasszal kivágtuk a nagyokat, és zúztuk folyamatosan. Mostanra olyan sűrű lett mint a kefe. Egyszerűbb lett volna először injektálni.
Válasz ..MZ/X.. #2837. hozzászólásáraGlifozát nyár végén.Lapátnyél vastagságig törzskenés,afölött törzsfúrás injektálás.Erdőgazdaságok bűvészkednek mással is de nekem ez is bevált.
Urak!
Bálványfára valakinek jó megoldása?
Régebben garlonnal kentük, kivitte, de annak bevonták az engedélyét. Valami másik szer ami kiviszi gyökerestől?
Van pár 5-6000nm-es "telep" a területen de a szárzúzás csak szélmalomharc. Valami hatásosabb kellene.
4535 hozzászólás
Válasz broll79 #2883. hozzászólásáraPont Határvonalra ültetett fasorral 50-50%ban az érintett földrészletek tulajdonosai,használói rendelkeznek. Volt már ebből pereskedés,ugyanezt mondta ki a bíróság.. 50-50% De hát ez evidens is.
Válasz broll79 #2883. hozzászólásáraA földrészlet tulajdonosát/tulajdonosait. Ha az árok önálló földrészlet, akkor ez arra is érvényes.
Az ingatlan tulajdonosát csak abban az esetben illetné meg a fakivágás joga, ha elbirtokolná a területet, és az ingatlan nyilvántartásba tulajdonosként bejegyzik.
Válasz BélaNB #2880. hozzászólásáraHa naturás, esetleg védett a zártkert, akkor a rigócsőszöktöl kell engedélyt kérni a fakivágásra.
Mezsgyébe ültetett, vagyis mezsgyén lavírozó fasor kinek a tulajdona?
Van egy szép nagy nyárfa fasor, aminek kb 2/3ad része megánterületen, illetve szélén van és a maradék 1/3ad egy papírforma szerint árokban és annak szélén áll. Az árok túloldalán lakóingatlan, melynek a tulajdonosa szerint őt illeti, mert ő ültette és gondozta(szerinte az egész fasor az övé, mert a 80as években ő ültette. Most akkor kit illet a kivágás joga?
Válasz rongyos #2881. hozzászólásáraItt a zártkerteket már húsz éve letakarították.Csipke,kökény a domináns növény.Kb. 300 parcella,anno 2/3 szőlő - 1/3 gyümölcs volt mindegyiken.Oszlopot,karót én hordtam utolsóként haza '95-ben.Pedig volt ott 200 öl 7 éves szőlő is.
Válasz BélaNB #2880. hozzászólásáraIgen jól érted.....
és még szerencse, hogy erre a réti niggerek nem jöttek rá...mert úgy lopnak akkor mindent mint az állat...egyszerűen nem tudna velük mit kezdeni a rendőr ha megállítaná őket...csak annyit köpnének oda: zártkert...
Válasz rongyos #2879. hozzászólásáraMost bogarászom a törvényt, akkor ezek szerint minden ami zártkerti fekvésű onnan bejelentés nélkül lehet vágni fát? Mintha valami ilyesmi lenne a 2017. évi LVI. törvény 2. § (1) Az Evt. 4. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény hatálya kiterjed:)
„e) a faanyag kereskedelmi lánc szereplőire, a faanyag készletezésére, tárolására, szállítására, forgalomba hozatalára.”
(2) Az Evt. 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) E törvény hatálya nem terjed ki a fával, faállománnyal borított területek közül:
a) az arborétumra;
b) a közparkra;
c) az üzemmel, állandó jellegű mezőgazdasági telephellyel, temetővel, valamint közüzemi létesítményekkel azonos
földrészleten lévő, művelés alól kivett területre;
d) az ingatlan-nyilvántartás szerint a település zártkertjében fekvő ingatlanra, a nemzeti vagy közösségi
támogatással létesített erdő, valamint az állam 100%-os tulajdonában álló földrészlet kivételével;
e) a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi
törvény) szerinti tanya területére;
f) a közút, vasút, árvízvédelmi töltés, csatorna, valamint egyéb vonalas műszaki létesítménnyel azonos földrészleten
lévő, művelés alól kivett területre;
g) a honvédelmi és katonai célú építményeknek az országos településrendezési és építési követelményekről szóló
kormányrendeletben foglaltak szerint kijelölt és körülkerített működési és védőterületére;
h) a fás szárú növényekből álló, külön jogszabály szerint létesített ültetvényre;
i) a belterületre, az Országos Erdőállomány Adattárban (a továbbiakban: Adattár) erdőrészletként nyilvántartott
erdők, valamint erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületek kivételével;
j) a karácsonyfa, díszítőgally, vadgyümölcs és vessző termelését szolgáló területre;
k) az erdészeti hatóság engedélyével termelésből kivont területre.”
