A könyvben ezek az adatok vannak: talajtömörítő kerékre:16 fogaskerék
elosztó tengelyre :22 fogaskerék
vetőtárcsa 34 furatszám 5mm furatok
és ezzel így 5,6cm fog vetni 80cm sortávnál 223214, és a vetésmélységet beállítani.
Hali egy kis segitség kellene. Spc vetőgépet át tudom alakitani szárazbab vetésre? 5cm tőtáv,ill mit kell hozáá cserélnem,állitanom,kapok hozzá alkatrészt.Még valami ha a vetőkocsik a keréknyomon futnak az baj esetleg?Ikersorokat akarok huzni.
Válasz mtz1221 #5018. hozzászólására Ja, ha nem akarsz lépcsőzni, akkor felhordócsiga kell vagy valami fronttartályos pneumatikus, mert csak a gerenda 70 cm magasságú és a vetőszekrényből valahogy el kell jutnia a magnak a földig.
Válasz mtz1221 #5018. hozzászólására Gege apósának ez a fejlesztés az ingerküszöbét sem éri el, ebben nincs üzlet, csak sok munka. Csak a nyitó késhegy kovácsolása, számtalan lépésből marása is jóval bonyolultabb, mint leönteni egy bálázótüskét, szóval ez drága reklám volna a gyártónak, akinek egyébként sincs különösebb szüksége arra.
Ez csak az én hobbim, amibe évek óta öntöm a pénzt, hogy legyen egy könnyű, mindenes vetőgép a minimum művelésre, mert ebben látom a jövőt, nem a 20 tonnás gépkapcsolatokban.
Hálás vagyok Gegének, hogy vállalta a prototípusok legyártását, mert Magyarországon senki nem látott benne fantáziát, az apósnak meg, hogy engedi őt játszani a nagyüzemben, hogy kiváló minőségben készülhessen az eszköz, ne valami sufnituning kotva legyen a vége.
Válasz Netparaszt #5015. hozzászólásáraMég egyszer írok többet nem fogok okoskodni.Ha komolyan gondolják akkor csináljanak egy demó gépet ,amit vihet mindenki kipróbálni.Ha már megcsinálják akkor gondoljanak arra is,hogyha kisgazdaságoknak készül akkor a magtartály olyan magasan legyen,hogy az 50kilós zsákkal ne keljen 4-5 lépcsőre felmászni.Így biztos lenne benne üzlet a mi környékünkön is.Mert igy akaratlanul is de az jut eszembe,hogy gegének az apósának mi a fő foglalkozása,és csak reklám célt látok az egészben.De ha lesz egy mindenen használható demó gép,akkor én leszek az első aki majd bevet vele egy parcellát félig a maga ajánlata szerint,félig ahogy én szeretem,és akkor aratásban sokan okosabbak leszünk.
Válasz .Szabi. #5005. hozzászólásáraEddig azt hittem nálatok finom csernozjom van. Nem is tudtam hogy arrafelé is vannak kötöttek. Nem mindig azt csinál az ember amit akar, hanem amit enged a talaj!
Válasz Gege #5006. hozzászólásáraSzerintem az ilyen szellős szártömegből simán kibújik.
A vetőgépre meg esetleg egy tárcsasor, mint ezen 0:50-nél?
https://www.youtube.com/watch?v=PsaONlQEO6c&list=PL713B6F796C321CBA&index=27
Válasz mtz1221 #5014. hozzászólására Gege feldobott képet, ahol a műveletlen napraforgó tarlóba vetett, gyönyörűen sorol a búza.
Azon dolgozunk, hogy a kukoricaszárba művelés nélkül is szépen vessen, minden más megoldott, ezt csak most tudjuk tesztelni.
Arrafelé azért világrekorder talajok vannak, nem túl jó tesztterület, de én már próbáltam az elődjét cudar földeken, sárga agyagban, durván tömörödött, kőkeményre száradt, meszes agyagban, vízállásos földön, mindenhol működött.
A bánsági csernozomban szinte mindegy, mit csinál a gazda, akkor is rekordtermése van.
Volt nálam onnan tanácsadó, aki némi hümmögés után csak annyit mondott a legjobb földemre, hogy felétek maximum legeltetnek az olyanon, nem érdemes vetni bele semmit.
Válasz Netparaszt #5012. hozzászólásáraÉn hiszek magának nem is fogok okoskodni.De járt erre látta a földjeinket,ha egy sor tárcsával kell kezdeni akkor nálunk bármivel vethető.De ha tesznek elé vágótárcsákat,és kukiba egyből bele tudják majd húzni,na akkor sikere lesz.
Válasz Gege #5006. hozzászólására Ahol az összekotort szármaradványt kidobta a többi sorra, ott szerintem nem fog kijönni. A többi helyen normális lesz.
Válasz mtz1221 #5010. hozzászólására Ezzel porban, iszapban meg a dűlőútban is ugyanúgy néz ki a vetés, meg abszolút műveletlen direktvetésben is. Ez az amit nem tud az olt
Ez a rendszer azoknak készül, akik gazdaságosan szeretnének áttérni a minimum művelésre vagy direktvetésre.
Válasz szanberg #5000. hozzászólására 10-12 km-el simán húzható, csak egyre több földet dob ki.
Vídia a speciális orrforma miatt nem jött szóba, az első prototípuson az volt, de abból nem tudjuk a nagyon könnyen húzható és jól vágó háromdimenziós formát kovácsolni.
Keményfémmel bármikor olcsón felhegeszthető, így nem vídiázunk egyenlőre.
