Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Üdv: Ha a haszonbérleti szerződésbe beleírják, hogy X Ft a mezei leltár, amit a haszonbérlő fizet, rájelentkezés esetén pedig a rájelentkező, akkor ezt a szerződést a földhivatalnak a jóváhagyási eljárás során el kell utasítania.
A gyakorlatban sokszor előfordult, hogy beleírnak olyan összegeket mezei leltárként, amely alkalmas volt arra, hogy az előhaszonbérletre jogosultakat elijessze. Ezt akarják visszaszorítani most ezzel, egyébként 2021 nyarán lépett hatályba. Ami fontos, hogy szerintem nem minden földhivatal alkalmazza ezt a 2021 nyarától hatályba lépett rendelkezést. Ezért óvatosan nem árt tapogatózni az illetékes földhivatalnál.
A valóságban természetesen a mezei leltár alapját képező dolgokat a bérlő tényleg elvégzi, de nem lehet ezt áthárítani a bérleti szerződésben. A megoldás az lehet, ha aki végzi ezeket, mindenről számlát kér, ha pedig maga csinálta, akkor mindenről feljegyzést készít a gazdálkodási naplóba, mert, ha valaki rájelentkezik, akkor ezek alapján követelheti a költségei megtérítését.
Helyrajzi számok számítanak, ha két Hrsz. közvetlenül határos egymással, akkor a másik településhez tartózó Hrsz is olyannak számít mintha a saját településedhez tartozna.
Egy olyan kérdés: Egy táblán belül pont település határ húzódik. A tábla azon felén, ahol helyben lakónak számítok már van bejegyzett földhasználatom, a kérdés az lenne hogy a szomszédos parcella ami már a másik településhez tartozik milyen elő haszonbérletre vagyok jogosult? A szomszédos terület bérlőjét írnám be, csak nem tudom ebben a helyzetben az jogos vagy sem... köszönöm a válaszokat!
Na most akkor segitsetek értelmezni a ptk ezt tartalmazza :62. § (1) A szerződés bármilyen okból történő megszűnésekor a haszonbérbeadó és a haszonbérlő köteles egymással elszámolni. Semmis az olyan megállapodás, amely az elszámolást előre kizárja.
(2) A haszonbérleti szerződés megszűnésekor a felek eltérő megállapodása hiányában a haszonbérlő
a) elviheti az általa létesített berendezési és felszerelési tárgyakat,
b) követelheti a haszonbérbeadó hozzájárulásával létesített, el nem vihető berendezéseknek, az általa telepített ültetvénynek, évelő kultúrának és növényzetnek, valamint a talaj minőségének megőrzését és javítását eredményező talajvédelmi, meliorációs és más beavatkozásoknak, létesítményeknek a szerződés megszűnésekor a mezei leltárban szereplő, illetve egyéb dokumentumok alapján megállapítható tényleges értékét, és
c) köteles az általa létesített építményt a saját költségén kártalanítási igény nélkül lebontani, illetve eltávolítani.
(3) A (2) bekezdés c) pontja szerinti kötelezettség nemteljesítése esetén a bontást, illetve az eltávolítást a haszonbérbeadó a haszonbérlő költségére elvégeztetheti.
(4) Ha a haszonbérlő a haszonbérlet tárgyát képező földhöz kötődő olyan európai uniós vagy nemzeti forrásból folyósított agrár-vidékfejlesztési támogatást vett igénybe, amelynek feltételéül jogszabály meghatározott időtartamra földhasználati kötelezettséget ír elő, és a haszonbérleti szerződést a haszonbérbeadó a 60. §-ban meghatározott felmondással szünteti meg, a szerződés megszűnésekor a haszonbérbeadó köteles pénzben megtéríteni a haszonbérlőnek a támogatási összeg haszonbérleti szerződés megszűnése miatti elvesztéséből eredő kárát.
(5) Ha a felek másként nem állapodnak meg, a (2) bekezdés b) pontja nem alkalmazható, ha a szerződés annak lejárta miatt szűnik meg.
(6) * Semmis az a megállapodás, amely a (2) bekezdés b) pontja szerinti követelés viselésére a föld következő haszonbérlőjét kötelezi.
Na most akkor segitsetek értelmezni a ptk ezt tartalmazza :62. § (1) A szerződés bármilyen okból történő megszűnésekor a haszonbérbeadó és a haszonbérlő köteles egymással elszámolni. Semmis az olyan megállapodás, amely az elszámolást előre kizárja.
(2) A haszonbérleti szerződés megszűnésekor a felek eltérő megállapodása hiányában a haszonbérlő
a) elviheti az általa létesített berendezési és felszerelési tárgyakat,
b) követelheti a haszonbérbeadó hozzájárulásával létesített, el nem vihető berendezéseknek, az általa telepített ültetvénynek, évelő kultúrának és növényzetnek, valamint a talaj minőségének megőrzését és javítását eredményező talajvédelmi, meliorációs és más beavatkozásoknak, létesítményeknek a szerződés megszűnésekor a mezei leltárban szereplő, illetve egyéb dokumentumok alapján megállapítható tényleges értékét, és
c) köteles az általa létesített építményt a saját költségén kártalanítási igény nélkül lebontani, illetve eltávolítani.
(3) A (2) bekezdés c) pontja szerinti kötelezettség nemteljesítése esetén a bontást, illetve az eltávolítást a haszonbérbeadó a haszonbérlő költségére elvégeztetheti.