A d pontja ha jól értem.
Válasz quercuserdesz #2878. hozzászólásáraEz pontosan így van....semmi bejelentési kötelezettség nincs...2017.09.01-től
Válasz BélaNB #2876. hozzászólásáraHa az ingatlan nyilvántartásban zártkert művelési ágú a földrészlet, és nem védett, vagy Natura 2000-res terület, akkor nem kell sehová bejelentened a fakivágást. Legyen nálad tulajdoni lap, szállító, arra írd rá a hrsz-t.
Ha meg akarsz szabadulni a tulajdonos társaktól csináld meg a használati rendet.
Válasz Betula pendula #2875. hozzászólásáraKöszönöm, ennek utána járok.
Válasz quercuserdesz #2874. hozzászólásáraÜdv. Elnézést, ha nem voltam egyértelmű. 5000 négyzetméter az egész helyrajzi szám, ebből 3000 négyzetméter erdő művelési ágba van (az online elérhető erdőtérképen megkerestem és nem jelzi erdőnek, nincs száma meg betűje, hogy pl.: 40/G erdőrészlet, ebből gondolom, hogy szabad rendelkezésű) 2000 négyzetméter gyümölcsös. Fekvése zártkert. Nem vagyok földhasználónak bejegyezve csak tulajdonos kb.: 95 százalékban. Köszönöm, a válaszokat.
Válasz BélaNB #2873. hozzászólásáraA használati rendről készíts megállapodást. Ha az előírásoknak megfelelően átküldöd nekik, de ők nem írják alá, te akkor is be tudod jegyeztetni a földhasználatot a sajátodra. Onnéttól meghagyod a részüket nekik, a többihez már semmi közük.
Válasz BélaNB #2873. hozzászólására
Hát ez így elég zavaros.
-miből gondolod, hogy szabad rendelkezésű erdőként van nyilvántartva a terület az adattárban?
-mi a művelési ága az ingatlannyilvántartásban, és mekkora a területe?
Először ezeket kell tisztázni.
Egyébként ha szabad rendelkezésű erdő, akkor nem a fásításból fakitermelés nyomtatványon kell a fahasználatot bejelenteni, de elméletileg mindkét esetben földhasználónak kell lened. Ha az vagy a tulajdonos társaknak semmit nem kell aláírni.
Üdv. Adott egy szabad rendelkezésű erdő és gyümölcsös művelési águ terület zártkert, 95 százaléka az enyém a maradékon osztozik egy testvérpár és nem irják alá direkt a fásitásból fakitermelés nyomtatványt. Mit lehet ilyenkor tenni a fák már dőlnek össze rajta ezeknek meg hiába igérek fát vagy pénzt akkor se. Az egész terület fél hektár kb. Köszönöm ha tudtok megoldást.
Válasz nagypistivagyok2 #2871. hozzászólásáraPlusz nem kicsi KÁRTÉRÍTÉS!!!!
Válasz nagypistivagyok2 #2870. hozzászólásáraEzt a területet vagy törlik az adattárból,vagy a bírósági tárgyaláson fel lesz mosva a jogászukkal,mert még kifüggesztve sem volt az erdőtervezés!!!!!!!
Válasz nagypistivagyok2 #2867. hozzászólásáraEnnél az esetnél egyébként bizonyíthatóan INTELLEKTUÁLIS KÖZOKIRAT HAMISÍTÁS TÖRTÉNT az EH részéről!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Válasz nagypistivagyok2 #2868. hozzászólásáraErre mondják azt,hogy LÁTOD?,NEM LÁTOD?NA LÁTOD!
