Fórum

Válasz csuklosbusz #4045. hozzászólására

Én a szerződéssel együtt leadom a polgármesteri hivatalba a "földhasználati bejelentés"nyomtatványt és ha nincs rájelentkező akkor a földhivatal küldi a határozatot a földhasználatról,ha ezt nem tetted meg akkor a kifüggesztés lejáratakor kapsz a hivataltól egy értesítést, hogy továbbították a szerződést a földhivatalba és ezután viszed el a bejelentőt a földhivatalba.A bejelentőt a földhsználatról nyomtatványt a földhivatal oldalról le tudod tölteni.

Ha már ki van függesztve akkor a haszonbérlőnek mikor kell bemennie a földhivatalba ezt be is jegyeztetni?
Honnan tudni hogy ezt bejegyeztették-e?

Üdv!
2 kérdésem lenne, két különböző földterületről.

1. Adott egy szomszédos föld amit egy 3.fél bérbe szeretne venni, ki is lett függesztve. Mi pedig élni szeretnénk az előhaszonbérleti jogunkkal.
A földhivatal elutasított minket ill. a 3. felet is, mert a haszonbérleti szerződés rosszul lett megfogalmazva, mi pedig arra hivatkozunk.
Újra ki kell függeszteni, sanszos, hogy jóval magasabb bérleti díj lesz meghatározva.
Erre nincs szabályozás?

2. Osztatlan közös földterületet bérlünk és ezt szerettük volna meghosszabítani, de a térkép nem lett mellékelve. Ebben az esetben újra ki kell függeszteni vagy kérhetünk hiánypótlást?

Válaszolat előre is köszönöm! :)

Válasz Quercus voltam #4042. hozzászólására
A tulajdonszerzést jóváhagyták neki, csak a bérbeadást nem.

Annyiból még ez a jobbik eset. Mert lehetett volna az hogy bérbeadja, jóváhagyják, majd a NAV 5 éven belül vizsgálja a földvásárlás illetékmentességét és megállapítja hogy nem teljesült a vállalt feltétel, és büntetésként kiszabja a dupla illetéket.

De a törvény szerint akkor neki a bérbeadást is jóvá kellett volna hagyniuk, mivel kivétel ha közeli hozzátartozótól veszi, bár ez a törvény nem a bérbeadásról szól, hanem a szerzés lehetőségéről, aminek ő megfelel úgy is ha nem maga műveli. Akkor ebből meg az se következhetne hogy nem hagyják jóvá a bérbeadást.

Szóval igen, ez megint egy jó példa arra amiről itt már többször beszéltünk, hogy össze-vissza értelmeznek ahogy épp sikerül .

Volt hasonló ügyem, annyi különbséggel hogy nem közeli hozzátartozótól vettem. És nekem ezért mondta azt az ügyvéd, hogy mindenképpen kérni kell az illetékmentességet és bele kell írni hogy vállalom hogy 5 évig művelem, mert a törvény ezt követeli meg.

Kaptam egy kérdést mailbe, válaszoltam, de nem tudom átment-é, ezért ide is leírom.

Egy osztatlan közös tulajdonban az egyik tulajdonostárs megvásárolta a többi tulajdonostól -akik a testvérei voltak-, a tulajdoni hányadukat, megszüntetve így a közös tulajdont.
Ezek után haszonbérbe adta a földrészletet. A földhivatalt a haszonbérleti szerződést nem hagyta jóvá, az Földforgalmi törvény 13. § (1) bekezdésére hivatkozva.
Szerintem ez jogszabálysértő, a következők miatt.

A 13. § (1) bekezdés így szól:

"13. § (1) * A tulajdonszerzési jogosultság feltétele - ide nem értve a 10. § (3) bekezdésében, a 11. §-ban, és a 17. §-ban foglalt eseteket -, hogy a szerző fél a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződésben vállalja, hogy a föld használatát másnak nem engedi át, azt maga használja, és ennek során eleget tesz a földhasznosítási kötelezettségének, továbbá vállalja, hogy a földet a tulajdonszerzés időpontjától számított 5 évig - a (3) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - más célra nem hasznosítja."