(4) Ha a haszonbérlő a haszonbérlet tárgyát képező földhöz kötődő olyan európai uniós vagy nemzeti forrásból folyósított agrár-vidékfejlesztési támogatást vett igénybe, amelynek feltételéül jogszabály meghatározott időtartamra földhasználati kötelezettséget ír elő, és a haszonbérleti szerződést a haszonbérbeadó a 60. §-ban meghatározott felmondással szünteti meg, a szerződés megszűnésekor a haszonbérbeadó köteles pénzben megtéríteni a haszonbérlőnek a támogatási összeg haszonbérleti szerződés megszűnése miatti elvesztéséből eredő kárát.
(5) Ha a felek másként nem állapodnak meg, a (2) bekezdés b) pontja nem alkalmazható, ha a szerződés annak lejárta miatt szűnik meg.
(6) * Semmis az a megállapodás, amely a (2) bekezdés b) pontja szerinti követelés viselésére a föld következő haszonbérlőjét kötelezi.
Na arra kíváncsi leszek. Főleg, hogy ezt a földhivatalban, a földhasználati nyilvántartásban hogyan fogod átverni. Mert, hogy "csak te úgy döntöttél", az ott kevés lesz.....
Az egy más kérdés, hogy ha eddig a korábbi haszonbérlő használta a teljes földrészlete, vagy csak azt a részt ami "közösbe" volt kijelölve, és továbbra is használni szeretné, akkor ő is érdekelt a használati rend módosításába.
De van egy rossz hírem. Ha "kiméretetted" a saját tulajdoni hányadod, és ez átmegy a szűrőn, és újra haszonbérbe akarod adni, minden esély megvan arra, hogy a volt haszonbérlőd el fogja vinni.
Szerintem te alapvető tévedésben vagy. És ha ennek forrása az ügyvéded, akkor nagy a baj.
Bár szerintem te kevered a szezont a fazonnal. A használati rend nem egyenlő az osztatlan közös tulajdonmegszüntetésével.
Az meg, hogy te vagy a többségi tulajdonos, az nem biztos, hogy elég. Ha ugyan is a használati megosztással (rendel) a tulajdonostársak tulajdoni hányada alapján számított egytizede nem ért egyet, akkor annak elfogadásához 2/3 kell.
A másik tévedés, hogy te majd eldöntöd ki marad "osztatlanban". A használati megosztás során minden tulajdonostársnak ki kell jelölni a saját tulajdoni hányadát. Kijelölhető több tulajdonostárs tulajdoni hányada egyben is, ha azt egységesen egy személy használatába kívánják adni. Én úgy tudom, erről a földhivatal nyilatkozatot kér. Ha meg "már ki van mérve", akkor azt jelenti, hogy már van használati megosztás.
Igen én a mai napig jóhiszemü vagyok és most is azt mondom amit akkor használhatja tovább ha hajlandó többet fizetni én ezt modtam a nyáron és most is ezt mondtam neki . Van szerzödés igaz 1 éves ha megadja amit kérek !@@
Ugygondolom hogy mivel töbségi tulajdonos vagyok és én szeretném kiméretni eldönthetem hogy hol akarom és nyilván a föld egyik végéröl indulnánk a méréssel mivel a masik vége felől már kivan mérve kb 15 db és középen maradna az osztatlan közös . A kimért 15 db és azosztatlan közöst tovabra is az eddigi bérlő használná tovább ami igy egyben maradna szerintem és a földmérő szerint is igy célszerü kimérni
Értem, hogy mire akarsz utalni, de elérünk egy olyan határt, amikor be kell látni, hogy nem lehet mindenre jogszabályt húzni. Amúgy meg szerintem nagyjából ugyanazon a véleményen vagyunk, csak te jogi oldalról közelíted és meg próbálom a gyakorlatiasság felől.
A bíróság a harmadik dolog, én elkerülném, (bár van akivel nem lehet!!) mert ami ott történik néha, az simán elférne valami kabaréban is... két ügyvéd beszélget a bíróval, aztán a végén már azt sem tudni honnan indultak. Innen nézve nem a megoldást keresik, csak a nyert helyzetet....aztán a végén senki se nyer... csak ők....
Azt nem tudja, melyik sarok az övé, de ettől függetlenül az osztatlan közös tulajdonok esetén bármely tulajdonostárs használhatja a teljes ingatlant. Ezt persze csakúgy teheti meg ha nem korlátozza a többi tulajdonostárs jogait, jogos érdekeit.
Igen szóban folyt tárgyalás már július sugsztus körül és mondtam neki hogy mennyit szeretnék jövőre érte de ere ő azt mondta hogy azt nem teheti hogy az eggyik tulajnak 3300 at aranykoronánként a másiknak meg 5000 et erre azt modtam rendbe akkor nincs folytatás . Mondtam neki hogy akkor hagyja ott a föld azt a részét amelybe az enyém is beleesik.
Igen szóban folyt tárgyalás és mondtam neki hogy mennyit szeretnék jövőre érte de ere ő azt mondta hogy azt nem teheti hogy az eggyik tulajnak 3300 at aranykoronánként a másiknak meg 5000 et erre azt modtam rendbe akkor nincs folytatás . Mondtam neki hogy akkor hagyja ott a föld azt a részét amelybe az enyém is beleesik.
a) a szerződésben meghatározott időtartam lejártával, a lejárat napján,"
A Ptk úgy rendelkezik:
"6:355. § [Dolog visszaadása mezőgazdasági haszonbérlet esetén]
A mezőgazdasági haszonbérlet megszűntével a termőföldet és a többi haszonbérelt dolgot olyan állapotban kell visszaadni, hogy a termelést folytatni lehessen."
Ebből egyértelműen következik, hogy hogy ha valakinek az adott évben lejár a bérleti szerződése, akkor a betakarítás után max, tarlóhántást végezhet, mást nem, mert nem befolyásolhatja pl. búza vetésével az új földhasználó gazdálkodási szabadságát. Vagyis a földet át kell adni a szerződés napján a bérbeadónak, úgy, hogy az a fenti jogszabályi előírásoknak megfeleljen.