Válasz nagypistivagyok2 #2867. hozzászólásáraTudjátok amikor az ilyen jogszabálysértő dolog akad a kezembe,akkor nagyon csalódott vagyok.
Válasz nagypistivagyok2 #2866. hozzászólására
Cser erdő
Válasz bpetya75 #2864. hozzászólásáraTeljesen igazad van,de hidd el,hogy bőven van ilyen erdő,amit az alapján terveznek :D
Válasz Matyi50 #2861. hozzászólásáraOrtofotó alapján? Ha még infra színes lenne, akkor talán még igazad is lenne, de egy hagyományos ortón néha még a fenyőt és az akácot sem lehet elválasztani egymástól. Arról nem is beszélve, hogy ha nem tavaszi a kép, akkor egy egy elbaszottabb erdőnél meg nem mondod fotó alapján, hogy a zártnak tűnő állomány fele galagonya, kökény meg bodza.
Kétlem, hogy a mai perlekedős világban bárki megengedhetné magának, hogy terepi bejárás nélkül írjon le szakmányban erdőt.
Válasz quercuserdesz #2859. hozzászólására" Ha ott pl. gyep szerepel, és a tulajdonos betartja az Evt. rendelkezését, és bejelentés nélkül kivágja a 10 cm-nél kisebb tőátmérőjű fákat, akkor mi van? Bírság? És ha igen, miért?"
Na látod Öregem, ez a qrva nagy probléma. Mi is ennek a nyomorult törvénynek a neve? Az erdőről, meg az erdő védelméről is szólna az erdőgazdálkodás mellett, nem? Valójában ez a módosítás már arról szól, hogy jogászkodjuk szénné magunkat, hogyan lehet minimális befektetéssel a leghatékonyabban rablógazdálkodni.
Válasz Matyi50 #2861. hozzászólásáraEz konkrétan a fásításokra vonatkozó jogszabályi előírás, amiket nem kell tervezni.
A tervezők meg már alig vannak, olyan mértékű az elvándorlás. Borsodban tavaly ha jól emlékszem négy erdőtervező volt.
Válasz quercuserdesz #2860. hozzászólásáraEz mind az erdőtervezési ciklus előkészítésének a hiányára,és hanyagságra vezethető vissza,manapság nagy divat lett ortofotó alapján tervezni,bejárni meg sose járta senki tervezéskor a területet.
Kérdem én,hogy ezek után azt ki fogja megállapítani,hogy az a fa 11centi tőátmérőjű,vagy 9centis a tervezés évében?
Válasz quercuserdesz #2859. hozzászólásáraMármint ha később kiderül, hogy az nem gyep, hanem erdő.
Válasz bpetya75 #2856. hozzászólásáraEz így van Kolléga. Mostanában ugye az erdőtervezésekkor kivezettétek az adattárból azokat a fasorokat, amiknek a fák tőtől mért átlagos távolsága nem érte el a 20 métert. Mert ugye be sem kellett volna tervezni anno. -Megjegyzem, szerény véleményem szerint a törvénymódosítás óta erre már nincs lehetőség.- Ha ezek erdő művelési ágban voltak nyilvántartva, akkor először a tulajdonosoknak kezdeményezni kellett a művelési ág változást. Amihez kell egy hatósági bizonyítvány az erdészeti hatóságtól, hogy az az erdő már nem erdő(8000 Ft), majd ezzel kellett kérni a múv.ág változást, ami alapból 20 ezerről indult. Na ez utóbbi most már ingyenes.
De ettől függetlenül, az még mindig nincs tisztázva, mi tekinthető fásításnak. Mert amíg benne volt a törvény szövegében, hogy egyes fa, addig tiszta volt a dolog. Na de most? Mit jelent a fával, faállománnyal borított terület? Ha egy 10 ha-os legelőn elszórtan van 50 db fa, az fásítás?