Tehát a földhivatal sablonértelmezése szerint ebben az esetben is feltétel volt, hogy a tulajdonszerző tulajdonostárs a megvásárolt tulajdoni hányadok használatát másnak nem engedheti át.

Viszont. A fenti jogszabályi helyben az olvasható, hogy:

"A tulajdonszerzési jogosultság feltétele - ide nem értve a 10. § (3) bekezdésében, a 11. §-ban, és a 17. §-ban foglalt eseteket"

Tehát a 10. § (3) bekezdésében foglat esetet is.

"10. §

(3) A (2) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha földművesnek nem minősülő belföldi természetes személy vagy tagállami állampolgár a tulajdonjogot átruházó személy közeli hozzátartozója."

Ebből szerintem egyértelműen arra lehet következtetni, hogy miután itt közeli hozzátartozók, testvérek között történt a tulajdonjog átruházás, így ebben az esetben nem kell alkalmazni a 13. § (1) bekezdésében támasztott feltételt.

Válasz kicskagazda #4040. hozzászólására
Arra nem tudok válaszolni, hogy törvény szerint lehet-e haszonbérleti szerződést kötni végrehajtás alatt lévő földre. Eladni asszem nem lehet, de nem ez volt a kérdés.
Nem ügyvéddel csináltatod a szerződést?
Igazából szerintem szerződést köthetsz rá, maximum ha végrehajtás tulajt cserél akkor annak fizeted.

Nagy összegű az azért, mert nagy összegű a tartozás. Ha valaki pl. 80 millióval tartozik, és elindítják a végrehajtást, akkor ugyanezt az összeget teszik rá minden ingatlanra, a házra, lakásra, még egy 50m2-es udvarra is. Majd ki fogják írni vagy már ki is írták a végrehajtást, az mbvk.hu honlapján nézelődhetsz. Erdőt vettem pár éve így. Földek nemtudom milyen áron mennek, de az erdő akkor nevetségesen alacsony áron ment, persze végül csak egy vevő volt, így asszem a becsérték feléért vitte. Annak a licitája személyes megjelenéses volt, a lakóházaké netes. Külön minden ügyre regisztrálni kell. Az ország bármelyik részéről mehet vevő az ilyenre. Azért írok sokmindent feltételes módban, mert ahogy emlékszem.

Sziasztok!Haszonbérleti szerzödést szeretnék kötni egy olyan földre amin végrehalytás van igen nagy összegű!valaki nem tudna nekem küldeni egy általános haszonbérleti szerzödést amibe ezt be lehet illeszteni egyszerüen és úgy hogy nehogy baj legyen belőle!Valakinek volt már ilyennel dolga miben különbözik a sima haszonbérletnél?
Köszönöm

Válasz mate21 #4038. hozzászólására

Igen elutasíthatja a földhivatal,de minden hivatalnál szinte másként kezelik a kisebb hibákat.Általában azokat a hibákat amelyet a hivatal könnyen tud ellenőrizni(min.osztály ,1/1,stb.)ilyenek miatt nem feltétlen dobják vissza.A törvény szerint megtehetné. Ami hibákat felsoroltál azokkal nagy valószínűséggel pert lehetne nyerni,persze itt is az a kérdés, hogy a bíró melyiknek az ügyvédjével ultizik minden héten!!!!

Válasz tothgazda #4037. hozzászólására

Milyen formai hibák miatt dobja vissza a földhivatal?
Hibák amiket a szerződés tartalmaz.
Egyik tulaj címe, 1/1 van a szerződésben pedig osztatlan(mind a 3 tulaj aláírta)
Nincs beírva AK érték és minőségi osztály,
Az elohaszonberleti hivatkozasnal csak paragrafus van és b pont az nincs h melyik bekezdés b pontja
Ezek miatt kapcsibol elutasithatja a földhivatal?