Itt viszont folytak tárgyalások a bérlet hosszabbításáról, vagy új szerződés kötéséről. Így viszont szerintem a bérlő jóhiszeműen járt el. mert arra számított, hogy tovább használhatja a földet. Ez a jóhiszeműség addig tart, míg bizonyítható módon nem szerez tudomást arról, hogy erre nem lesz lehetősége- a "megmondtam az elnöknek" szerintem kevés-. Ha ez a szerződés lejárta után realizálódik, akkor a volt bérlő addig jogalap nélküli jóhiszemű birtokos, földhasználó. És bizony az addig felmerült költségeit valamilyen formában meg kell téríteni.
Szerződés sincs a kezében, nálunk az összes haszonbérletiben benne van , hogy mennyivel előtte kell jelezni, ha nem akar hosszabbitani, lehet az övében is, csak nem tudott róla, de az is lehet, hogy nincs benne?!
Visszanéztem a kommentet. Ha jól értem, folyt tárgyalás a hosszabbításról/új szerződésről. Így viszont szerintem nem áll meg a volt haszonbérlő rosszhiszeműsége.
Ezért nem szabad belefolyni az ilyen feldobott kérdések megvitatásába, mert nem ismerjük a teljes történetet.
Nem azt kell bizonyítanod, hogy lejárt a szerzödés hanem azt, hogy kellő időben jelezted, hogy nem akarsz hosszabbítani, ami nem decemberben lett volna esedékes.
Mi nem fogjuk tudni megoldani a problémádat. Egyrészről csak a te verziódat ismerjük, másrészről nem értem, mi a gond.
Az oké, hogy megpróbálod megszüntetni a közös tulajdont -nem tudom az ügyvéd melyik megoldást javasolta-, de az értelmezhetetlen -legalább is számomra-, hogy a volt haszonbérlővel mi a gond, miről folyik a vita.
A bérleti szerződésed jóváhagyott példányát a Földhivatltól kell/et volna megkapnod, ha nincs elég benyújtott példány akkor van akinek nem jut....
A bevetett területről pedig a szerződés megszünésekor a két félnek el kell számolnia egymással.
Nincs írásos bizonyítékod arról,hogy jelezted nekik nem akarod meghosszíbbítani a szerződés.
"A felek között arra vonatkozó megállapodás, hogy a felperes a haszonbérleti szerződés lejártát követően az alperes tulajdonát képező területen talaj- és növényvédelmi munkákat végezzen, az általa szándékolt növényi kultúrát elvesse, nem bizonyított: egyértelmű alperesi szerződési akarat a peradatokból nem állapítható meg. Ilyet a felperes bizonyítani nem tudott, sőt a perben feltárt alperesi akarat éppen ennek ellenkezője volt.
[57] A felperes álláspontja szerint 2016 júliusáig jogszerűen végzett mezőgazdasági tevékenységet a lejárt haszonbérleti szerződéssel érintett területrészeken is, azt nem kellett visszaadnia. A Fétv. 57. § a) pontja szerint a haszonbérleti szerződés megszűnik a szerződésben meghatározott időtartam lejártával, a lejárat napján. A felperesnek a megszűnt haszonbérleti szerződéssel érintett területre a használati jogcíme megszűnt, azt köteles lett volna visszaadni különös tekintettel arra, hogy az alperes előzetesen közölte, a haszonbérlet lejártát követően a területet maga kívánja művelni. A felperest - mint volt haszonbérlőt - nem illette meg az a jog, hogy a használati rendre vonatkozó megállapodást követelje. A használati rend a tulajdonosok közötti megállapodás tárgya (Fétv. 70-71. §). A felperes földhasználati jogosultságát nem a használati rend határozta meg. A felperest mint volt haszonbérlőt nem illette meg az alperesen kívüli tulajdonosok joga és nem terhelte az érdekeik védelme sem. Emiatt nem vitathatta alappal a használati rendet és az azzal kapcsolatos eljárást. A felperes a haszonbérleti szerződés megszűnésekor köteles lett volna a megszűnt szerződésnek megfelelő terület kiadását az alperesnek felajánlani, amihez feltételt nem szabhatott. Mivel ezt elmulasztotta, a haszonbérleti szerződés lejárta utáni használata nem volt jogszerű.
[58] A Fétv. 62. § (1) bekezdése alapján a szerződés bármilyen okból történő megszűnésekor a haszonbérbeadó és a haszonbérlő köteles egymással elszámolni. A (2) bekezdés b) pontja kimondja, hogy a haszonbérleti szerződés megszűnésekor a felek eltérő megállapodása hiányában a haszonbérlő követelheti a haszonbérbeadó hozzájárulásával létesített, el nem vihető berendezéseknek, az általa telepített ültetvénynek, évelő kultúrának és növényzetnek, valamint a talaj minőségének megőrzését és javítását eredményező talajvédelmi, meliorációs és más beavatkozásoknak, létesítményeknek a szerződés megszűnésekor a mezei leltárban szereplő, illetve egyéb dokumentumok alapján megállapítható tényleges értékét. Az (5) bekezdés viszont akként rendelkezik, hogy ha a felek másként nem állapodnak meg, a (2) bekezdés b) pontja nem alkalmazható, ha a szerződés annak lejárta miatt szűnik meg. Adott esetben a felperes már 2015. év második felében a következő évi termelést előkészítő mezőgazdasági munkákat végzett, majd a haszonbérleti szerződése megszűnését követően - a lejárat után több hónapig - jogcím nélkül használta a perbeli ingatlant és végzett ez idő alatt mezőgazdasági tevékenységet. A Fétv. 62. § (5) bekezdésére figyelemmel azonban a haszonbérleti szerződés lejártáig végzett beruházásainak értékét nem követelhette: helyesen utalt a jogerős ítélet arra, hogy a Fétv. 62. § (2) bekezdés b) pontja e jogvitában nem alkalmazható. A konkrét tényállás mellett a haszonbérleti szerződés megszűnése után, a 2016-ban végzett felperesi mezőgazdasági tevékenységre, illetve annak eredményére a Fétv. 62. § (1) bekezdése sem alkalmazható, e jogszabályhely ugyanis csak a szerződés megszűnésekor esedékes követelésekre vonatkozik. Az eljárt bíróságok mindezekre figyelemmel helyesen alapították döntésüket a jogalap nélküli gazdagodás szabályaira."
