Végre hivatalosan is itt a nyár! Június 21-e a nyári napforduló napja, és a csillagászati nyár kezdete. Ezen a napon a leghosszabb a Nap égen megtett útja, mely a Ráktérítő magasságában tűz merőlegesen a Földre.
Nevét onnan kapta, hogy a Nap az északi félgömbön a Rák jegyébe lépve hág a legmagasabbra, a Ráktérítő magasságában, majd itt megfordul, és süllyedni kezd az Egyenlítő felé. A nyári napfordulóig a Nap delelési helye az égbolton délről északra halad, utána pedig északról dél felé kezd mozogni. Az év leghosszabb napját ezért nevezik nyári napfordulónak, mely az év legrövidebb éjszakáját hozza magával.
Mivel a magyarok többsége az északi féltekén él, a magyar nyelv a decemberi napfordulót nevezi télinek és a júniusit nyárinak. Ez azonban nem minden országban van így. A déli féltekén decemberben van nyár, és júniusban tél, így például Ausztráliában a nyári napforduló elnevezést használják télen és a télit nyáron.
A nyári hónapokat három ifjú jelképezte, liliomos sárga ruhában, a Rák, az Oroszlán és a Szűz jeleivel a kezükben. A nyári napforduló jelképe pedig egy kalászkoszorús, meztelen ifjú volt. Régen a nyári napforduló kiemelkedő ünnep volt, olyannyira, hogy Hellászban ekkor kezdték az évet.
Ma kezdődik a csillagászati nyár. Fotó: Shutterstock
Szent Iván éjszakája
Habár nem esik egybe, a nyári napfordulóhoz köthető Szent Iván éjszakájának ünnepe is. Szent Iván éjszakája, vagy más néven a nyárközép éjszakája, a június 23-áról 24-ére virradó éjszaka. A történészek az egyik legpogányabb ünnepnek tartják, de ma Keresztelő János egyházi napjához és Szent Iván napjához kötődik.
Szent Iván éjszakáját a nyári napfordulótól 3 nap választja el. Finnországban vízen úszó máglyákat készítenek ezen az éjszakán. Az egyház ezen a napon ünnepli Keresztelő Szent János születésének időpontját, amely napon a fény és a világosság győzedelmeskedik a sötétség és a halál felett.
A pogány világban nagy jelentősége volt ennek az ünnepnek. Az ekkor szokásos tűzgyújtás a megtisztulást, és az újjászületést jelképezte. Hatalmas örömtüzeket gyújtottak, amelyeket körbe táncoltak, és az égő faágakkal megkerülték a szántóföldeket, hogy bőséges legyen a termés. Akadt olyan vidék is, ahol lángoló kereket gurítottak alá a domboldalakon, szintén a bőséges termés reményében.
A tűz tisztító és gonoszűző ereje miatt volt szokás a Szent Iván napi tűzugrás is. Úgy vélték, ez megvédi a termést és a jószágot a ködtől, a jégesőtől és a dögvésztől. De egészség- és szerelemvarázsló céllal is átugrották a tüzet. Gímesen virágos bodzafaágat sütöttek a tűzön, amit a beteg testrészre tettek, hogy meggyógyítsa azt. A bodzát utána az ágyba vitték, hogy elűzzék vele a bolhákat.
Szent Iván napjához kapcsolódó időjárási megfigyelés, hogy 40 napig olyan idő lesz, mint amilyen ezen a napon van. Úgy vélik, ekkor kell elvetni az őszi répát és retket, valamint Szent Iván napján kell leszedni a gyógynövényeket is.