Válasz mate21 #4036. hozzászólására

Nem lehet.

Ha az önkormányzat beküldi a foldhivatalba a szerződést akkor utólag lehet javítani. Pl szólnak a hivatalból h rosszul írtad be az elohaszonberleti jogosultságot?
Lehetséges az ilyen?

Válasz csuklosbusz #4032. hozzászólására
Küldjétek vagy vigyétek be pótlólag hamar. 15 napjuk van rá, hogy kifüggesszék illetve föltöltsék. Hívjátok fel, hogy viszitek!

Beküldtük a haszonbérletit az Önkormányzatnak, de elfelejtettük a közzétételi kérelmet. Ilyenkor mi lesz, visszaküldik a szerződéseket?

Válasz Quercus voltam #4030. hozzászólására

Azt írta (Pont,), hogy "... max. igazolta volna..."
Lehet,hogy abban volt félreértés, hogy milyen papírt szerettek volna kérni tőle.
Bár, a jegyzőnek tudni kellene.

Válasz Pont #4021. hozzászólására

Egyébként megértem a dilemmádat is. Mérlegelni kell ilyenkor mit, nyerhetsz, és mit veszíthetsz, ha megkóstolod a jegyzőt.

Válasz d-032a #4027. hozzászólására

Így van, A hatósági bizonyítványból sem jog, sem kötelezettség nem származik. A hatósági bizonyítvány igazolás. Adatot igazol. Az adat pedig pl. egy teljes bizonyító erejű magánokirat, amit a kérelem mellé csatoltak.

Válasz Pont #4021. hozzászólására

Szóval.

Mi az, hogy megmondta? A hatósági bizonyítvány közokirat, és egyben határozat. Ráadásul az Akr. szerint sommás eljárásban kell megindítani az eljárást, ha a feltételek aottak, aminek az ügyintézési határideje 8 nap.
Tehát nem megmondani kell, hanem elbírálni. Vagy kiadni, vagy elutasítani. Ha elutasítja arról határozatot kell hozni, és azt meg kell indokolni, továbbá tájékoztatni kell a jogorvoslati lehetőségről.

Mi az, hogy ha van szerződés? Ha van szerződés, akkor mi a lófasznak kellene a jegyzőtől hatósági bizonyítvány?
Ha így jársz el, és ha kell, peres útra tereled a dolgot, akkor ha beadod a támogatási kérelmet, és esetleg ellenőrzik a használati jogosultságot(szerintem nem ellenőrizték volna), akkor hivatkozhatsz a folyamatban lévő perre.

De ha csak szóban pofázott a jegyző, akkor még kártérítést sem érvényesíthetsz vele szemben.

Elnézést,hogy beleszólok.
A földhasználat kérdését kétfelé kell bontani. Főleg a jegyző hatáskörének a szempontjából.

A földhasználatnak, van egy jogi, szerződésbeli oldala. Ez, az úgynevezett , "szerződésen alapuló földhasználati jog". Ez lehet, pl. adás-vételi szerződés, vagy bérleti szerződés, stb.
Ezekkel a szerződésekkel lehet, pl a földhasználati bejelentési kötelezettségnek eleget tenni, és egyéb különböző jogosultságokat igazolni, vagy érvényesíteni.

Van olyan eset, amikor nincsen használati jogot igazoló szerződés, de van tényleges, fizikai, birtoklás, földhasználat.
Ezt a tényleges, valós földhasználatot, van (vagy volt) lehetőség a jegyző előtt két tanúnak igazolni.
Tehát, a jegyző csak ezt kell, hogy "igazolja", hogy előtte két tanú és a földhasználó kijelentették, hogy jelenleg mi a tényállás az adott föld tényleges, fizikai használatában, birtoklásában.