A bérleti szerződésröl annyit hogy azt még sose kaptam kézhez mert mikor aláirtam azt mondták hogy majd a jóváhagyás után kiküldik de ez sose történt meg mióta ez az elnök van !
A bérleti szerződésröl annyit hogy azt még sose kaptam kézhez mert mikor aláirtam azt mondták hogy majd a jóváhagyás után kiküldik de ez sose történt meg mióta ez az elnök van !
Ma voltam a földmérönél és sikerült találnom ügyvédet is aki elválalja kb 200 lessz a vége a megosztásnak március elejére legkésöbb késsz a dolog . Csak azért nem inditottam el mert ma délután még bementem a zrt elnökéhez hàtha megtudunk eggyezni de inkább távolodtak az álláspontjaink mint hogy közeledtek volna . Abban maradtam a földmérővel és az ügyvéddel is hogy telefonálok és megmondom hogy mi legyen .
Ma voltam a földmérönél és sikerült találnom ügyvédet is aki elválalja kb 200 lessz a vége a megosztásnak március elejére legkésöbb késsz a dolog . Csak azért nem inditottam el mert ma délután még bementem a zrt elnökéhez hàtha megtudunk eggyezni de inkább távolodtak az álláspontjaink mint hogy közeledtek volna . Abban maradtam a földmérővel és az ügyvéddel is hogy telefonálok és megmondom hogy mi legyen .
Valószínűleg nem! ezért mondtam, hogy nem ismerjük a teljes történetet, azt sem, hogy a korábbi szerződésben volt -e kikötés a közlés idejére és módjára. Ha nincs használati megosztás, akkor sakk matt van a tulajnak, mert mire elkészül vele, addigra talán le is aratnak. Mivel osztatlanban nem azonosítható egyértelműen a tulajdona ő sem tehet semmit....
Kérdés a támogatás, ha nincs földhasználat akkor a földhivatal automatikusan törli, mi lesz a támogatással?
Utána kérdés, hogy hajlandó e a zrt a földhasználatért bármit fizetni?
Szóval mindenkinek jobb lenne a megegyezés, akárhonnan nézzük...
Válasz Sz_Pisti #4516. hozzászólására
Bocs, de nem vetettem volna el csak ha meg van a papír a hosszabításról,de van ennek két útja
-egyik :megmondom neki hogy ki fizetem neki ami valóban jár és akkor talán barátságban válunk el,
-másik :felszólítom hogy ne menjen rá a területre mert bírtok háborítást követ el és vagy kiművelem és vetek bele mást vagy művelem tovább és learatom!
4567 hozzászólás
Válasz Nagymami #4561. hozzászólására
Üdv: Ha a haszonbérleti szerződésbe beleírják, hogy X Ft a mezei leltár, amit a haszonbérlő fizet, rájelentkezés esetén pedig a rájelentkező, akkor ezt a szerződést a földhivatalnak a jóváhagyási eljárás során el kell utasítania.
A gyakorlatban sokszor előfordult, hogy beleírnak olyan összegeket mezei leltárként, amely alkalmas volt arra, hogy az előhaszonbérletre jogosultakat elijessze. Ezt akarják visszaszorítani most ezzel, egyébként 2021 nyarán lépett hatályba. Ami fontos, hogy szerintem nem minden földhivatal alkalmazza ezt a 2021 nyarától hatályba lépett rendelkezést. Ezért óvatosan nem árt tapogatózni az illetékes földhivatalnál.
A valóságban természetesen a mezei leltár alapját képező dolgokat a bérlő tényleg elvégzi, de nem lehet ezt áthárítani a bérleti szerződésben. A megoldás az lehet, ha aki végzi ezeket, mindenről számlát kér, ha pedig maga csinálta, akkor mindenről feljegyzést készít a gazdálkodási naplóba, mert, ha valaki rájelentkezik, akkor ezek alapján követelheti a költségei megtérítését.
Válasz Pont #4564. hozzászólására
Köszönöm!
Válasz Pont #4564. hozzászólására
Illetve az sem számít, ha út, vagy árok választja el egymástól a földeket!
Válasz osztro.m #4563. hozzászólására
Helyrajzi számok számítanak, ha két Hrsz. közvetlenül határos egymással, akkor a másik településhez tartózó Hrsz is olyannak számít mintha a saját településedhez tartozna.
Sziasztok!
Egy olyan kérdés: Egy táblán belül pont település határ húzódik. A tábla azon felén, ahol helyben lakónak számítok már van bejegyzett földhasználatom, a kérdés az lenne hogy a szomszédos parcella ami már a másik településhez tartozik milyen elő haszonbérletre vagyok jogosult? A szomszédos terület bérlőjét írnám be, csak nem tudom ebben a helyzetben az jogos vagy sem... köszönöm a válaszokat!
