A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által kezdeményezett, nyáron életbe lépett törvénymódosítás lehetővé teszi, hogy bírság megfizetése nélkül kaphassanak fennmaradási engedélyt a 2016. június 4. előtt engedély nélkül létesített vízi létesítmények – olvasható a NAK közleményében. Az olyan kutak esetében, amelyek vizét megisszák, továbbra is kötelező a laboratóriumi vizsgálat.

Az utólagos engedélyezés hatásköre megoszlik a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörrel rendelkező települési önkormányzatok jegyzői és a vízügyi-vízvédelmi hatáskörrel rendelkező hatóságok, azaz a fővárosi és a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok között.

A jegyző fennmaradási engedélye szükséges olyan kutaknál, amelyek háztartási igényeket elégítenek ki, és maximálisan évi ötszáz köbméteres vízigénybevétellel, kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával magánszemélyek üzemeltetnek. További feltétel, hogy az ingatlan, amelyen a vízi létesítmény elhelyezkedik, nem érint vízbázisvédelmi területet. Amennyiben a fentiek közül valamelyik kritérium nem teljesül, abban az esetben az engedélyezés a fővárosi és megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok hatáskörébe tartozik.

kút

Bírság megfizetése nélkül engedélyezhetők az illegális kutak, ehhez azonban bizonyos kritériumoknak meg kell felelni – fotó: Shutterstock

A Belügyminisztérium és a NAK együttműködése alapján az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság az engedélyezési eljárás megkönnyítése érdekében ismertető kiadványt készített „Tájékoztató az engedély nélkül létesített vízilétesítmények fennmaradási engedélyezéséhez” címmel. A tájékoztató anyag elérhető a NAK portálján a „Kézikönyvek, Tájékoztatók” menüpont alatt.

A kiadványból többek között megtudható, hogy milyen engedély szükséges, ki lehet a kérelmező, mit kell tartalmaznia a kérelemnek. Ismerteti továbbá az igazgatási szolgáltatási díj meghatározásának módját, az ügyintézési határidőt, a vízjogi fennmaradási engedély kiadhatóságának feltételeit és következményeit, valamint az engedélyezési eljárásban részt vevő hatóságokat.

A kutak legalizálásával olyan jogszerű állapot alakulhat ki, ahol biztosított a hatósági felügyelet, figyelemmel kísérhető a vízhasználat pontos mennyisége, megvalósíthatók a vízgazdálkodási célok, megőrizhető a vizek jó állapota, és megállapíthatóak a szükséges állami vízgazdálkodási fejlesztési irányok.

A szabályozás az Európai Unió Víz Keretirányelvével is összhangban van, így lehetővé válik, hogy a legálissá vált kutak tulajdonosai, üzemeltetői európai uniós pályázatokon is indulhassanak. Az egyik ilyen a Vidékfejlesztési Program keretében, a mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztésére kiírt pályázat, amelyben 49,5 milliárd forinttal támogatják egyebek között a vízvisszatartást, a vízkészletekkel való fenntartható gazdálkodást, a takarékos öntözési technológiák korszerűsítési és fejlesztési lehetőségeit. A pályázati kérelmeket 2016. augusztus 1-től lehet benyújtani.