A birtoklás nem ugyanaz, mint a tulajdonlás.
A jegyző, használati jogot, valóban nem igazolhat.

Válasz Wilde #4022. hozzászólására

A tulajdonos testvére beperelt volna....

Válasz csontii #4020. hozzászólására

Nem is mérlegelt semmit, megmondta, hogy a mi földhasználatunk lejárt, amíg nem viszünk új szerződést addig ő nem igazol semmit. Neki nincs joga kijelölni földhasználót, se minket se mást, ebben mondjuk igaza van. Max. igazolja esetleg a rendelkezésére álló adatok alapján, de olyan papírunk nem volt, sem semmilyen, csak egy lejárt bérleti szerződés. Na most egy közigazgatási bírósági eljárás az min másfél év, nekünk meg pár héten belül vetni kellett volna, mire idáig jutott az ügy. Meg azért van egy olyan oldala is a dolognak, hogy most beperlem a jegyzőt, utána meg megyek hozzá más ügyben, szerintetek milyen mélyre süllyednének az ügyeim a fiókban. Sajnos a törvények úgy vannak megalkotva, ha minden eljárási határidőt a végletekig kihúznak, mindent szigorúan betartanak, ott tesznek keresztbe ahol tudnak, nagyjából semmit nem lehet elintézni Magyarországon. Ha meg jóban vagy velük akkor segítőkészek fogják a kezed, és pár nap alatt sikerül minden.

Válasz Pont #4018. hozzászólására

Úgy gondolom itt lett volna helye egy pernek a jegyzővel szemben. Én nem olvastam semmi olyat a földtörvényben ami lehetőséget adna a jegyzőnek a mérlegelésre.

Válasz petya0724 #4016. hozzászólására

Kösz. Így már igen. A teljes terület a tiéd, de a hatoda bérbe van adva, mivel azt a részt bérleti szerződéssel vetted.
Pont ilyet nem csináltam, úgyhogy ne vedd szentírásnak amit írok.
Azt nem lehetne, hogy használati megosztási megállapodást kell csinálni (lehet hogy van rövidebb neve is, nemtudom), csak saját magaddal, mivel csak te vagy a tulajdonos.? A hatodán él tovább a bérlet a megkötött szerződésnek megfelelően, az 5/6-részét meg tulajdonosként műveled.
Illetve jut eszembe, vettem hasonlóan földet, csak ez a része most fog következni még. Megvettem bérleti szerződéssel, ami hamarosan lejár, amit nem hosszabbíthatok meg, hogy teljesüljön az illetékmentesség feltétele. A másik fele már a tulajdonom volt, azon a felén hosszabb bérlet van, az meg menni fog tovább.

Válasz Quercus voltam #4015. hozzászólására

Például bérbe adod 1 évre.

Nekem olyan ügyem volt, hogy a külföldi tulaj, akitől béreltük 20 éve, Németországban éppen gondnokság alá helyezési (nem tudom ott hogy nevezik)eljárás alá került. Mivel lejárt a 20 év új szerződés kellet, de nem volt aki aláírja, (Ő már nem, a kijelölt gondnok még n em volt) mi voltunk a bejegyzett földhasználó, mondtuk, hogy ügyvédi letétben helyezzük a bérleti díjat, csak igazolja a jegyző, hogy mi vagyunk a földhasználók, és semmilyen érv nem hatotta meg, nem igazolta....Parlagon maradt 12 ha jó szántó, senkinek sem volt jó...

Válasz Rabó001 #3986. hozzászólására

Tehát egy példa. 6 tulaj volt 6x1/6, abból egyik aláirta tehát 1/6 van szerződés az előző bérléőnek a többire nincs. De mivel én megvásároltam most a 6X1/6=6/6 lett igy egyben kezelik és az ügyszám miatt nem tudja megbontani az illetékhivatal. Ezért ők azt mondták ha valamilyen uton módon be is tudnák jelentkezni a maradék 5/6-ra ők nem tudják külön bontani az ügyszám miatt. Tehát vagy fizetek vagy bérbe adom a többit is. De érdekes mert a földhivatalban is ugy szerepel hogy ez egészen bérlet van pedig csak 1/6án. most már érted?

