Fórum
- Kukorica várhatóan........! új
- Napraforgó gyomirtás új
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- Poénok új
- AKG támogatás új
- MTZ traktor szerelési kérdések – Mindörökké Belarus! új
- Erdőtelepítési támogatás új
- Öntözés új
- Mikor jön az ESŐ?! Agrármeteorológia, időjárás új
- Bérmunka tarifák szántóföldön! új
Cikkajánló
Így érdemes előkészíteni a gazdaságátadást – gyakorlati és jogi tudnivalók
A gazdaságátadás komoly előkészületeket igényel, a sikeres folyamat kulcsa a...
Hirdetés
325 hozzászólás
Válasz 44claasgarantos #15. hozzászólásáraLeirtam egy korabbi bejegyzésben a szarvasmarhák többnyire aeroszolizált virussal fertőződnek, melywt az állatok belélegeznek. Tehát nem csak tapintással dörzsölödéssel, lábon behordva.
Válasz barazdabetyar. #22. hozzászólásáraRSzKF aktuális járványügyi helyzet
Válasz Erdőjaro #21. hozzászólásáraIgen is mutogatni kellene.Akkor,ha nem látom nem ismerem a tüneteket,hogyan ismerjem fel az állományomba?
Válasz barazdabetyar. #4. hozzászólásáraSzerintem addig jó,amig nem látsz. Nem fogják élőben közvetíteni hogy tünetes egy tehén szerintem sem.
Utána pedig egyre többen hagyják abba...
Itt a baj az hogy elsőnek a kényszervágások termékét kéne összeszerveződve értékesítésben segítve akár fb csoportot gyorsan létrehozni ,hogy azok a szerencsétlen állattartók legalább némi pénzhez jussanak,a vásárló meg jó minőségű marha-sertéshúshoz.
Utána ha a járványt nem sikerül megfékezni egy átmeneti túlkínálat,majd totális hiány lesz húsból tejból,amit gyorsan importálással nem biztos hogy tudnak kompenzálni. Ha az egész ország fertőzött minősítést kap a nemzetközi piacokon,akkor évekre sajnos csak a belkereskedelem marad
Teljesen érthető a szkepticizmus ez ügyben,de akár van virus akár nincs,itt ha ez tovább gyürüzik sajnos óriási dráma lesz.
Most már igen kösz de akkor is a mezögazdaságnak reszeltek Az állat tartásnak vége növény termesztés meg nem lesz ami meg egye Lehet hogy parlagon maradnak a földek
Határon spriccelik kocsikat kamiont a tótok meg átmész a vályún.
Kié az első telep meg a második milyen érdekeltség?
Válasz Gazdász93 #16. hozzászólásáraEddig is jártak állatszállitók sőt rájuk nagyon szigorú szabályok vannak A vendégmunkások meg most lepték el az országot de szerintem még orvosi elenörzés se végeznek rajtuk
Válasz 44claasgarantos #9. hozzászólásáraNa persze. Örömmel olvasom hogy most hirtelen 3 nap alatt minden második ember állatorvos lett, osztják a marhaságokat tovább.
Válasz 44claasgarantos #9. hozzászólásáraNem szívlelem a Keleti vendégmunkásokat, de sokkalta valószínűbb hogy egy állatszállító járműn került be a vírust mintsem valami munkás hozta volna be.
Válasz csontii #12. hozzászólásáraMert a gondozók nem vihetik be a virust a ruhájukon ők nem találkozhatnak velük boltban vagy máshol Van baj nem kicsi én is látom és ezt a betegséget nem áll meg sajnos haza vágják a mezőgazdaságot akár milyen húlyének nevezel Te szerinted hogy jött be betegség behozták a madarak vagy a vadak ha ennyire tudós vagy mond már el
Válasz 44claasgarantos #11. hozzászólásáraugye fogalmad nincs az állategészségügyi leirásokról?