Lehet talajkövetőre készíteni, de csak parallelogrammával, a takarólemeznek mindig pontosan ugyanazt a szöget kell bezárnia a talajjal, nomeg jelentősen drágítja a szerkezetet. Nyilván nagy hektároknál nagyobb gond a nyírócsavar, de a kisgazdaságokban, ahova ez tervezve van, belefér a szakadt csavar néha. Eddig egyszer sikerült egyébként eltépni a hatos nyírócsavart, amikor tarackkal teli, összetaposott rakodótéren húztuk, de az valljuk be, nem szántóföldi környezet.
10-15 cm kőméret alatt félredobja a követ a sorból, felette nem ajánlom, nem bulldózer ez, hogy kőtöltésben dolgozzon.
Kukoricában csak vágótárcsával értékelhető, de már készül a komplett tárcsasor. A csoroszlya egyébként még az álló csonkokat is kettéhasítja, amikor átfut rajtuk.
Elment egyébként így is a kukoricában, de a felgyűlt, majd kidobott kukoricaszár helyenként 10 cm vastag takarást képzett a másik sorokon, az alól semmiféle növény nem jön ki.
Ez a baj az összes kultivátoros vetőgéppel, amin nincs vágótárcsa.
Válasz Gege #4993. hozzászólásáraSzép meg jó,csak az a gondom hogy egy 500 eurós olt vetőgéppel is ennyi eső után ugyan így nézne ki.Nem mondom hogy rossz dolog lenne,csak a miértjét nem látom egyenlőre.
Válasz Vinkó75 #5007. hozzászólására Vágótárcsa készül most elé, másként egyetlen késes sem képes megbirkózni kukorica (szója?)paplannal.
Magas gerendával kifolyik a nagy kultivátoros vetőgépekből az összetúrt szármaradvány, de ahova kikerül, ott nem jön ki alóla semmi.
Tárcsával már szépen átvágta a kukoricát szemenkénti kis gépen, csak a tárcsa pozicionálását kell belőni pontosan, hogy ne csípjen be szárat.
Vágótárcsa és ez a rendszer már univerzális lesz.
Egyébként húztuk hosszú szalmában is, olyan szépen folyt át a kések között, mint a víz, csak a kukoricával gyűlik meg a baja.
Ha azt megoldottuk, nem lesz másik ilyen teljesítményű vetőrendszer a piacon.
Válasz Vinkó75 #5007. hozzászólásáraFolyamatban vannak az ez irányú fejlesztések is! Addig nem állok le még nincs megoldás! Csak egy a baj, 1évben 1próbálkozásom van. Nincs sajnos friss kukoricatarlóm egész évben...
Válasz Gege #5006. hozzászólására Egy egenes lapos (vertical tillage) tárcsasor szerintem megvágná a szárat. Akkor már elengedné a darabokat.(Gondolat)
Válasz szanberg #5000. hozzászólásáraVidiáról annyit hogy ha te olyat kérsz én megcsinálom neked!
Ez fix száras nyírócsavaros! Azért mert évekkel ezelőtt volt egy hasonló rugós, s nem vált be! A takaró nem úgy működik ha rugódzik! Márpedig abban van a lényeg! Azért tud szépen, s előbb kikelni, mert bele vannak simítva a talajba!
Talajkövetés ha a CO nál van fix 4méteres is.... akkor? S működik.. különben ettől féltem én is, s egyik ok ez volt amiért 16 csoroszjás lett.
Nagygépnél meg szintén úgy oldanám meg ahogy a te gépeden. Több tagból
Kukoricában próbáltam tárcsa után.
Fel tud torkallni, de azért elvetettem vele. Hogy mi lesz vele, nem tudom. Rengeteg a szármaradvány. 10centik néhol.
Át tudja törni? Mi lesz belőle szerintetek?
Ma 13 napos a búza a kukiszár alatt. Kws basmati.
Válasz jamo #4997. hozzászólásáraMTZ82 nincs sebességmérőm, de a videón mutatom, gyors6. nyúl. ha jól tudom 12km/h
A másik videón azért lassú, mert kiszálltam kamerázni ment magától, na ezt azért 12nél nem mertem volna.
Csoroszjáról lesznek képek hamarosan! (oka van hogy miért nem volt eddig) S akit érdekel, lát benne fantáziát, kis szereléssel át tudja alakítani meglévő vetőgépjét direkt vetőre, úgy ahogy én is tettem. Csoroszják kaphatók lesznek mindenki számára!
Ez egy Reform semo vetőgép tartálya. kicsi 200kg körül fér bele.
Válasz Drisa #4995. hozzászólásáraÍme a kép a válaszaidra! Saját gyártmányú V tárcsa, s a vetőgép is! De netparaszt elmélete alapján készültek a csoroszják.
Ha visszakeresel régebben voltak feltéve fotók erről a technotill csoroszlyáról.
Jó rendszernek néz ki, annyi, hogy ha vídiás lenne az orra jobb lenne hosszútávon de mondjuk ígyis fel lehet élfémmel hegeszteni majd ha kopik.
Nekem ami nem teccik rajta az a merev kés. Ha nagygép után lenne gyártva egy nagy vasdarab egyrészt semmi talajkövetése nem lenne, másrészt szerintem a váz szétrepedne idővel mert nemlenne mi elnyelje a rezgéseket, káros energiákat feleméssze. A rugós kapaszárnak az a lényege, plusz ugye kő görcs akármi ha van akkor is enged.
Így kis trakira kis szélességben jó ez így de ha egy 6méterest szeretnél csinálni ebből ott már komolyabban kéne agyalni hogyan lehet ezt megoldani.