Válasz Pont #4011. hozzászólására

Még valamit. Ha például letelt a 20 éves bérlet, és olyan szándékom van, hogy el akarom adni a földet, de amíg el nem döntöm nem akarom parlagon hagyni, de művelni sem akarom, akkor milyen lehetőségeim vannak még?
Adjam megint haszonbérbe 20 évre? Ki fog egy ilyen földet megvenni, és mennyiért?

Egyébként ha valamelyik sekkfej jegyző ragaszkodik ahhoz, hogy indokoljátok meg miért nincs földhasználat a földön, ezt kell beírni.

Szándékotokban áll eladni a földet, de amíg nem találtok megfelelő ajánlatot, addig sem akarjátok műveletlenül hagyni.

Válasz Pont #4011. hozzászólására

Egy 10 000 fős kisváros jegyzője előtt sem kell hasra esni. A miniszterelnök előtt sem. Az ENSZ főtitkár előtt sem.

Egy dolgot kellene már végre valahára megérteni.
A hatóságok, így a jegyző is nem jogalkotók, hanem jogalkalmazók. Egy jogalkalmazó nem írhatja felül az általa alkalmazott jogszabályokat. Abba nem gondolhat bele olyat, ami nem volt a jogalkotó akarata, nem értelmezheti azt kénye-kedve szerint.

Magyarul. Jogszabályt nem értelmezünk kiterjesztően, csak akkor ha arra maga a jogszabály ad fölhatalmazást.

Ha valaki hitelt érdemlően bizonyítja, pl. egy teljes bizonyító erejű magánokirattal, hogy egy adott földet ő használ, akkor azt ellenkező bizonyításig el kell fogadni. Még egy jegyzőnek is. Ez nem segítség kérdése. Ez jogszabályi kötelezettség.

Hogy mit tanácsolnék? Nos azt, hogy miután nem tulajdonos, hanem bérlő, így próbáljon megegyezni a tulajdonossal. Ha nem sikerül, akkor el kell fogadnia a tulajdonos akaratát.

Válasz zotya4755 #4007. hozzászólására
Oké, kösz, csak majdnem összekevertem illetve nem tudtam hová tenni.

Válasz Quercus voltam #4004. hozzászólására

Én nem tudom felétek milyen jegyzők vannak, a miénkhez egy 10 000 fős kisváros jegyzőjéhez be sem jutsz beszélgetni. Írásban kommunikálhatsz, és egészen biztos, hogy nem kötelezheted semmire, ha akar segít ha nem akar nem segít. A földhasználat bejegyzésére ott van a kormányhivatal földhivatali osztálya, megvan az eljárás rend. Hogy valaki ki akarja játszani földtörvény előhaszonbérletre vonatkozó előírásait, ahhoz a jegyzőnek nem kötelessége asszisztálni, sőt. Ez az egész a áldatlan helyzet abból fakad, hogy az egész elővásárlási előhaszonbérleti eljárás egy teljesen életidegen, a magántulajdonnal való jogot sárba tipró eljárás. Ha a tulajdonos joga lenne, annak adni akinek akarja ezek a helyzetek megszűnnének. Ez a rendszer csak arra jó, hogy akinek senki sem akarja el/bérbe adni (mert mondjuk olyan trehány, hazug stb...) azoknak biztosít lehetőséget. Fordítsuk meg a dolgot, ha most a volt bérlő kérne itt segítséget, hogy pl. 20 éve tisztességesen művelte, fizette a nem is alacsony bérleti díjat, tisztességesen valóban végzi a nem túl nagy üzlet állattartást, és most valakik úgy akarják elvenni a bérletét, hogy nem készítenek szerződést, hanem a jegyzővel akarják igazoltatni a használatukat mit tanácsolnál.