Válasz 44claasgarantos #5. hozzászólásáraAzért, hogy a többi pár millió ne fertőződjön meg, és ne vágja tönkre a teljes magyar állattartást (a baromfiágazat kivételével)
Válasz 44claasgarantos #11. hozzászólásáraLátom a baj nem kicsi nálad.
Válasz Agroporta #10. hozzászólásáraMilyen nyomok vadon élő állatok Mert a külföldi vendégmunkás hol él hova megy itt élnek köztünk
Válasz 44claasgarantos #9. hozzászólásárakülföldi vendégmunkások? hmm ez komoly gyanu. miért is ne, bekódorognak az állattartó telephelyekre hónuk alatt a rszkf virusával és padlóra küldenek néhányezer marhát. ez nem igy működik, ha tanultál volna állategészsgügyet akkor más nyomokat keresnél.
Ezért keletek a külföldi vendég munkások köszönet nekik és az ide hozoiknak Én a 133 leg bátrabal kezdeném
Válasz 44claasgarantos #5. hozzászólásáraA ragadós száj- és körömfájás egy veszélyes, gyorsan terjedő állatbetegség és sajnos gyakran drasztikus intézkedésekre van szükség. Hihetetlenül gyors terjed és ha egy ország nem lép fel, nemzetközi exporttilalom léphet életbe, ami súlyos gazdasági veszteségeket okozhat az egész országban.
A hivataloknak minden segítséget meg kellene adniuk helyben a gazdáknak és a gyors intézkedések mellett a gyors kártalanítás lenne a minimum.
Borzasztó ami történik, erőt egészséget és kitartást kívánok az érintetteknek. Nagy bajban mutatkozik csak meg, képesek vagyunk-e összefogni és segíteni egymást egy nagyobb közös cél érdekében.
Válasz barazdabetyar. #4. hozzászólásáraaddig örüljél, egy udvaron, v telephelyen belül 1 is beteg lesz megfertőzi az összeset, nincs kivétel.
Marháknál: A lappangási idő 2-7 nap. A betegség kezdeti tünetei: láz, étvágytalanság, tejtermelés csökkenése, levertség, és nyúlós, habos nyálszivárgás. A szájnyálkahártya irritációja miatt az állatok gyakran „csámcsognak.”
o A 2-3. napon hólyagok jelennek meg a szájnyálkahártyán, nyelven, ajkakon, lábvégeken és tőgybimbókon, melyek 1-2 napon belül felrepednek, fájdalmas kimaródásokat, cafatolt szélű fekélyeket hagyva.
Fiatal állatokban myocarditist idézhet elő, amely hirtelen elhulláshoz vezethet. Az idősebb állatok 2-3 hét alatt általában felépülnek, de maradandó termeléscsökkenés és lábvég deformitás előfordulhat.
Az életben maradt állatok örökre virushordozók maradnak, más új beszerzésű egészsges állatokat megfertőzhetik. A virust a gazdatestből nem lehet kipusztitani, csak akkor, ha az állat elpusztul.
Mért kel az állatókat le ölni ki írtani
Válasz Erdőjaro #1. hozzászólásáraHol a baj?Egy beteg állatot nem láttunk még.
Útmutató a ragadós száj- és körömfájáshoz (RSZKF/FMD)
A ragadós száj- és körömfájás (Foot-and-Mouth Disease, FMD) a párosujjú patás állatok heveny, lázas általános tünetekkel, a szájban, az ajkakon, a nyelven, a lábvégeken és a tőgybimbókon hólyagképződéssel járó, bejelentési kötelezettség alá tartozó betegsége, amelyet egy a Picornaviridae családba tartozó aphthovirus okoz. A betegség jelentős gazdasági károkkal jár.
A betegség endémiás Afrika, Ázsia, a Közel-Kelet és Dél-Amerika bizonyos részein, és szórványosan kitöréseket okoz korábban mentes országokban és régiókban is.