Továbbá. Az Evt. szerint az ingatlan művelési ága tekintetében az Adattár nem minősül közhiteles hatósági nyilvántartásnak az erdővel borított földrészlet ingatlan nyilvántartási adatai, így a művelési ága sem. E tekintetben az ingatlan nyilvántartásban szereplő művelési ág minősül annak. Ha ott pl. gyep szerepel, és a tulajdonos betartja az Evt. rendelkezését, és bejelentés nélkül kivágja a 10 cm-nél kisebb tőátmérőjű fákat, akkor mi van? Bírság? És ha igen, miért?
Válasz bpetya75 #2856. hozzászólásáraHatályos Etv. szerint:
12. §79 (1) Fásításnak minősül a külterületen található, erdőnek, szabad rendelkezésű erdőnek, vagy erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületnek nem minősülő, e törvény hatálya alá tartozó, fával, faállománnyal borított terület.
(2) Az erdészeti hatóság a telepítési feltételeknek nem megfelelően telepített vagy fenntartott fásítás faállományának teljes vagy részleges felszámolását rendeli el, ha
a) az a termőhelyre vagy a környező erdők életközösségére, természetességi állapotára nézve jelentős káros hatással van, vagy előreláthatóan jelentős káros hatással lesz, illetve
b) annak fennmaradása jogszabályba ütközik.
(3) Fásításban tervezett - a fa tövében mérve - 10 centimétert meghaladó átmérőjű fa kitermelését, annak megkezdése előtt legkésőbb 21 nappal előzetesen be kell jelenteni az erdészeti hatóság részére.
(4) Fásítás esetében - az e §-ban szereplő rendelkezések mellett - e törvény rendelkezései közül az erdőtelepítés feltételeire [45. § (1) és (3)-(6) bekezdés], a károsítók károkozása elleni védelemre (58. § és 59. §), az erdő tűz elleni védelmére (64-67. §), valamint a bejelentési kötelezettségre (102. §) vonatkozó rendelkezéseket is alkalmazni kell.
Válasz bpetya75 #2856. hozzászólásáraFásítításnak minősül az erdei fafaj/ok/ból álló
- egyes fa,
-vonalas kiterjedésű, fával fedett terület, ahol a keskenyebb oldalon a szélső fák tőtávolsága nem nagyobb 20 m-nél (fasor),
5000 m2-nél kisebb, legalább 50%-ban fával fedett területen lévő fák összessége (facsoport),
olyan –legelő művelési ágban nyilvántartott- földrészlet, amelyet a fák koronavetülete legfeljebb 30 %-ban fed (fás legelő). Nem kell erdőnek lennie! Ezeken mind fásításból fakitermelés bejelentővel lehet fahasználatot folytatni.
Válasz quercuserdesz #2847. hozzászólásáraLegjobb tudomásom szerint jelen állás szerint a fásítás a nem erdő művelési ágú hrszeken felverődött fásszárúak gyűjtőneve. Tehát ha erdő művelési ágú terület nincs erdőtervezve, akkor azt nem lehet fásítási bejelentővel kezelni, hanem kezdeményezni kell a művelési ág változást mondjuk fásított területté. Vagy a tulaj kéri a betervezését, és akkor maradhat erdő.
Válasz Matyi50 #2853. hozzászólására
Azért nem olyan bonyolult ez a dolog. Van benne fantázia. Főleg a rendezetlen gazdálkodású erdők esetében.
Válasz Matyi50 #2852. hozzászólásáraAz a helyzet, hogy fél évvel a törvénymódosítás után még a vonatkozó háttérjogszabályoknak a fele sem jelent meg. Így marad a törvény értelmezése.
A használati rend kialakításában a földhivataloknak van tapasztalata, azt kell megpróbálni átültetni az erdőkre.
Az erdészeti hatóságok is csak a sötétben tapogatóznak. Na ilyenkor nyom sokat a latba, ha valaki fölkészült, és "segít" a jogszabály értelmezésben.
Válasz quercuserdesz #2851. hozzászólásáraA megosztással az a baj,hogy sok tulajdonos csak akadékoskodik,nem akar közösködni,illetve közösködni sem lenne jó az ilyenekkel sok helyen. Van 10%a és megboríthat vele mindent a határozathozatalkor. Az általad leírtak alapján is azt merem megállapítani,hogy pl egy 10hektáros erdő ingatlanon lesz egy kijelölt ÖE rész Sóder Bélának,majd mellette egy gazdátlan rész,majd mellette megint egy kijelölt ÖE rész Gipsz Jakabnak ,mert ő oda szeretné ,ha a törvény valóban így engedi a megosztást,kijelölést .
