A hópelyhek a jégkristályok összekapcsolódásával keletkeznek, számos méretben, formában és mintázattal képződhetnek. A variációs lehetőségek száma pedig annyira nagy, hogy kizárt, hogy két egyforma legyen belőlük – írja a greendex.hu.

A képződő hópehely több különböző hőmérsékletű és páratartalmú légtömegen jut át, és így minden egyes hókristály egyedi lesz. Ami közös bennük, az az, hogy az összes hópehely mintázatában megtalálható a szabályos hatszög alakja.

A 24.hu cikke szerint a mintaképződés, tehát a hópelyhek bonyolultabb formáinak kialakulása közel -2 °C fokon kezdődik el egy lapos korongból. -5 °C fokon már karcsú oszlopok és tűk jelenek meg a szélein. -15 °C fok kell ahhoz, hogy létrejöhessen a legnagyobb és a legvékonyabb hópehely – hócsillagocska –, majd -30 °C fokos hőmérséklet alatt a hószemcsék újra oszlopszerű formákat alkotnak.

A -15 °C fokos hópihe éles pengeszerű szélt növeszt a nedves levegőben, a sarkai eltávolodnak az alapkorong hatszögétől, és gyorsabb ütemben képes gyarapodni, mint bármelyik melegebb időben képződött társa.

Íme, így születik a hópehely:

A tengerek, tavak, folyók párolgása során vízgőz kerül a levegőbe, amely a magasan fekvő, hideg légrétegekbe érve kicsapódik. A vízmolekulák parányi vízcseppecskéket formálva hozzátapadnak a levegőben szálló porszemcsékhez. Az apró cseppek némelyike télen jégkristállyá fagy. A parányi jégdarabok környezetében a vízpára kifagy a jégkristály felszínén. Egyre több vízmolekula tapad a kristály felületére, amely hízni kezd, így növekszik a hópehely, míg annyira megduzzad, hogy a súlya lehúzza, és csapadék formájában a földre hull.

Indexkép: Youtube-videó