Válasz Nagymami #4560. hozzászólására
Na most akkor segitsetek értelmezni a ptk ezt tartalmazza :62. § (1) A szerződés bármilyen okból történő megszűnésekor a haszonbérbeadó és a haszonbérlő köteles egymással elszámolni. Semmis az olyan megállapodás, amely az elszámolást előre kizárja.
(2) A haszonbérleti szerződés megszűnésekor a felek eltérő megállapodása hiányában a haszonbérlő
a) elviheti az általa létesített berendezési és felszerelési tárgyakat,
b) követelheti a haszonbérbeadó hozzájárulásával létesített, el nem vihető berendezéseknek, az általa telepített ültetvénynek, évelő kultúrának és növényzetnek, valamint a talaj minőségének megőrzését és javítását eredményező talajvédelmi, meliorációs és más beavatkozásoknak, létesítményeknek a szerződés megszűnésekor a mezei leltárban szereplő, illetve egyéb dokumentumok alapján megállapítható tényleges értékét, és
c) köteles az általa létesített építményt a saját költségén kártalanítási igény nélkül lebontani, illetve eltávolítani.
(3) A (2) bekezdés c) pontja szerinti kötelezettség nemteljesítése esetén a bontást, illetve az eltávolítást a haszonbérbeadó a haszonbérlő költségére elvégeztetheti.
(4) Ha a haszonbérlő a haszonbérlet tárgyát képező földhöz kötődő olyan európai uniós vagy nemzeti forrásból folyósított agrár-vidékfejlesztési támogatást vett igénybe, amelynek feltételéül jogszabály meghatározott időtartamra földhasználati kötelezettséget ír elő, és a haszonbérleti szerződést a haszonbérbeadó a 60. §-ban meghatározott felmondással szünteti meg, a szerződés megszűnésekor a haszonbérbeadó köteles pénzben megtéríteni a haszonbérlőnek a támogatási összeg haszonbérleti szerződés megszűnése miatti elvesztéséből eredő kárát.
(5) Ha a felek másként nem állapodnak meg, a (2) bekezdés b) pontja nem alkalmazható, ha a szerződés annak lejárta miatt szűnik meg.
(6) * Semmis az a megállapodás, amely a (2) bekezdés b) pontja szerinti követelés viselésére a föld következő haszonbérlőjét kötelezi.
Válasz Nagymami #4560. hozzászólására
Na most akkor segitsetek értelmezni a ptk ezt tartalmazza :62. § (1) A szerződés bármilyen okból történő megszűnésekor a haszonbérbeadó és a haszonbérlő köteles egymással elszámolni. Semmis az olyan megállapodás, amely az elszámolást előre kizárja.
(2) A haszonbérleti szerződés megszűnésekor a felek eltérő megállapodása hiányában a haszonbérlő
a) elviheti az általa létesített berendezési és felszerelési tárgyakat,
b) követelheti a haszonbérbeadó hozzájárulásával létesített, el nem vihető berendezéseknek, az általa telepített ültetvénynek, évelő kultúrának és növényzetnek, valamint a talaj minőségének megőrzését és javítását eredményező talajvédelmi, meliorációs és más beavatkozásoknak, létesítményeknek a szerződés megszűnésekor a mezei leltárban szereplő, illetve egyéb dokumentumok alapján megállapítható tényleges értékét, és
c) köteles az általa létesített építményt a saját költségén kártalanítási igény nélkül lebontani, illetve eltávolítani.
(3) A (2) bekezdés c) pontja szerinti kötelezettség nemteljesítése esetén a bontást, illetve az eltávolítást a haszonbérbeadó a haszonbérlő költségére elvégeztetheti.
(4) Ha a haszonbérlő a haszonbérlet tárgyát képező földhöz kötődő olyan európai uniós vagy nemzeti forrásból folyósított agrár-vidékfejlesztési támogatást vett igénybe, amelynek feltételéül jogszabály meghatározott időtartamra földhasználati kötelezettséget ír elő, és a haszonbérleti szerződést a haszonbérbeadó a 60. §-ban meghatározott felmondással szünteti meg, a szerződés megszűnésekor a haszonbérbeadó köteles pénzben megtéríteni a haszonbérlőnek a támogatási összeg haszonbérleti szerződés megszűnése miatti elvesztéséből eredő kárát.
(5) Ha a felek másként nem állapodnak meg, a (2) bekezdés b) pontja nem alkalmazható, ha a szerződés annak lejárta miatt szűnik meg.
(6) * Semmis az a megállapodás, amely a (2) bekezdés b) pontja szerinti követelés viselésére a föld következő haszonbérlőjét kötelezi.
Válasz bandigh #4555. hozzászólására
Beszéltem a földmérővel ő azt mondta hogy az más amit ön mond
Válasz Sz_Pisti #4558. hozzászólására
Csak az abaj ezzel hogy az enyémből elég sokat lacsipnének ha a kisseb darab maradna belül a sarokba
Válasz Nagymami #4557. hozzászólására
Mindenkiéből lecsippentenek egy kicsit az út kialakítására
Válasz bandigh #4555. hozzászólására
Ha ez igaz lenne az baj lenne mert ha a 4 ha osztatlant betenénk utoljára egy sarkos földbe akkor hogy közelittené meg a földet
Válasz nomen est omen #4553. hozzászólására
Akkor miért nem mondja hogy kell neki csak kicsit kérek többet ha megadja akkor az övé
Válasz Nagymami #4545. hozzászólására
Van ahol már el van kezdve a kimérés, csak ott lehet folytatni, középen nem marad osztatlan, csak egyik oldalon.