Válasz quercuserdesz #2851. hozzászólására
köszi a profi kisegítést! Gondolom neked is még ebbe így is bele kell jönni,mert nagyon új ez a dolog.
Válasz Matyi50 #2850. hozzászólásáraA földrészlet határai nem minden esetben egyeznek meg az erdőrészlet határaival. A használati rend kialakítása is földrészletre szól és nem erdőrészletre. Az önálló erdőgazdálkodási egység alatt vagy egy konkrét földrészleten(alrészleten) található erdőt, vagy a használati rendel kialakított részterületeken található erdőt értjük.
A használati rend kialakításakor több tulajdonos egyben is kijelölheti az általuk használni , vagy használatba adni kívánt területet. Erdőgazdálkodónak történő bejelentkezés előtt ha az önálló erdőgazdálkodási egység határa nem egyezik az erdőrészlet határaival, akkor először azt meg kell osztani.
Az hogy a használati rend kialakításakor ki hová kerül, az egyezség, megállapodás kérdése. Szerintem akkor van erre több esély, ha a többség egyben jelöli ki magának a használni kívánt területet. Amivel persze a kisebbség valószínűleg rosszul fog járni.
Válasz quercuserdesz #2849. hozzászólásáraNa mondasz érdekeseket!
Nem egyezik az erdőrészlet határával az ÖEEgység? Ezt hogy kell érteni? Ha valaki az erdőrészlet felét kijelöli,az valoszinüleg az erdőrészlet határán fogja minimum két helyen végigrajzolni a maga területét.
A többi világos,csak az nem világos,hogy osztatlan erdőrészleten belül ki hova jelölheti ki a magáét,milyen egyezség szerint? Mert erdőrészleten belül is van sok helyen több fatermési osztály,vagy állománybeli eltérés nem kicsi,így van akinek erdő jut,van akinek meg cserjés felnyíló istencsapása.
Válasz Matyi50 #2844. hozzászólására
A törvénymódosításkor az eredeti elképzelés az volt, hogy az erdőkben a használati rend kialakítása azt jelenti, hogy max. két részre oszthatók. Akik akarják művelni, és akik nem.
Az elfogadott törvényben azonban ez már nem szerepel. Ehelyett berakták azt a korlátot, hogy a használati rend kialakításánál 30 méternél keskenyebb, vagy 1 ha-nál kisebb földterület nem alakítható ki. Vagyis ez azt jelenti, hogy egy közös tulajdonú erdőnél ki lehet alakítania használati rendet, és ha az a fenti előírásnak megfelel, akkor mindenki bejelentkezhet erdőgazdálkodónak a saját területére. Igaz, ehhez az kell, hogy erre a területre önálló erdőgazdálkodói egységet(erdőrészletet) kell kialakítani akkor, ha az önálló erdőgazdálkodási egység határa nem egyezik az erdőrészlet határával.
Válasz csabaijanos88 #2803. hozzászólásáraHa valamilyen mértékben tulajdonos az érintett erdőterületben, akkor legfeljebb környezetkárosításért lehet ellene szabálysértési-, vagy büntető eljárás foganatosítani.
Az erdészeti hatóság első körben erdőgazdálkodói, vagy erdővédelmi bírságot szab ki, attól függően, hogy az ismerősöd erdőgazdálkodó-é az adott erdőben, vagy sem. A bírság bruttó köbméterenként 30000 Ft. Ha a letermelt terület az Adattárban erdőként szerepel, és a letermelt terület több mint 0,5 ha, akkor kötelezően előírja a erdőfelújítást. Ha nem erdő, és nem szabad rendelkezésű erdő, akkor nem kell felújítani.
Válasz bpetya75 #2830. hozzászólásáraAz a baj Kedves Kolléga, hogy az még mindig nem egyértelmű mi a fásítás.
