Új év, új időjárás – és persze új fogadalmak! Az év első napjai mindig izgalmasak: mindenki kíváncsi, vajon mit hoz a következő tizenkét hónap. No, de mit mondanak a régi öregek, és mit ígérnek a modern meteorológusok? Most lerántjuk a leplet a 2026-os év várható időjárásáról – és közben eláruljuk, melyik babona mit jelent a gazdáknak az újévben!
Január – Babonák és időjóslatok hónapja
A január nevét a római Ianus istenről kapta, de magyar falvakban csak Nagyboldogasszony havának hívják. Az újév első napja mindenki szerint sorsdöntő: ha reggel szép az idő, jó év várható, de ha csillagos az ég, rövid télre készülhetünk. Persze, nem csak az időt kell figyelni: semmit sem szabad kölcsönadni, sőt, a szemetet is bent kell tartani, nehogy a szerencsét is kidobjuk!
Január elseje - Újév napja
Az, hogy január elsején kezdődik az újév, nem volt mindig így. A Gergely-féle naptárreform után vált csak általánossá. Az újév első napja mindig is jelentős szerepet töltött be az emberek életében, így sok babona kötődik hozzá. A babonák többsége aköré csoportosul, hogy ez a nap határozza meg az egész évünket.
Ezért semmit sem szabad kölcsönadni, hiszen azzal elmegy a szerencsénk, de a szemetet sem szabad kivinni, hiszen azzal együtt a szerencsét is kidobhatjuk. Tilos veszekedni is, különben egész évben vitatkozni fogunk, de a mosás és a teregetés is tilos volt ezen a napon. Arra is ügyelni kell, hogy kit engedünk be a házba elsőként. Ha ugyanis újév napjának reggelén az első látogató férfi, az szerencsét hoz, de ha nő, akkor az bizony szerencsétlenséget jelent.
De még enni sem szabad mindent ezen a napon, hiszen a baromfi elkaparja a szerencsét, míg a malac kikaparja azt. A lencse sok pénzt, míg a rétes hosszú életet jelent. Régi hagyomány volt, hogy újév napján a fiúgyerekek és a férfiak végigjárták a házakat, és verses jókívánságokat mondtak a háziaknak. Egyes falvakban az újévköszöntők még gabonamagvakat is szétszórtak, hogy bő legyen a termés. A szétszórt magokat a háziak összeszedték, és odaadták a tyúkoknak, hogy sok tojást tojjanak.
De az időjárásra is lehet következtetni az újévi időből. A hajnali időjárásból az egész évre jósoltak, így ha szép idő volt, mezőgazdasági szempontból jó esztendő volt várható, és ha csillagos volt az ég, az azt jelentette, hogy rövid lesz a tél.
A pásztorok ezen a napon nagy zajjal keresték fel a gazdáikat, hogy ételt, italt és pénzadományt kapjanak. Újévkor szokás volt a gyümölcsfákat megrázni, hogy bőven teremjenek. Január első napja alkalmas volt a szerelemjóslásra is, így például a bukovinai magyarok úgy vélték, hogy újév reggelén amilyen nevezetű férfit látnak először, olyan nevű lesz a férjük. Jászdózsán tükröt tettek a fejük alá, hogy megálmodják a jövendőbelijüket.
Januárban megtudhatod, milyen időjárás várható idén. – Fotó: Shutterstock
Lónyán a hagyományos újévi étel a kocsonya volt, melynek elfogyasztása után a lányok kitettek belőle csontokat az udvarra, és akiét elvitte a kutya az éjszaka, az abban az évben férjhez ment.
Január 6. - Vízkereszt napja
Vízkereszt vagy háromkirályok napja a karácsonyi ünnepkör zárónapja és a farsang kezdőnapja. A keleti egyház ezen a napon ünnepli Jézus születését. A katolikus falvakban ezen a napon országszerte szokás volt a víz- és házszentelés. Szentelt vízzel beszentelték az állatokat, ittak és a kútba is öntöttek belőle. Sok helyen a ház padlóját is meglocsolták vele, hogy a gonosz szellemek ne tudjanak ártani nekik.A házszentelés alkalmával krétával rajzolták fel Gáspár, Menyhért és Boldizsár nevének kezdőbetűit és az évszámot. Úgy vélték, ez a felirat megvédi a házat villámcsapástól és a boszorkányok rontásától.