Egyébként a világ leg elterjedtebb direktvetője a Seedhawk ott is ilyen a vésőkés, csak azoknál egy gumikerék tapos rá a magra míg itt ez a csúszótalp, de biztos hogy a vékony kés miatt könnyű húzni meg jól belehatol a talajba, annyi, hogy itt egy kés egy sort vet, szűkebb sűrűbb a keresztmetszet, bár a képen videón jól elmegy a makuka száron de egy rendre vágott szójába beletorkollna az 100%, nyílván ha már ilyen történik akkor valaki vagy valami hibázott, nem erre kell terveznünk hanem arra, hogy jól dolgozunk és aprítunk minden szárat normális mértékben.
Kíváncsi lennék, hogy kukorica tarlón direktbe mit tudna!?!
Frissen aratás után szerintem a legjobb adapter után is a sok gunyát összeszedné lehetséges, de ha esik egy eső és lenyomja ezt, letapad a földhöz akkor a 20centis csonkokon kívül mást már nem lát az ember, ott szerintem jól elboldogulna.
Válasz Gege #4993. hozzászólásáraSzia! Mennyi a munkasebesség azzal vetőgéppel? A videón nagyon lassúnak tűnik. Csoroszjáról van képed? Mennyi fér a magtartályba? Amúgy le a kalappal, nagyon jól néz i a kelés!
Válasz mtz1221 #4976. hozzászólásáraMa kimentem, mert én is kíváncsi vagyok! Így néz ki a tárcsázott napraforgóban! 180kg/ha árpa. 2. Repodukció
15.nap a vetéstől! (Mostmár kezdek megnyugodni, jó ez a netparasztos csoroszjás rendszer!!!)
Válasz Drisa #4980. hozzászólásáraAzt nem, csak akkor ha mellette ugyanekkora sűrű muhar volt vagy nemlátszott ki a parlagfűből a napraforgó és egy RZ-t már nem bírt senki elhúzni az ilyen tarlón, csak letárcsázta vagy ilyesmi. No ezt biztosan összehúzza bizonyos helyeken.
Egy gerendán 75centikre vannak egymástól a kapák, elég ritka
Válasz 4964 #4982. hozzászólásáraHa lesz szabad lóvém megveszem a Fra Condisk-et vagy valami ilyen kombinált tárcsás kapás hengeres masínát, egy sort elhúzza a nagytraki arra meg húzom a CO-t. Ennyi lesz a meló és tuti lesz, ezért kellett ez a vetőgép.
Sok és hosszú szártömeg mitől van? 2,5méter magas napraforgó tarlójára ha ráhúzol egy akármilyen tárcsát símán dolgozol vele gond nélkül.
Nemtudtam szecskázni a szójámat az én gépemmel, a másik cselesünk meg vitte lazán. végére jöttem rá, hogy egy lemez elvolt hajolva és a lecsúszó kipergő anyag felakadt egy vas élbe a hajlott csúszdalemez végett. mindegy.
Lényeg, hogy 4tonna feletti magas szójaszárat rendre vágtam. Meghúztuk RZ-vel de szinte semmit nem csinált vele. Megtárcsáztuk és kipróbáltam hogy ha végighúzom a renden mi lesz. A kapák nem húzták össze a vastag rendet sem, viszont a mögöttük lévő magtakaró rúgós pálcák igen, kilökdöste maga alól de amolyan csomókba, nem a legszebb munka lett volna. Errefel fogtam egy szöget és úgy vetettem el, amúgy is alaktalan volt a pálya így is volt párhuzamos oldala a táblának, így meg vetettem mint a mese, ugye pár méter erejéig mentem slégan át a rendeken, azokat széthúzta szétterítette a talaj tetején, tök jó lett utána a flaszter.
Viszont itt egy oltári hiba miatt kellett ilyenhez folyamodni, ha minden stimmel akkor a gondolat sem terelődik erre.
Válasz GREVEN #4978. hozzászólásáraA kapa alján van az a csúszótalp ami elsimít egy vetőpadozatot a magnak, széltében is ameddig ez a talajban jár addig szórja oldalra is el a búzát.
Érdekes, hogy a rög itt is szétütődik szétnyomódik de amelyik nem az nem a magon lesz közvetlen, az apróbb poros agy porhanyósabb föld hullik a magra szépen és ez nemcsak mítosz, megkell nézni vetés után.
Ollyan mostoha körülmények között tudtam kezdésképpen dolgozni ezzel a géppel, hogy semmi mással nembírtam volna dolgozni. Esők előtt bitang darabos kemény földekbe kellett vetni, utána meg iszaptengerbe sárba. Mindkét extrém szélsőséges pályán jól vetett, pedig aki látta mibe vetünk hülyének nézett de szó szerint, viszont nem direkt akartam én ilyen alapállapotok mellett dolgozni, hanem mert az időjárás alapján nemvolt más lehetőségem. Egyik tábla volt optimális közeli, nem is száraz nem is nyers, bár inkább szárazabbnak mondtam volna, ott meg nem is kérdés milyen munkát végzett.
Komolyan mondom nem ajnározom meg semmi ilyesmi, vegyél prontót ha mindenki azt mondja, vetettem már olyannal is ismerősöknek van nem is egy helyen, rapiddal is, néztem melyik mit tud, ezzel a "zsákbamacska" géppel meg akkorát csalódtam KELLEMESEN mint még semmi mással, merthát itt hírből sem volt ilyen gép sehol, az axiálosok sem ismerik, nem is tudják mi fán terem ez vagy akár a sprinter is, ezért elvan könyvelve, hogy nem jó nem idevaló ésatöbbi.