Válasz nomen est omen #4550. hozzászólására
Most is azt mondom használhatja tovább ha hajlandó többet fizetni
Válasz Nagymami #4551. hozzászólására
Na arra kíváncsi leszek. Főleg, hogy ezt a földhivatalban, a földhasználati nyilvántartásban hogyan fogod átverni. Mert, hogy "csak te úgy döntöttél", az ott kevés lesz.....
Az egy más kérdés, hogy ha eddig a korábbi haszonbérlő használta a teljes földrészlete, vagy csak azt a részt ami "közösbe" volt kijelölve, és továbbra is használni szeretné, akkor ő is érdekelt a használati rend módosításába.
De van egy rossz hírem. Ha "kiméretetted" a saját tulajdoni hányadod, és ez átmegy a szűrőn, és újra haszonbérbe akarod adni, minden esély megvan arra, hogy a volt haszonbérlőd el fogja vinni.
Válasz nomen est omen #4550. hozzászólására
És igen azért méretem ki hogy másnak többér ki tudjam adni és ez nem titok.
Válasz nomen est omen #4550. hozzászólására
Én csak az enyémet méretem ki igy az enyém ki lessz mérve a többi 5 tulaj marad az osztatlanba ezért 200 at kel fizetnem
Válasz Nagymami #4545. hozzászólására
Szerintem te alapvető tévedésben vagy. És ha ennek forrása az ügyvéded, akkor nagy a baj.
Bár szerintem te kevered a szezont a fazonnal. A használati rend nem egyenlő az osztatlan közös tulajdonmegszüntetésével.
Az meg, hogy te vagy a többségi tulajdonos, az nem biztos, hogy elég. Ha ugyan is a használati megosztással (rendel) a tulajdonostársak tulajdoni hányada alapján számított egytizede nem ért egyet, akkor annak elfogadásához 2/3 kell.
A másik tévedés, hogy te majd eldöntöd ki marad "osztatlanban". A használati megosztás során minden tulajdonostársnak ki kell jelölni a saját tulajdoni hányadát. Kijelölhető több tulajdonostárs tulajdoni hányada egyben is, ha azt egységesen egy személy használatába kívánják adni. Én úgy tudom, erről a földhivatal nyilatkozatot kér. Ha meg "már ki van mérve", akkor azt jelenti, hogy már van használati megosztás.
Válasz Batka #4548. hozzászólására
23 ak/ha
Válasz Nagymami #4547. hozzászólására
Hány aranykoronás ez a terület, ha nem titok? úgy értem Ak/hektár
Válasz nomen est omen #4538. hozzászólására
Igen én a mai napig jóhiszemü vagyok és most is azt mondom amit akkor használhatja tovább ha hajlandó többet fizetni én ezt modtam a nyáron és most is ezt mondtam neki . Van szerzödés igaz 1 éves ha megadja amit kérek !@@
Válasz papszi06 #4542. hozzászólására
Már van megosztási vázrajz
Válasz papszi06 #4542. hozzászólására
Ugygondolom hogy mivel töbségi tulajdonos vagyok és én szeretném kiméretni eldönthetem hogy hol akarom és nyilván a föld egyik végéröl indulnánk a méréssel mivel a masik vége felől már kivan mérve kb 15 db és középen maradna az osztatlan közös . A kimért 15 db és azosztatlan közöst tovabra is az eddigi bérlő használná tovább ami igy egyben maradna szerintem és a földmérő szerint is igy célszerü kimérni
Válasz nomen est omen #4538. hozzászólására
Értem, hogy mire akarsz utalni, de elérünk egy olyan határt, amikor be kell látni, hogy nem lehet mindenre jogszabályt húzni. Amúgy meg szerintem nagyjából ugyanazon a véleményen vagyunk, csak te jogi oldalról közelíted és meg próbálom a gyakorlatiasság felől.
A bíróság a harmadik dolog, én elkerülném, (bár van akivel nem lehet!!) mert ami ott történik néha, az simán elférne valami kabaréban is... két ügyvéd beszélget a bíróval, aztán a végén már azt sem tudni honnan indultak. Innen nézve nem a megoldást keresik, csak a nyert helyzetet....aztán a végén senki se nyer... csak ők....
Válasz papszi06 #4542. hozzászólására
Azt nem tudja, melyik sarok az övé, de ettől függetlenül az osztatlan közös tulajdonok esetén bármely tulajdonostárs használhatja a teljes ingatlant. Ezt persze csakúgy teheti meg ha nem korlátozza a többi tulajdonostárs jogait, jogos érdekeit.
Válasz Nagymami #4540. hozzászólására
Mivel osztatlan közösről van szó és nincs megosztási vázrajz akkor honnan tudod melyik sarka a tiéd?
Válasz nomen est omen #4538. hozzászólására
Igen szóban folyt tárgyalás már július sugsztus körül és mondtam neki hogy mennyit szeretnék jövőre érte de ere ő azt mondta hogy azt nem teheti hogy az eggyik tulajnak 3300 at aranykoronánként a másiknak meg 5000 et erre azt modtam rendbe akkor nincs folytatás . Mondtam neki hogy akkor hagyja ott a föld azt a részét amelybe az enyém is beleesik.
Válasz nomen est omen #4535. hozzászólására
Igen szóban folyt tárgyalás és mondtam neki hogy mennyit szeretnék jövőre érte de ere ő azt mondta hogy azt nem teheti hogy az eggyik tulajnak 3300 at aranykoronánként a másiknak meg 5000 et erre azt modtam rendbe akkor nincs folytatás . Mondtam neki hogy akkor hagyja ott a föld azt a részét amelybe az enyém is beleesik.
Válasz Batka #4536. hozzászólására
Abban nem vagyok biztos, hogy a bíróságokon megállná a helyét ez a "mennyivel előre jelezze" dolog.....