Válasz zotya4755 #4008. hozzászólására

Mert a tulaj nem akarja művelni, de azt sem akarja, hogy ha a kiszemelt földhasználó elől elvigyék előhaszonbérleti joggal.

Mert a tulaj nem akarja hosszú távon bérbe adni, csak mondjuk 2 évre, és ehhez nem akar bérleti szerződést kötni, viszont nem akarja megakadályozni, hogy az általa jóváhagyott földhasználó elessen a támogatástól.

De a lényeg. A hatósági bizonyítvány tényt, állapotot, adatot igazol. Ha azt a kérelmező tanúkkal igazolja, akkor a jegyzőnek meg kell indokolnia ha elutasítja a kérelmet. Ha nagyon akarja bizonyíthatja, hogy a kérelmező a valóságban nem használja a földet, de azt nem vizsgálhatja, hogy arra miért nincs pl. haszonbérleti megállapodás.

Válasz zotya4755 #3990. hozzászólására
Bocs, te egy másik ügyben érdeklődsz, nem a petya0724 által előadott?

Válasz csontii #4002. hozzászólására

A tulajdonos/tulajdonosok igazolják a földhasználatot.
A jegyzőnek meg egy egyszerű kérdést kell föltenni: prezentálja azt a jogszabályi fölhatalmazást, ami alapján ő vizsgálhatja a hatósági bizonyítvány kiadása során, hogy miért nincs használati jogviszony a földön.

Továbbá föl kell világosítani, hogy amennyiben jogellenesen megtagadja a hatósági bizonyítvány kiadását, és emiatt a kérelmező elesik a támogatástól, akkor a támogatás összegét peres úton, közigazgatási jogkörben okozott kár címén a kérelmező érvényesíteni fogja a jegyzővel szemben.

Válasz Pont #4001. hozzászólására

Jelen esetben a tulaj viszi a lejárt bérleti szeződést és nyilatkozik,hogy a továbbiakban nem akar vele szerződni és nem látja szívesen még a közelében sem. Az meg,hogy más műveli a földjét nem érdekli.

Válasz csontii #4000. hozzászólására

A másik fél is visz két tanúval igazolást, akkor kinek adja az igazolást a jegyző? Ráadásul jelen esetben a másik fél ténylegesen műveli, a gépkezelőket tanúként idézve egy tárgyaláson mind igazolják, hogy ők szántottak, arattak, stb... Én sokkal inkább bíznék, abban, hogy az állattartásához nem igazolható, hogy szükséges a kérdéses terület, tehát ha csak az állattartóival akarna megelőzni valaki inkább vállalnám a kifüggesztés, mint egy zsebszerződés kockázatait.

Válasz Pont #3999. hozzászólására
Ha én két tanúval igazolom,hogy én használom azt a földet,kutya kötelessége kiadni az igazolást.

Válasz csontii #3996. hozzászólására

Nem tudom ez nálatok hogy működik, de nálunk a jegyző max igazolja, hogy az általad közölt adatok valósak, tehát jelen esetben, ha te nem fogsz bizonyítékot vinni arról, hogy te voltál a földhasználó, a jegyző nem fog kiadni ilyen igazolást, legalábbis nálunk, ennél sokkal tisztább esetben sem tette meg. Végül is ha belegondolsz egy jegyző honnan a francból tudná ki a földhasználó, sokkal előbb ad a volt bérlőnek. A 2020 jun 1. törvény módosítás óta sokkal inkább megkövetelik a bejegyzett földhasználatot, tehát vagy a tulaj műveli és bejegyzi nevére földhasználatot, vagy egy jóváhagyott szerződés után a földhivatal jegyzi be a bérlő javára. A területalapúnál vagy ellenőrzik vagy nem hogy bejegyzett-e a földhasználat, elsősorban vitás esetekben néznek utána, itt pedig az eddig elhangzottak alapján, lesz vita....