Főleg a puha bedúrós pályán a sűrű tárcsás gépek szenvednek pláne ha nedves de ha túl poros száraz sok esetben akkor is, bonyolultak millió alkatrézből állnak, nekem meg egyszerű bitang vasdarab kell ahol nemkell megnézni mibe vetek, legyen akármilyen idő és helyzet hozza a formáját és jó munkát végez. Külön szimpatikus, hogy szórja sávba a magot, sokkal több a bevetett terület adott táblán belül, magyarul ugyanannyi darab szem nagyobb felületen oszlik el, ez is biztos, hogy csakis előny.
Húzhatod lasabban is akkor is jó a meló utána, de ha van kraft akkor meg bármekkora sebességgel lehet adni neki az ívet
Válasz GREVEN #4978. hozzászólásáraAhogy látom,nekzek inkább laza,homokos földjeitek vannak. Véletlenül se vennék nehéz húzású,rapidot vagy sprintert.A rövidtárcsával kombinált gépek biztosan működnének,de szerintem a JD 740A bőven jó volna,azt könnyű húzni,haladós vele a vetés.
Válasz GREVEN #4978. hozzászólásáraNálunk az egyik cég kicserélte a sprintert prontóra.
Nem ok nélkül.
A sok és hosszú szártömeg problémát jelent a sprinternek.
Ha túl gyorsan húzzák akkor a kapák dobják a földet és nem egyenletes mélyen van a mag.
A kapás rendszer nem hiába nincs elterjedve annyira.
Válasz GREVEN #4978. hozzászólásáraNezz meg egypar videot a youtubon azert nem annyira tetszetos a munkaja mindt ahogy odakat irnak rola,itt a kozelben van 2 de csak amojan potgepnek hasznalljak,azert gondolom megvan az oka.
Azt nem értem még,hogy ha hantosba vet és a kapa lökdösi a rögeket jobbra balra, ott nincs egyenletes talajfelszin, hogy tud oda szépen egyenletesen vetni,sorba? Ott a magok nem mennek világba szanaszét, rög alá mellé lentebb fentebb stb?
Mig mondjuk a tárcsásnál a tárcsa csak kettévágja a nedves röget ha tudja vagy legalábbis szétnyomja.
A kapa meg csak ellökni tudja.
Ezzel nem azt mondom hogy a prontó pártján állok csak felmerült bennem mint kérdés.
Ezekhez kell egyébként valami ideális sebességet elérni vetés közben? Mi az optimális? Mettől meddig?
Válasz GREVEN #4971. hozzászólásáraTényleg elviheted, nyugi nembírod úgy húzni, hogy baja legyen, azokon a fínom puha talajokon ez az életben nem törik el, vastagabb a váza mint egy grubbernek, kb a Tiger keresztmetszetekkel bír a váz, nagyon állat.
Az enyém elől kiskerekes ikres, nincsen műtrágyaszóró egység rajta, a nagykerekesek folyékony műtrágyások a Sprinterek pedig már szilárdat tudnak szórni.
Egyébként SPRINTER nem spirit mint írtad, a spirit az a vaderstad vetőgépe kb a prontó koppintása. Szóval Sprinter ST az újabb.
Nem húzza össze ha meg méteres szárak vannak mindenhol ott valami nagy baj van, ott máshol kell a hibát keresni hehe
Szabi véleményét annyival egészíteném ki, illetve annyival nem értek egyet, hogy szerintem nincsen a rapid után sem jobb talaj soha, ha puha a föld akkor mindkettő hagymaágyat művel vetésközben ha pedig saras akkor mindkettőnek felszedi a tömörítőkerék sora a sarat és dobálja, annyi, hogy ha nagyon kell akkor a duett kapa nem dugul el semmilyen sárban kivéve ha lerakod álltóhelyben de még akkor sem nagyon, de ha megtolatod lerakva a gépet akkor elfog dugulni itt ott az biztos.
Válasz GREVEN #4975. hozzászólásáraNe oldalról keress.írd be a google keresőbe a típust majd katints a képekre.Igy idő igényes mind végig nézni,de viszont biztos megtalálod a neked valót.
8275 hozzászólás
Válasz Netparaszt #5021. hozzászólására"akkor felhordócsiga kell vagy valami fronttartályos pneumatikus, mert csak a gerenda 70 cm magasságú "
Vagy 10 - 15 db. diszperzites vedér. ( 1zsák 3 vödör ) Kukorica vetőgépbe is szaporább a vedrekbe kiöntött műtrágyát beönteni, mint az 50 kg-os zsákkal küszködni.
Válasz Nagy József_28071 #5022. hozzászólásáraSzia!
A könyvben ezek az adatok vannak: talajtömörítő kerékre:16 fogaskerék
elosztó tengelyre :22 fogaskerék
vetőtárcsa 34 furatszám 5mm furatok
és ezzel így 5,6cm fog vetni 80cm sortávnál 223214, és a vetésmélységet beállítani.
Válasz Netparaszt #5009. hozzászólására
Hali egy kis segitség kellene. Spc vetőgépet át tudom alakitani szárazbab vetésre? 5cm tőtáv,ill mit kell hozáá cserélnem,állitanom,kapok hozzá alkatrészt.Még valami ha a vetőkocsik a keréknyomon futnak az baj esetleg?Ikersorokat akarok huzni.
Válasz mtz1221 #5018. hozzászólására Ja, ha nem akarsz lépcsőzni, akkor felhordócsiga kell vagy valami fronttartályos pneumatikus, mert csak a gerenda 70 cm magasságú és a vetőszekrényből valahogy el kell jutnia a magnak a földig.