Az RSZKF megbetegíti a szarvasmarhaféléket, sertéseket, juhokat, kecskéket, és a vadon élő páros ujjú patás állatok (szarvas, vaddisznó) is érintettek lehetnek. Kiemelt jelentőségű fajok a szarvasmarha, mivel a vírus légúti úton történő terjedésére rendkívül fogékonyak, és már alacsony vírusfelvétel is fertőzést okozhat, másrészt a sertés, mert habár az aerogén úton történő fertőződésre kevésbé fogékonyak, viszont hatalmas mennyiségű vírust ürítenek légúti váladékkal, ezzel jelentős szerepet játszanak a vírus terjedésében
Az RSZKF a párosujjú patás állatok egyik legfertőzőbb betegsége. A fertőzés terjedhet a betegség lappangási stádiumában lévő, vagy átvészelt, vírushordozó állatokkal, az ilyen állatokból származó nyers hússal, egyéb termékekkel (bőrrel, szőrrel, gyapjúval, tejjel, vágási hulladékokkal stb.), fertőzött takarmánnyal, alommal, trágyával, de szerepet játszhatnak a vírus terjesztésében ragályfogó tárgyak (eszközök, járművek stb.), a fertőzött telepeken megforduló nem fogékony állatok (ló, kutya, macska, madarak stb.) és az ember is, a kézre, a ruházatra és a lábbelire tapadt vírus, illetve nem steril injekciós tűk stb. használata útján. Istállón belül a fertőződés rendszerint közvetlen érintkezéssel, illetve a nyál közvetítésével történik.
Az RSZKF vírus ragályozó képessége igen nagy. A vírus a behurcolást követően gyorsan terjed és rendszerint egy-két nap múlva a fertőzött állományokkal közvetlen, de akár közvetett kapcsolatban (szállító járművek, tejeskocsi, ember révén stb.) lévő állományokban is megjelenik.
Ellenállóképessége:
A vírus szerves anyagban, nedves és hűvös környezetben hosszabb ideig fertőzőképes marad. Trágyában hetekig, fagyasztott húskészítményben, tejporban hónapokig, levált szaruban pedig évekig is túlél, pH 6.5 alatt, illetve magas hőmérsékleten (56 °C) elpusztul. A környezetben fertőtlenítőszerekkel, mint a 2%-os NaOH vagy 0,2%-os citromsav, hatékonyan semlegesíthető.
Kórfejlődés, tünetek:
Az RSZKF vírus elsődlegesen a garat nyálkahártyáján fertőz. Innen a nyirokrendszeren keresztül eljut a száj, a pofa, a lábvégek és a tőgy hámrétegébe, ahol hólyagképződést okoz. A hólyagok 1-2 napon belül felrepednek, fájdalmas kimaródásokat hagyva. Az állatok vírust ürítenek már a klinikai tünetek megjelenése előtt, a fertőződést követő 9. órától. Sok vírus
ürül a nyálkahártyákon és a bőrön képződött hólyagok hámcafatjaival és a hólyagok nyirkával, de egyéb váladékokkal így pl. a tejjel, ondóval is. Különösen nagy tömegben üríti a vírust a sertés. A tömeges vírusürítés szarvasmarhában a 9–11., sertésekben a 7. napot követően általában megszűnik, a vírus azonban tartósan fennmaradhat a torok nyirokszöveteiben, a tonsillában, a bélcsatorna nyirokszöveteiben és a csülök irháján a szarutok alatt. A csülök szarutokja alatt, az irha savós-gyulladásos szöveteibe foglalt vírus a szaru növekedésével és kopásával később jut a külvilágba. Az állatok többségében a vírushordozás csak néhány hétig tart, de egyes esetekben szarvasmarhákban, bivalyokban, bölényekben ennél jóval hosszabb ideig, akár 1/2–3 évig is eltarthat, ezért a fertőzésen átesett állatok mindig potenciális fertőzési forrást jelentenek.
