Ismét eltelt egy év, és kezdhetünk egy újat. Ilyenkor sokaknak vannak fogadalmai, amelyeket szeretne betartani, hogy az idei év még jobb legyen, mint az eddigiek voltak. Nézzük meg, mit is tartogat számunkra ez a hónap, a tél, és vajon mit hoz ez az új esztendő.
A január nevét Ianus, római isten nevéről kapta, de hívhatjuk még a vízöntő, vagy a Nagyboldogasszony havának is. Akárhogy is hívjuk, sok jeles nap vár ránk. Eláruljuk, melyik mit tartogat a hagyományok szerint és az időjárás alakulására is lehet következtetni.
Január elseje - Újév napja
Az, hogy január elsején kezdődik az újév, nem volt mindig így. A Gergely-féle naptárreform után vált csak általánossá. Az újév első napja mindig is jelentős szerepet töltött be az emberek életében, így sok babona kötődik hozzá. A babonák többsége aköré csoportosul, hogy ez a nap határozza meg az egész évünket.
Ezért semmit sem szabad kölcsönadni, hiszen azzal elmegy a szerencsénk, de a szemetet sem szabad kivinni, hiszen azzal együtt a szerencsét is kidobhatjuk. Tilos veszekedni is, különben egész évben vitatkozni fogunk, de a mosás és a teregetés is tilos volt ezen a napon. Arra is ügyelni kell, hogy kit engedünk be a házba elsőként. Ha ugyanis újév napjának reggelén az első látogató férfi, az szerencsét hoz, de ha nő, akkor az bizony szerencsétlenséget jelent.
Nagyon boldog új évet kívánunk! Fotó: Shutterstock
De még enni sem szabad mindent ezen a napon, hiszen a baromfi elkaparja a szerencsét, míg a malac kikaparja azt. A lencse sok pénzt, míg a rétes hosszú életet jelent. Régi hagyomány volt, hogy újév napján a fiúgyerekek és a férfiak végigjárták a házakat, és verses jókívánságokat mondtak a háziaknak. Egyes falvakban az újévköszöntők még gabonamagvakat is szétszórtak, hogy bő legyen a termés. A szétszórt magokat a háziak összeszedték, és odaadták a tyúkoknak, hogy sok tojást tojjanak.
De az időjárásra is lehet következtetni az újévi időből. A hajnali időjárásból az egész évre jósoltak, így ha szép idő volt, mezőgazdasági szempontból jó esztendő volt várható, és ha csillagos volt az ég, az azt jelentette, hogy rövid lesz a tél.
A pásztorok ezen a napon nagy zajjal keresték fel a gazdáikat, hogy ételt, italt és pénzadományt kapjanak. Újévkor szokás volt a gyümölcsfákat megrázni, hogy bőven teremjenek. Január első napja alkalmas volt a szerelemjóslásra is, így például a bukovinai magyarok úgy vélték, hogy újév reggelén amilyen nevezetű férfit látnak először, olyan nevű lesz a férjük. Jászdózsán tükröt tettek a fejük alá, hogy megálmodják a jövendőbelijüket.
Lónyán a hagyományos újévi étel a kocsonya volt, melynek elfogyasztása után a lányok kitettek belőle csontokat az udvarra, és akiét elvitte a kutya az éjszaka, az abban az évben férjhez ment.
Január 6. - Vízkereszt napja
Vízkereszt vagy háromkirályok napja a karácsonyi ünnepkör zárónapja és a farsang kezdőnapja. A keleti egyház ezen a napon ünnepli Jézus születését. A katolikus falvakban ezen a napon országszerte szokás volt a víz- és házszentelés. Szentelt vízzel beszentelték az állatokat, ittak és a kútba is öntöttek belőle. Sok helyen a ház padlóját is meglocsolták vele, hogy a gonosz szellemek ne tudjanak ártani nekik.