Válasz mtz1221 #5018. hozzászólására Gege apósának ez a fejlesztés az ingerküszöbét sem éri el, ebben nincs üzlet, csak sok munka. Csak a nyitó késhegy kovácsolása, számtalan lépésből marása is jóval bonyolultabb, mint leönteni egy bálázótüskét, szóval ez drága reklám volna a gyártónak, akinek egyébként sincs különösebb szüksége arra.
Ez csak az én hobbim, amibe évek óta öntöm a pénzt, hogy legyen egy könnyű, mindenes vetőgép a minimum művelésre, mert ebben látom a jövőt, nem a 20 tonnás gépkapcsolatokban.
Hálás vagyok Gegének, hogy vállalta a prototípusok legyártását, mert Magyarországon senki nem látott benne fantáziát, az apósnak meg, hogy engedi őt játszani a nagyüzemben, hogy kiváló minőségben készülhessen az eszköz, ne valami sufnituning kotva legyen a vége.
Válasz mtz1221 #5018. hozzászólásáraJöhetsz érte! Tied egy napra! Hívj a +381638371370 sźámon, vagy írj a gegem42@gmail.com ra!
Válasz Netparaszt #5015. hozzászólásáraMég egyszer írok többet nem fogok okoskodni.Ha komolyan gondolják akkor csináljanak egy demó gépet ,amit vihet mindenki kipróbálni.Ha már megcsinálják akkor gondoljanak arra is,hogyha kisgazdaságoknak készül akkor a magtartály olyan magasan legyen,hogy az 50kilós zsákkal ne keljen 4-5 lépcsőre felmászni.Így biztos lenne benne üzlet a mi környékünkön is.Mert igy akaratlanul is de az jut eszembe,hogy gegének az apósának mi a fő foglalkozása,és csak reklám célt látok az egészben.De ha lesz egy mindenen használható demó gép,akkor én leszek az első aki majd bevet vele egy parcellát félig a maga ajánlata szerint,félig ahogy én szeretem,és akkor aratásban sokan okosabbak leszünk.
Válasz .Szabi. #5005. hozzászólásáraEddig azt hittem nálatok finom csernozjom van. Nem is tudtam hogy arrafelé is vannak kötöttek. Nem mindig azt csinál az ember amit akar, hanem amit enged a talaj!
Válasz Gege #5006. hozzászólásáraSzerintem az ilyen szellős szártömegből simán kibújik.
A vetőgépre meg esetleg egy tárcsasor, mint ezen 0:50-nél?
https://www.youtube.com/watch?v=PsaONlQEO6c&list=PL713B6F796C321CBA&index=27
Válasz mtz1221 #5014. hozzászólására Gege feldobott képet, ahol a műveletlen napraforgó tarlóba vetett, gyönyörűen sorol a búza.
Azon dolgozunk, hogy a kukoricaszárba művelés nélkül is szépen vessen, minden más megoldott, ezt csak most tudjuk tesztelni.
Arrafelé azért világrekorder talajok vannak, nem túl jó tesztterület, de én már próbáltam az elődjét cudar földeken, sárga agyagban, durván tömörödött, kőkeményre száradt, meszes agyagban, vízállásos földön, mindenhol működött.
A bánsági csernozomban szinte mindegy, mit csinál a gazda, akkor is rekordtermése van.
Volt nálam onnan tanácsadó, aki némi hümmögés után csak annyit mondott a legjobb földemre, hogy felétek maximum legeltetnek az olyanon, nem érdemes vetni bele semmit.
Válasz Netparaszt #5012. hozzászólásáraÉn hiszek magának nem is fogok okoskodni.De járt erre látta a földjeinket,ha egy sor tárcsával kell kezdeni akkor nálunk bármivel vethető.De ha tesznek elé vágótárcsákat,és kukiba egyből bele tudják majd húzni,na akkor sikere lesz.
Válasz Gege #5006. hozzászólására Ahol az összekotort szármaradványt kidobta a többi sorra, ott szerintem nem fog kijönni. A többi helyen normális lesz.
Válasz mtz1221 #5010. hozzászólására Ezzel porban, iszapban meg a dűlőútban is ugyanúgy néz ki a vetés, meg abszolút műveletlen direktvetésben is. Ez az amit nem tud az olt
Ez a rendszer azoknak készül, akik gazdaságosan szeretnének áttérni a minimum művelésre vagy direktvetésre.
Válasz szanberg #5000. hozzászólására 10-12 km-el simán húzható, csak egyre több földet dob ki.
Vídia a speciális orrforma miatt nem jött szóba, az első prototípuson az volt, de abból nem tudjuk a nagyon könnyen húzható és jól vágó háromdimenziós formát kovácsolni.
Keményfémmel bármikor olcsón felhegeszthető, így nem vídiázunk egyenlőre.
Lehet talajkövetőre készíteni, de csak parallelogrammával, a takarólemeznek mindig pontosan ugyanazt a szöget kell bezárnia a talajjal, nomeg jelentősen drágítja a szerkezetet. Nyilván nagy hektároknál nagyobb gond a nyírócsavar, de a kisgazdaságokban, ahova ez tervezve van, belefér a szakadt csavar néha. Eddig egyszer sikerült egyébként eltépni a hatos nyírócsavart, amikor tarackkal teli, összetaposott rakodótéren húztuk, de az valljuk be, nem szántóföldi környezet.
10-15 cm kőméret alatt félredobja a követ a sorból, felette nem ajánlom, nem bulldózer ez, hogy kőtöltésben dolgozzon.