Válasz Batka #4536. hozzászólására
Az alapvetés a következő:
A 2013. évi CCXII. törvény kimondja:
"57. § A haszonbérleti szerződés megszűnik
a) a szerződésben meghatározott időtartam lejártával, a lejárat napján,"
A Ptk úgy rendelkezik:
"6:355. § [Dolog visszaadása mezőgazdasági haszonbérlet esetén]
A mezőgazdasági haszonbérlet megszűntével a termőföldet és a többi haszonbérelt dolgot olyan állapotban kell visszaadni, hogy a termelést folytatni lehessen."
Ebből egyértelműen következik, hogy hogy ha valakinek az adott évben lejár a bérleti szerződése, akkor a betakarítás után max, tarlóhántást végezhet, mást nem, mert nem befolyásolhatja pl. búza vetésével az új földhasználó gazdálkodási szabadságát. Vagyis a földet át kell adni a szerződés napján a bérbeadónak, úgy, hogy az a fenti jogszabályi előírásoknak megfeleljen.
Itt viszont folytak tárgyalások a bérlet hosszabbításáról, vagy új szerződés kötéséről. Így viszont szerintem a bérlő jóhiszeműen járt el. mert arra számított, hogy tovább használhatja a földet. Ez a jóhiszeműség addig tart, míg bizonyítható módon nem szerez tudomást arról, hogy erre nem lesz lehetősége- a "megmondtam az elnöknek" szerintem kevés-. Ha ez a szerződés lejárta után realizálódik, akkor a volt bérlő addig jogalap nélküli jóhiszemű birtokos, földhasználó. És bizony az addig felmerült költségeit valamilyen formában meg kell téríteni.
Válasz nomen est omen #4535. hozzászólására
Ez így van!!!!
Válasz nomen est omen #4534. hozzászólására
Szerződés sincs a kezében, nálunk az összes haszonbérletiben benne van , hogy mennyivel előtte kell jelezni, ha nem akar hosszabbitani, lehet az övében is, csak nem tudott róla, de az is lehet, hogy nincs benne?!
Válasz Batka #4532. hozzászólására
Visszanéztem a kommentet. Ha jól értem, folyt tárgyalás a hosszabbításról/új szerződésről. Így viszont szerintem nem áll meg a volt haszonbérlő rosszhiszeműsége.
Ezért nem szabad belefolyni az ilyen feldobott kérdések megvitatásába, mert nem ismerjük a teljes történetet.
Válasz Batka #4532. hozzászólására
Semmit nem kellett jeleznie......
Válasz nomen est omen #4531. hozzászólására
Gondolom a vita mint a legtöbb esetben az ár körül van.
Válasz Nagymami #4529. hozzászólására
Nem azt kell bizonyítanod, hogy lejárt a szerzödés hanem azt, hogy kellő időben jelezted, hogy nem akarsz hosszabbítani, ami nem decemberben lett volna esedékes.
Válasz Nagymami #4529. hozzászólására
Mi nem fogjuk tudni megoldani a problémádat. Egyrészről csak a te verziódat ismerjük, másrészről nem értem, mi a gond.
Az oké, hogy megpróbálod megszüntetni a közös tulajdont -nem tudom az ügyvéd melyik megoldást javasolta-, de az értelmezhetetlen -legalább is számomra-, hogy a volt haszonbérlővel mi a gond, miről folyik a vita.
Válasz Nagymami #4529. hozzászólására
Hát végülis. Ha tudod hogy hó végén ki kell költöznöd, már nem kezdesz el kifesteni..
Válasz Gerle #4528. hozzászólására
Ezt nemértem hogy miért nekem kell bizonyitani 2021 12 31 én lejárt a szerződés
Válasz Nagymami #4524. hozzászólására
A bérleti szerződésed jóváhagyott példányát a Földhivatltól kell/et volna megkapnod, ha nincs elég benyújtott példány akkor van akinek nem jut....
A bevetett területről pedig a szerződés megszünésekor a két félnek el kell számolnia egymással.
Nincs írásos bizonyítékod arról,hogy jelezted nekik nem akarod meghosszíbbítani a szerződés.
Válasz nomen est omen #4526. hozzászólására
Ezt én is szeretném tudni.
Mi ez a nagy csend?
"A felek között arra vonatkozó megállapodás, hogy a felperes a haszonbérleti szerződés lejártát követően az alperes tulajdonát képező területen talaj- és növényvédelmi munkákat végezzen, az általa szándékolt növényi kultúrát elvesse, nem bizonyított: egyértelmű alperesi szerződési akarat a peradatokból nem állapítható meg. Ilyet a felperes bizonyítani nem tudott, sőt a perben feltárt alperesi akarat éppen ennek ellenkezője volt.
[57] A felperes álláspontja szerint 2016 júliusáig jogszerűen végzett mezőgazdasági tevékenységet a lejárt haszonbérleti szerződéssel érintett területrészeken is, azt nem kellett visszaadnia. A Fétv. 57. § a) pontja szerint a haszonbérleti szerződés megszűnik a szerződésben meghatározott időtartam lejártával, a lejárat napján. A felperesnek a megszűnt haszonbérleti szerződéssel érintett területre a használati jogcíme megszűnt, azt köteles lett volna visszaadni különös tekintettel arra, hogy az alperes előzetesen közölte, a haszonbérlet lejártát követően a területet maga kívánja művelni. A felperest - mint volt haszonbérlőt - nem illette meg az a jog, hogy a használati rendre vonatkozó megállapodást követelje. A használati rend a tulajdonosok közötti megállapodás tárgya (Fétv. 70-71. §). A felperes földhasználati jogosultságát nem a használati rend határozta meg. A felperest mint volt haszonbérlőt nem illette meg az alperesen kívüli tulajdonosok joga és nem terhelte az érdekeik védelme sem. Emiatt nem vitathatta alappal a használati rendet és az azzal kapcsolatos eljárást. A felperes a haszonbérleti szerződés megszűnésekor köteles lett volna a megszűnt szerződésnek megfelelő terület kiadását az alperesnek felajánlani, amihez feltételt nem szabhatott. Mivel ezt elmulasztotta, a haszonbérleti szerződés lejárta utáni használata nem volt jogszerű.