A házszentelés alkalmával krétával rajzolták fel Gáspár, Menyhért és Boldizsár nevének kezdőbetűit és az évszámot. Úgy vélték, ez a felirat megvédi a házat villámcsapástól és a boszorkányok rontásától.
Az ünnephez tartozott a háromkirály járás szokása, amikor a fiúk házról-házra jártak, beöltözve a három királyoknak. Ehhez a naphoz is kapcsolódnak időjárással kapcsolatos megfigyelések. Ha esik az eső, férges lesz a mák, ha pedig hideg van, rossz termés várható. Ha fúj a szél, szerencsés lesz az év, de ha ezen a napon fagy, sokára fog tavaszodni.
Vízkereszt napján bontjuk le a karácsonyfát, és ez a farsangi időszak kezdete. Az egyház ezen a napon emlékezik meg Jézus megkeresztelkedéséről, ekkor szentelik a vizet és a tömjént.
A januári napok időjárásának megfigyeléséből következtethetünk az egész évesre. Fotó: Pixabay
Január 17. - Antal napja
Szent Antalt a háziállatok védőszentjeként tisztelték. Remete Szent Antal gazdag családba született, korán elárvult, és vagyonát szétosztotta a szegények között. Remeteként élt 105 éves koráig.
A beteg emberek és a háziállatok, elsősorban a disznók védőszentjeként tisztelték. Az orbánc nevű betegséget, amely gyakran támadta meg a disznókat, Szent Antal tüzének nevezik. A hiedelmek szerint ezen a napon az orbáncos beteg meggyógyult, ha három Antal nevű ember megállt az ágya mellett, és ott pipázás közben a füstöt a betegre fújták.
Január 18. - Piroska napja
Azt mondják, ha Piroska napján fagy, negyven napig el nem hagy. A Bács megyei Topolyán a régi parasztok ezen a napon nem fogtak be se lovat, se marhát. De házasságjósló hiedelem is kötődik ehhez a naphoz. Kiszomborban úgy tartották, hogy az a lány, aki ezen a napon piros kendőt köt a nyakába, még ebben az esztendőben férjhez megy.
Január 21. - Ágnes napja
Ágnes napjához időjárási megfigyelések kötődnek. „Ha Ágnes hideg, engesztel Vince, hogy teljék a pince", tartja a mondás. A kiszombori várandós asszonyok Ágnes napján sós vízben mosdottak, hogy a gyermekeik egészségesek legyenek.
Január 22. - Vince napja
Vince napja nagyon fontos nap a bortermelő vidékeken. Ekkor metszették meg a Vince vesszőt, amit a meleg szobában hajtattak, és ebből következtettek az adott évi termés mennyiségére. Úgy vélték, ha Vince napján jó idő van, jó lesz a szőlőtermés is. Nem véletlenül mondták, "Hogyha szépen fénylik Vince, megtelik borral a pince."
A kopácsi gazdák szerint sok bort kell inni ezen a napon, hogy bő legyen a termés, míg Topolyán azt mondták, amilyen hosszú jégcsapok lógnak az ereszen, olyan hosszúak lesznek a kukoricacsövek.
Január 26. - Pál napja
Ezt a napot nevezik Pálfordulónak, arra a bibliai történetre utalva, amely szerint a Jézust üldöző Saul ezen a napon tért meg, és Pál apostol lett belőle. Ez a nap időjárás-, termés- és haláljósló nap is volt. Úgy vélték, ha szép az idő ezen a napon, akkor még hosszan tartó hidegre lehet számítani.
De a libák sem úszták meg a Pál napot. Míg Szeged környékén a lúd fenekét piszkálták, hogy sokat tojjon, addig az ezen a napon kikelt libát Csépán veszekedősnek tartották.
Akár hiszünk a régi hagyományokban, akár nem, az év első hónapja mindig új reményekkel, és gyakran újévi fogadalmakkal van tele. Kívánjuk, hogy ezeket be tudd tartani, és egészségben, boldogságban és termésben gazdag legyen az éved!
_fill_100x75_0.jpg)