Kukoricában csak vágótárcsával értékelhető, de már készül a komplett tárcsasor. A csoroszlya egyébként még az álló csonkokat is kettéhasítja, amikor átfut rajtuk.
Elment egyébként így is a kukoricában, de a felgyűlt, majd kidobott kukoricaszár helyenként 10 cm vastag takarást képzett a másik sorokon, az alól semmiféle növény nem jön ki.
Ez a baj az összes kultivátoros vetőgéppel, amin nincs vágótárcsa.
Válasz Gege #4993. hozzászólásáraSzép meg jó,csak az a gondom hogy egy 500 eurós olt vetőgéppel is ennyi eső után ugyan így nézne ki.Nem mondom hogy rossz dolog lenne,csak a miértjét nem látom egyenlőre.
Válasz Vinkó75 #5007. hozzászólására Vágótárcsa készül most elé, másként egyetlen késes sem képes megbirkózni kukorica (szója?)paplannal.
Magas gerendával kifolyik a nagy kultivátoros vetőgépekből az összetúrt szármaradvány, de ahova kikerül, ott nem jön ki alóla semmi.
Tárcsával már szépen átvágta a kukoricát szemenkénti kis gépen, csak a tárcsa pozicionálását kell belőni pontosan, hogy ne csípjen be szárat.
Vágótárcsa és ez a rendszer már univerzális lesz.
Egyébként húztuk hosszú szalmában is, olyan szépen folyt át a kések között, mint a víz, csak a kukoricával gyűlik meg a baja.
Ha azt megoldottuk, nem lesz másik ilyen teljesítményű vetőrendszer a piacon.
Válasz Vinkó75 #5007. hozzászólásáraFolyamatban vannak az ez irányú fejlesztések is! Addig nem állok le még nincs megoldás! Csak egy a baj, 1évben 1próbálkozásom van. Nincs sajnos friss kukoricatarlóm egész évben...
Válasz Gege #5006. hozzászólására
Egy egenes lapos (vertical tillage) tárcsasor szerintem megvágná a szárat. Akkor már elengedné a darabokat.(Gondolat)
Válasz szanberg #5000. hozzászólásáraVidiáról annyit hogy ha te olyat kérsz én megcsinálom neked!
Ez fix száras nyírócsavaros! Azért mert évekkel ezelőtt volt egy hasonló rugós, s nem vált be! A takaró nem úgy működik ha rugódzik! Márpedig abban van a lényeg! Azért tud szépen, s előbb kikelni, mert bele vannak simítva a talajba!
Talajkövetés ha a CO nál van fix 4méteres is.... akkor? S működik.. különben ettől féltem én is, s egyik ok ez volt amiért 16 csoroszjás lett.
Nagygépnél meg szintén úgy oldanám meg ahogy a te gépeden. Több tagból
Kukoricában próbáltam tárcsa után.
Fel tud torkallni, de azért elvetettem vele. Hogy mi lesz vele, nem tudom. Rengeteg a szármaradvány. 10centik néhol.
Át tudja törni? Mi lesz belőle szerintetek?
Ma 13 napos a búza a kukiszár alatt. Kws basmati.
Válasz Vadmalac #5001. hozzászólásáraTe ismered az effajta földeket...
Ezeket nem egyszerű művelni.
Válasz Gege #5003. hozzászólására
a videó után készült a kép kb 2héttel.
Válasz jamo #4997. hozzászólásáraMTZ82 nincs sebességmérőm, de a videón mutatom, gyors6. nyúl. ha jól tudom 12km/h
A másik videón azért lassú, mert kiszálltam kamerázni ment magától, na ezt azért 12nél nem mertem volna.
Csoroszjáról lesznek képek hamarosan! (oka van hogy miért nem volt eddig) S akit érdekel, lát benne fantáziát, kis szereléssel át tudja alakítani meglévő vetőgépjét direkt vetőre, úgy ahogy én is tettem. Csoroszják kaphatók lesznek mindenki számára!
Ez egy Reform semo vetőgép tartálya. kicsi 200kg körül fér bele.
vetés
Válasz Drisa #4995. hozzászólásáraÍme a kép a válaszaidra! Saját gyártmányú V tárcsa, s a vetőgép is! De netparaszt elmélete alapján készültek a csoroszják.
Válasz .Szabi. #4991. hozzászólásáraHa kb. 5 nappal későbbi képeket raktál volna be, mindenki azt mondaná, hogy ú báz, milyen fasza kelés!
Válasz jamo #4997. hozzászólásáraA menetsebességről én is akartam kérdezni, milyen ha gyorsan húzzák.
Ha visszakeresel régebben voltak feltéve fotók erről a technotill csoroszlyáról.
Jó rendszernek néz ki, annyi, hogy ha vídiás lenne az orra jobb lenne hosszútávon de mondjuk ígyis fel lehet élfémmel hegeszteni majd ha kopik.
Nekem ami nem teccik rajta az a merev kés. Ha nagygép után lenne gyártva egy nagy vasdarab egyrészt semmi talajkövetése nem lenne, másrészt szerintem a váz szétrepedne idővel mert nemlenne mi elnyelje a rezgéseket, káros energiákat feleméssze. A rugós kapaszárnak az a lényege, plusz ugye kő görcs akármi ha van akkor is enged.
Így kis trakira kis szélességben jó ez így de ha egy 6méterest szeretnél csinálni ebből ott már komolyabban kéne agyalni hogyan lehet ezt megoldani.