Tünetmentes vírushordozást szarvasmarhában és juhban egyaránt kimutattak, sertésekben azonban egyelőre nem.
Szarvasmarha
Fertőződés módja:
A szarvasmarhák többnyire aeroszolizált vírussal fertőződnek, amelyet belélegeznek. A bőr vagy nyálkahártya sérülésein keresztüli fertőződés is előfordulhat.
Tünetek:
o A lappangási idő 2-7 nap. A betegség kezdeti tünetei: láz, étvágytalanság, tejtermelés csökkenése, levertség, és nyúlós, habos nyálszivárgás. A szájnyálkahártya irritációja miatt az állatok gyakran „csámcsognak.”
o A 2-3. napon hólyagok jelennek meg a szájnyálkahártyán, nyelven, ajkakon, lábvégeken és tőgybimbókon, melyek 1-2 napon belül felrepednek, fájdalmas kimaródásokat, cafatolt szélű fekélyeket hagyva.
Fiatal állatokban myocarditist idézhet elő, amely hirtelen elhulláshoz vezethet. Az idősebb állatok 2-3 hét alatt általában felépülnek, de maradandó termeléscsökkenés és lábvég deformitás előfordulhat.
Sertés
Fertőződés módja:
A fertőzés főként fertőzött takarmány fogyasztásával, fertőzött állatokkal való érintkezéssel vagy fertőzött helyiségek használatával történik, az aeroszol fertőzés ritkább.
Tünetek:
o A lappangási idő rövidebb, általában 2-3 nap. A betegség kezdetén láz, levertség és étvágytalanság figyelhető meg. Jellegzetes tünet a lábvégeken kialakuló hólyagképződés, különösen a pártaszélen, az ujjak közötti területeken és a fattyú csülkökön.
o A hólyagok 1-2 napon belül felrepednek, váladékoznak, melyek sántítást, tipegő mozgást és fekvést eredményezhetnek.
Szopós malacokban gyakori a szívizom elfajulás, amely hirtelen elhulláshoz vezethet. Az idősebb állatok általában felépülnek, de a lábvég elváltozásai tartós mozgási problémákat okozhatnak.
Juh és kecske
Fertőződés módja:
Juhok és kecskék gyakran aeroszol útján fertőződnek, de közvetlen érintkezés is szerepet játszik. Az állatok egymást fertőzik a fertőzött nyál, hólyagváladék vagy ragályfogó tárgyak révén.
Tünetek:
Juh:
o Enyhébb lefolyású a betegség, hólyagok főleg a lábvégeken (sántítás) alakulnak ki, fiatal bárányokban néha tömeges elhullás jelentkezhet (szívizom elfajulás/károsodás).
Kecske:
o A tünetek kevésbé kifejezettek, hólyagképződés elsősorban a szájban észlelhető.
Kórbonctan:
Boncoláskor hólyagok és kimaródások figyelhetők meg a nyelv, fogíny, ajkak, szájpadlás, orrtükör, pártaszél, ujjak között, a tőgy és csecsbimbók, az előgyomor és a bendőoszlop területein. A vázizomzatban heveny esetben diffúz, elhúzódó formánál gócos elfajulás figyelhető meg, a szív „tigrisszív” mintázatot mutat.
Ezzel az egész mezögazdaságot padlóra küldik mi ért nem kéne kulföldi munka válalókat alkalmazni
Sajnos aktuálissá vált itt is ez a téma. A baj nem kicsi
Ismét felbukkant egy másik telepen a száj és körömfájás.
Reméljük nem lesz mégnagyobb baj..viszont egyre többen kérnek zárlatot,látogatási tilalmat,útlezárást az országban,hátha azzal is sikerül megóvniuk az állományukat.
https://portal.nebih.gov.hu/rszkf
https://portal.nebih.gov.hu/rszkf