[58] A Fétv. 62. § (1) bekezdése alapján a szerződés bármilyen okból történő megszűnésekor a haszonbérbeadó és a haszonbérlő köteles egymással elszámolni. A (2) bekezdés b) pontja kimondja, hogy a haszonbérleti szerződés megszűnésekor a felek eltérő megállapodása hiányában a haszonbérlő követelheti a haszonbérbeadó hozzájárulásával létesített, el nem vihető berendezéseknek, az általa telepített ültetvénynek, évelő kultúrának és növényzetnek, valamint a talaj minőségének megőrzését és javítását eredményező talajvédelmi, meliorációs és más beavatkozásoknak, létesítményeknek a szerződés megszűnésekor a mezei leltárban szereplő, illetve egyéb dokumentumok alapján megállapítható tényleges értékét. Az (5) bekezdés viszont akként rendelkezik, hogy ha a felek másként nem állapodnak meg, a (2) bekezdés b) pontja nem alkalmazható, ha a szerződés annak lejárta miatt szűnik meg. Adott esetben a felperes már 2015. év második felében a következő évi termelést előkészítő mezőgazdasági munkákat végzett, majd a haszonbérleti szerződése megszűnését követően - a lejárat után több hónapig - jogcím nélkül használta a perbeli ingatlant és végzett ez idő alatt mezőgazdasági tevékenységet. A Fétv. 62. § (5) bekezdésére figyelemmel azonban a haszonbérleti szerződés lejártáig végzett beruházásainak értékét nem követelhette: helyesen utalt a jogerős ítélet arra, hogy a Fétv. 62. § (2) bekezdés b) pontja e jogvitában nem alkalmazható. A konkrét tényállás mellett a haszonbérleti szerződés megszűnése után, a 2016-ban végzett felperesi mezőgazdasági tevékenységre, illetve annak eredményére a Fétv. 62. § (1) bekezdése sem alkalmazható, e jogszabályhely ugyanis csak a szerződés megszűnésekor esedékes követelésekre vonatkozik. Az eljárt bíróságok mindezekre figyelemmel helyesen alapították döntésüket a jogalap nélküli gazdagodás szabályaira."
A Kúria
mint felülvizsgálati bíróság
ítélete
Az ügy száma: Pfv.V.21.024/2019/10.
Válasz Batka #4520. hozzászólására
A bérleti szerződésröl annyit hogy azt még sose kaptam kézhez mert mikor aláirtam azt mondták hogy majd a jóváhagyás után kiküldik de ez sose történt meg mióta ez az elnök van !
Válasz Batka #4520. hozzászólására
A bérleti szerződésröl annyit hogy azt még sose kaptam kézhez mert mikor aláirtam azt mondták hogy majd a jóváhagyás után kiküldik de ez sose történt meg mióta ez az elnök van !
Válasz Batka #4520. hozzászólására
Ma voltam a földmérönél és sikerült találnom ügyvédet is aki elválalja kb 200 lessz a vége a megosztásnak március elejére legkésöbb késsz a dolog . Csak azért nem inditottam el mert ma délután még bementem a zrt elnökéhez hàtha megtudunk eggyezni de inkább távolodtak az álláspontjaink mint hogy közeledtek volna . Abban maradtam a földmérővel és az ügyvéddel is hogy telefonálok és megmondom hogy mi legyen .
Válasz Batka #4520. hozzászólására
Ma voltam a földmérönél és sikerült találnom ügyvédet is aki elválalja kb 200 lessz a vége a megosztásnak március elejére legkésöbb késsz a dolog . Csak azért nem inditottam el mert ma délután még bementem a zrt elnökéhez hàtha megtudunk eggyezni de inkább távolodtak az álláspontjaink mint hogy közeledtek volna . Abban maradtam a földmérővel és az ügyvéddel is hogy telefonálok és megmondom hogy mi legyen .
Válasz Sz_Pisti #4517. hozzászólására
Valószínűleg nem! ezért mondtam, hogy nem ismerjük a teljes történetet, azt sem, hogy a korábbi szerződésben volt -e kikötés a közlés idejére és módjára. Ha nincs használati megosztás, akkor sakk matt van a tulajnak, mert mire elkészül vele, addigra talán le is aratnak. Mivel osztatlanban nem azonosítható egyértelműen a tulajdona ő sem tehet semmit....
Kérdés a támogatás, ha nincs földhasználat akkor a földhivatal automatikusan törli, mi lesz a támogatással?
Utána kérdés, hogy hajlandó e a zrt a földhasználatért bármit fizetni?
Szóval mindenkinek jobb lenne a megegyezés, akárhonnan nézzük...
Kérje a bérműveltetést, és addig tudja árulni is.
Válasz Sz_Pisti #4516. hozzászólására
Bocs, de nem vetettem volna el csak ha meg van a papír a hosszabításról,de van ennek két útja
-egyik :megmondom neki hogy ki fizetem neki ami valóban jár és akkor talán barátságban válunk el,
-másik :felszólítom hogy ne menjen rá a területre mert bírtok háborítást követ el és vagy kiművelem és vetek bele mást vagy művelem tovább és learatom!