Egyébként a világ leg elterjedtebb direktvetője a Seedhawk ott is ilyen a vésőkés, csak azoknál egy gumikerék tapos rá a magra míg itt ez a csúszótalp, de biztos hogy a vékony kés miatt könnyű húzni meg jól belehatol a talajba, annyi, hogy itt egy kés egy sort vet, szűkebb sűrűbb a keresztmetszet, bár a képen videón jól elmegy a makuka száron de egy rendre vágott szójába beletorkollna az 100%, nyílván ha már ilyen történik akkor valaki vagy valami hibázott, nem erre kell terveznünk hanem arra, hogy jól dolgozunk és aprítunk minden szárat normális mértékben.
Kíváncsi lennék, hogy kukorica tarlón direktbe mit tudna!?!
Frissen aratás után szerintem a legjobb adapter után is a sok gunyát összeszedné lehetséges, de ha esik egy eső és lenyomja ezt, letapad a földhöz akkor a 20centis csonkokon kívül mást már nem lát az ember, ott szerintem jól elboldogulna.
Válasz .Szabi. #4990. hozzászólására 1 jo camridge henger sokat csinallt volna rajta azert vetes utann.
Válasz cimbike. #4996. hozzászólásáraSajnos ezek cudar feketeföldek,vagy bele vetettem így,vagy vethetnèm kb.1 hèt múlva műtràgyaszóróval.......
Válasz Gege #4993. hozzászólásáraSzia! Mennyi a munkasebesség azzal vetőgéppel? A videón nagyon lassúnak tűnik. Csoroszjáról van képed? Mennyi fér a magtartályba? Amúgy le a kalappal, nagyon jól néz i a kelés!
Válasz .Szabi. #4991. hozzászólásáraHuh. Elég rossz munkába ment bele, ahogy látom. Kíváncsi leszek rá 1 hét múlva.
Válasz Gege #4993. hozzászólásáraZúzva volt? Egyszer volt tarcsazva? Milyen tarcsaval? Milyen géppel van vetve? Tényleg jól néz ki.
Válasz Gege #4993. hozzászólására
Válasz mtz1221 #4976. hozzászólásáraMa kimentem, mert én is kíváncsi vagyok! Így néz ki a tárcsázott napraforgóban! 180kg/ha árpa. 2. Repodukció
15.nap a vetéstől! (Mostmár kezdek megnyugodni, jó ez a netparasztos csoroszjás rendszer!!!)
Válasz .Szabi. #4991. hozzászólására2hetes vetés,azóta leesett 60mm.
Válasz .Szabi. #4990. hozzászólására
Válasz .Szabi. #4989. hozzászólására
Válasz borda77 (Joe) #4947. hozzászólására
Válasz Drisa #4980. hozzászólásáraAzt nem, csak akkor ha mellette ugyanekkora sűrű muhar volt vagy nemlátszott ki a parlagfűből a napraforgó és egy RZ-t már nem bírt senki elhúzni az ilyen tarlón, csak letárcsázta vagy ilyesmi. No ezt biztosan összehúzza bizonyos helyeken.
Egy gerendán 75centikre vannak egymástól a kapák, elég ritka
Válasz 4964 #4982. hozzászólásáraHa lesz szabad lóvém megveszem a Fra Condisk-et vagy valami ilyen kombinált tárcsás kapás hengeres masínát, egy sort elhúzza a nagytraki arra meg húzom a CO-t. Ennyi lesz a meló és tuti lesz, ezért kellett ez a vetőgép.
Válasz 4964 #4982. hozzászólásáraKülföldön meg van ahol csak ilyenekkel vetnek...
Sok és hosszú szártömeg mitől van? 2,5méter magas napraforgó tarlójára ha ráhúzol egy akármilyen tárcsát símán dolgozol vele gond nélkül.
Nemtudtam szecskázni a szójámat az én gépemmel, a másik cselesünk meg vitte lazán. végére jöttem rá, hogy egy lemez elvolt hajolva és a lecsúszó kipergő anyag felakadt egy vas élbe a hajlott csúszdalemez végett. mindegy.
Lényeg, hogy 4tonna feletti magas szójaszárat rendre vágtam. Meghúztuk RZ-vel de szinte semmit nem csinált vele. Megtárcsáztuk és kipróbáltam hogy ha végighúzom a renden mi lesz. A kapák nem húzták össze a vastag rendet sem, viszont a mögöttük lévő magtakaró rúgós pálcák igen, kilökdöste maga alól de amolyan csomókba, nem a legszebb munka lett volna. Errefel fogtam egy szöget és úgy vetettem el, amúgy is alaktalan volt a pálya így is volt párhuzamos oldala a táblának, így meg vetettem mint a mese, ugye pár méter erejéig mentem slégan át a rendeken, azokat széthúzta szétterítette a talaj tetején, tök jó lett utána a flaszter.
Viszont itt egy oltári hiba miatt kellett ilyenhez folyamodni, ha minden stimmel akkor a gondolat sem terelődik erre.
Válasz GREVEN #4978. hozzászólásáraA kapa alján van az a csúszótalp ami elsimít egy vetőpadozatot a magnak, széltében is ameddig ez a talajban jár addig szórja oldalra is el a búzát.
Érdekes, hogy a rög itt is szétütődik szétnyomódik de amelyik nem az nem a magon lesz közvetlen, az apróbb poros agy porhanyósabb föld hullik a magra szépen és ez nemcsak mítosz, megkell nézni vetés után.
Ollyan mostoha körülmények között tudtam kezdésképpen dolgozni ezzel a géppel, hogy semmi mással nembírtam volna dolgozni. Esők előtt bitang darabos kemény földekbe kellett vetni, utána meg iszaptengerbe sárba. Mindkét extrém szélsőséges pályán jól vetett, pedig aki látta mibe vetünk hülyének nézett de szó szerint, viszont nem direkt akartam én ilyen alapállapotok mellett dolgozni, hanem mert az időjárás alapján nemvolt más lehetőségem. Egyik tábla volt optimális közeli, nem is száraz nem is nyers, bár inkább szárazabbnak mondtam volna, ott meg nem is kérdés milyen munkát végzett.
