Hosszú távon a globális hústermelés és fogyasztás jelenlegi szintje nem tartható fenn, nem is beszélve a fogyasztási igények növekvő tendenciájáról – olvashatjuk a redandblack.com hírportálon. Ennek oka többek között az, hogy az állattartás – az USA Környezetvédelmi Ügynöksége szerint – a legnagyobb mennyiségben bocsát ki metángázt, amely a szén-dioxidnál 25-ször jobban szennyezi a légkört. Emellett a haszonállatok számára történő takarmánytermelés elfoglalja a mezőgazdasági földterület 26 %-át, és 80 %-ban felelős az Amazonas-menti esőerdők felszámolásáért.


Ezért fontolóra kell venni a húsfogyasztás drasztikus visszafogását, illetve a laboratóriumi húselőállítás lehetőségét, amely utóbbival kutató intézetek régebb óta kísérleteznek. Legutóbb az amerikai New Harvest non-profit szervezet rekombináns DNS segítségével dolgozott ki lehetőséget a hússzövetek laboratóriumi előállítására, amely gyakorlatilag az ilyen szövetek lemásolásának, azaz „klónozásának” tekinthető.

hús

A klímaváltozás is sürgeti a húselőállítás új módszereinek kifejlesztését – fotó: Shutterstock

A mikróbák a szövetek genetikai kódja alapján azokkal teljesen azonos szöveteket képesek előállítani, így a „mesterséges hús” tápértéke biztosítható. Az ilyen hús a hagyományosnál tisztább, jobban megfelel az emberi táplálkozás követelményeinek, előállításához nem kell kivárni az állatok hosszadalmas felnevelését, sőt még az állatvédőknek sem lehet panasza ellene.

Egyelőre azonban a laboratóriumi hús előállítása nagyon drága, annak íze nem teljesen azonos az állatokból nyert húséval, ezért a fogyasztókkal való elfogadtatása is komoly problémát jelent. A cikk szerint azonban, a komputerek, mobiltelefonok és egyéb elektronikai eszközök világában a technológiai fejlődés meglepően felgyorsulhat. Ennek alapján néhány húsipari nagyvállalat konkrétan azzal számol, hogy három-négy éven belül megjelenhet a piacon a laboratóriumi hússal.