Az ünnephez tartozott a háromkirály járás szokása, amikor a fiúk házról-házra jártak, beöltözve a három királyoknak. Ehhez a naphoz is kapcsolódnak időjárással kapcsolatos megfigyelések. Ha esik az eső, férges lesz a mák, ha pedig hideg van, rossz termés várható. Ha fúj a szél, szerencsés lesz az év, de ha ezen a napon fagy, sokára fog tavaszodni.
Vízkereszt napján bontjuk le a karácsonyfát, és ez a farsangi időszak kezdete. Az egyház ezen a napon emlékezik meg Jézus megkeresztelkedéséről, ekkor szentelik a vizet és a tömjént.
traktor tél
Január 17. - Antal napja
Szent Antalt a háziállatok védőszentjeként tisztelték. Remete Szent Antal gazdag családba született, korán elárvult, és vagyonát szétosztotta a szegények között. Remeteként élt 105 éves koráig.A beteg emberek és a háziállatok, elsősorban a disznók védőszentjeként tisztelték. Az orbánc nevű betegséget, amely gyakran támadta meg a disznókat, Szent Antal tüzének nevezik. A hiedelmek szerint ezen a napon az orbáncos beteg meggyógyult, ha három Antal nevű ember megállt az ágya mellett, és ott pipázás közben a füstöt a betegre fújták.
Január 18. - Piroska napja
Azt mondják, ha Piroska napján fagy, negyven napig el nem hagy. A Bács megyei Topolyán a régi parasztok ezen a napon nem fogtak be se lovat, se marhát. De házasságjósló hiedelem is kötődik ehhez a naphoz. Kiszomborban úgy tartották, hogy az a lány, aki ezen a napon piros kendőt köt a nyakába, még ebben az esztendőben férjhez megy.Január 21. - Ágnes napja
Ágnes napjához időjárási megfigyelések kötődnek. „Ha Ágnes hideg, engesztel Vince, hogy teljék a pince", tartja a mondás. A kiszombori várandós asszonyok Ágnes napján sós vízben mosdottak, hogy a gyermekeik egészségesek legyenek.Január 22. - Vince napja
Vince napja nagyon fontos nap a bortermelő vidékeken. Ekkor metszették meg a Vince vesszőt, amit a meleg szobában hajtattak, és ebből következtettek az adott évi termés mennyiségére. Úgy vélték, ha Vince napján jó idő van, jó lesz a szőlőtermés is. Nem véletlenül mondták, "Hogyha szépen fénylik Vince, megtelik borral a pince."A kopácsi gazdák szerint sok bort kell inni ezen a napon, hogy bő legyen a termés, míg Topolyán azt mondták, amilyen hosszú jégcsapok lógnak az ereszen, olyan hosszúak lesznek a kukoricacsövek.
Január 26. - Pál napja
Ezt a napot nevezik Pálfordulónak, arra a bibliai történetre utalva, amely szerint a Jézust üldöző Saul ezen a napon tért meg, és Pál apostol lett belőle. Ez a nap időjárás-, termés- és haláljósló nap is volt. Úgy vélték, ha szép az idő ezen a napon, akkor még hosszan tartó hidegre lehet számítani.
De a libák sem úszták meg a Pál napot. Míg Szeged környékén a lúd fenekét piszkálták, hogy sokat tojjon, addig az ezen a napon kikelt libát Csépán veszekedősnek tartották.
Akár hiszünk a régi hagyományokban, akár nem, az év első hónapja mindig új reményekkel, és gyakran újévi fogadalmakkal van tele.
Kívánjuk, hogy 2026-ben ne csak az időjárás legyen kegyes, hanem minden fogadalmad is teljesüljön – legyen bőséges a termés, és boldog az új esztendő!
_fill_540x300_0.jpg)