Válasz rongyos #2822. hozzászólásáraUgyan akkor ennek megvan az az előnye, hogy ha a kivett zártkert Natura 2000 területen fekszik akkor az erdészetihatóságnak kell bejelentened a fásításból fakitermelést, és nem kell külön engedélyt kérned a rigócsőszöktől jó pénzért.
Válasz rongyos #2822. hozzászólására
Azzal, hogy egy zártkert művelési ága "kivett zártkert" lett a Földforgalmi törvény hatálya alól mentesítetted. Ugyan akkor ezzel a változással bent hagytad az erdőtörvény hatálya alatt.
Válasz quercuserdesz #2843. hozzászólásáraAkkor ez is még képlékeny,mert van ahol a hatóság készíti el.
Viszont nem tudom ebből mi lesz,mert az osztatlanokban a használati kijelölés 50+1 százalék tulajdoni hányadtól egyszerű szótöbbséges,viszont ha egy valakinek a tulajok közül nem tetszik,onnantól kezdve ujra az egész kétharmados szavazással. Na ebből olyan sok helyen lesz káosz,hogy nem igaz.
Válasz kitarto1 #2832. hozzászólására
Gyakorlatilag ugyan az, mint a termőföldek esetében. Az egyik különbség, hogy a használati rend kialakításához szükséges térképet jogosult szakszemélyzetnek kell elkészítenie.
Válasz ..MZ/X.. #2841. hozzászólásáraSzívesen !
Ha van valami újdonság ezzel kapcsolatban az engem is érdekelne.
Válasz erdész59 #2840. hozzászólásáraKöszönöm!
Ma voltunk növényvédős továbbképzésen, rákérdeztem ők is a glifot mondták. Állítottak be több kísérletet mindenféle vegyszerrel, kombinációkkal és technológiával. Azt ígérték átküldik az eredményeket.
Válasz ..MZ/X.. #2839. hozzászólására480-as glifo 50% fáradtolaj 50% (ez egyben színezék is és a növény se "szereti"),minimum arasznyi szélességben körben a paláston.
)akkor újra.Három permetezés jó esetben kiviszi.
).
Fúrás 8-10mm-es lyuk,4-8cm mély, 45 fokos vagy nagyobb szögben,hogy ne folyjon ki a vegyszer, ágdarabbal ledugaszolni.Vastagságtól függően 2-5db lyuk.
Permetezés esetén az előírt legmagasabb dózissal az első lomblevelek megjelenésekor,ha kihajt(általában igen
Nem egy környezetkímélő megoldás,de egy év alatt rendbe lehet tenni a területet.
Használnak más technológiát is,de szerintem ez a legolcsóbb(vagy kevésbé drága
Válasz erdész59 #2838. hozzászólásáraIsmerős valami BFA nevű szerről vakerált, de semmit nem találok róla a neten.
Mivel kenitek fel? Milyen szermennyiséggel?
Injektálásnál mekkora lyuk, milyen mélyen, mennyi szerrel?
Kenésnél jó volna valami színezéket belerakni a szerbe, hogy látni lehessen melyik volt már lekenve. Ha kimaradnak akkor nem sokat értünk el vele, meg a munkaminőség is ellenőrizhető lenne egyből. Létezik ilyesmi?
Glifoval, motoros permetezővel, el lehet érni valamit levélen keresztül? Vagy jobb megvárni míg megnő valamennyire?
Egy hibát elkövettünk ezt már tudom, tavaly tavasszal kivágtuk a nagyokat, és zúztuk folyamatosan. Mostanra olyan sűrű lett mint a kefe. Egyszerűbb lett volna először injektálni.
Válasz ..MZ/X.. #2837. hozzászólásáraGlifozát nyár végén.Lapátnyél vastagságig törzskenés,afölött törzsfúrás injektálás.Erdőgazdaságok bűvészkednek mással is de nekem ez is bevált.
Urak!
Bálványfára valakinek jó megoldása?
Régebben garlonnal kentük, kivitte, de annak bevonták az engedélyét. Valami másik szer ami kiviszi gyökerestől?
Van pár 5-6000nm-es "telep" a területen de a szárzúzás csak szélmalomharc. Valami hatásosabb kellene.