Komolyan mondom nem ajnározom meg semmi ilyesmi, vegyél prontót ha mindenki azt mondja, vetettem már olyannal is ismerősöknek van nem is egy helyen, rapiddal is, néztem melyik mit tud, ezzel a "zsákbamacska" géppel meg akkorát csalódtam KELLEMESEN mint még semmi mással, merthát itt hírből sem volt ilyen gép sehol, az axiálosok sem ismerik, nem is tudják mi fán terem ez vagy akár a sprinter is, ezért elvan könyvelve, hogy nem jó nem idevaló ésatöbbi.
Főleg a puha bedúrós pályán a sűrű tárcsás gépek szenvednek pláne ha nedves de ha túl poros száraz sok esetben akkor is, bonyolultak millió alkatrézből állnak, nekem meg egyszerű bitang vasdarab kell ahol nemkell megnézni mibe vetek, legyen akármilyen idő és helyzet hozza a formáját és jó munkát végez. Külön szimpatikus, hogy szórja sávba a magot, sokkal több a bevetett terület adott táblán belül, magyarul ugyanannyi darab szem nagyobb felületen oszlik el, ez is biztos, hogy csakis előny.
Húzhatod lasabban is akkor is jó a meló utána, de ha van kraft akkor meg bármekkora sebességgel lehet adni neki az ívet
Válasz GREVEN #4978. hozzászólásáraAhogy látom,nekzek inkább laza,homokos földjeitek vannak. Véletlenül se vennék nehéz húzású,rapidot vagy sprintert.A rövidtárcsával kombinált gépek biztosan működnének,de szerintem a JD 740A bőven jó volna,azt könnyű húzni,haladós vele a vetés.
Válasz 4964 #4982. hozzászólásáraén is úgy tudom aki sprinteres volt a környéken mind prontós lett...
Válasz GREVEN #4978. hozzászólásáraNálunk az egyik cég kicserélte a sprintert prontóra.
Nem ok nélkül.
A sok és hosszú szártömeg problémát jelent a sprinternek.
Ha túl gyorsan húzzák akkor a kapák dobják a földet és nem egyenletes mélyen van a mag.
A kapás rendszer nem hiába nincs elterjedve annyira.
https://www.youtube.com/watch?v=VySdANTRtpkhttps://www.youtube.com/watch?v=VySdANTRtpk
Válasz szanberg #4977. hozzászólásáraSzóval azt mondod a méteres napraforgó szárát sem húzná össze ?
Válasz GREVEN #4978. hozzászólásáraNezz meg egypar videot a youtubon azert nem annyira tetszetos a munkaja mindt ahogy odakat irnak rola,itt a kozelben van 2 de csak amojan potgepnek hasznalljak,azert gondolom megvan az oka.
Válasz szanberg #4977. hozzászólásáraMindegyik ilyen vetőkultinál dupla sort vet egy egy kapa vagy ez csak a Horschnál van?
Azt nem értem még,hogy ha hantosba vet és a kapa lökdösi a rögeket jobbra balra, ott nincs egyenletes talajfelszin, hogy tud oda szépen egyenletesen vetni,sorba? Ott a magok nem mennek világba szanaszét, rög alá mellé lentebb fentebb stb?
Mig mondjuk a tárcsásnál a tárcsa csak kettévágja a nedves röget ha tudja vagy legalábbis szétnyomja.
A kapa meg csak ellökni tudja.
Ezzel nem azt mondom hogy a prontó pártján állok csak felmerült bennem mint kérdés.
Ezekhez kell egyébként valami ideális sebességet elérni vetés közben? Mi az optimális? Mettől meddig?
Válasz GREVEN #4971. hozzászólásáraTényleg elviheted, nyugi nembírod úgy húzni, hogy baja legyen, azokon a fínom puha talajokon ez az életben nem törik el, vastagabb a váza mint egy grubbernek, kb a Tiger keresztmetszetekkel bír a váz, nagyon állat.
Az enyém elől kiskerekes ikres, nincsen műtrágyaszóró egység rajta, a nagykerekesek folyékony műtrágyások a Sprinterek pedig már szilárdat tudnak szórni.
Egyébként SPRINTER nem spirit mint írtad, a spirit az a vaderstad vetőgépe kb a prontó koppintása. Szóval Sprinter ST az újabb.
Nem húzza össze ha meg méteres szárak vannak mindenhol ott valami nagy baj van, ott máshol kell a hibát keresni hehe
Szabi véleményét annyival egészíteném ki, illetve annyival nem értek egyet, hogy szerintem nincsen a rapid után sem jobb talaj soha, ha puha a föld akkor mindkettő hagymaágyat művel vetésközben ha pedig saras akkor mindkettőnek felszedi a tömörítőkerék sora a sarat és dobálja, annyi, hogy ha nagyon kell akkor a duett kapa nem dugul el semmilyen sárban kivéve ha lerakod álltóhelyben de még akkor sem nagyon, de ha megtolatod lerakva a gépet akkor elfog dugulni itt ott az biztos.
Keress egyet vedd meg és boldog leszel.
Válasz GREVEN #4975. hozzászólásáraNe oldalról keress.írd be a google keresőbe a típust majd katints a képekre.Igy idő igényes mind végig nézni,de viszont biztos megtalálod a neked valót.