Sándor, József és Benedek, a hiedelem szerint zsákban hozza a meleget. Bár sajnos, az utóbbi időben csalódnunk kellett bennünk, reméljük idén végre ismét hihetünk nekik, és velük együtt megjön a várva-várt tavasz. De ha mégsem, akkor sem szabad őket hibáztatni, hiszen a zsákjukban ott van a meleg, csupán nem lett kinyitva a zsákok szája.
Ezekre a napokra nagyon sok népi hagyomány vonatkozik. Akad közöttük olyan is, amelyik már lehet, hogy elavult, de sok régi megfigyelés még a mai napig el tud igazítani bennünket. Nézzük meg, milyen hagyományok vonatkoznak ezekre a napokra, és miért várjuk ettől a három fiatalembertől a jóidőt!
Március 18. Sándor napja
A néphit szerint Sándor napja az első meleghozó nap. Emiatt sok helyen ezen a napon vetették el a zabot és az árpát Sok helyen a fehérbabot is ezen a napon vetették, mert úgy vélték, ekkor lesz igazán jó a termés.
Március 19. József napja
Ez a nap bővelkedik a legtöbb hagyományban a három közül. Erre a napra várják vissza a gólyákat és a fecskéket, de a méheket is ekkor eresztik ki. A tavasz kezdete miatt nagyon sok terményjóslás is kötődik ehhez a naphoz. Azt gondolták, amilyen az idő Józsefkor, olyan lesz nyáron a szénahordáskor is, ha pedig szivárvány volt látható az égen, abból arra következtettek, hogy jó lesz a búzatermés. Az Alföldön tovább is gondolták a szivárvány látványát. Ha a sárga sáv széles volt, akkor jó búzatermés, ha a piros sáv volt széles, akkor bőséges bortermés volt várható.
Ha Sándor, József és Benedek meleg időt hoz, akkor jó lesz a termés. Fotó: Pixabay
A bukovinai magyarok munkatilalommal ünnepelték ezt a napot, Szlavóniában viszont úgy tartották, hogy József napkor mindenkinek meg kell fürödnie és tiszta fehérneműt kell húznia. Reméljük ezt nem csak ezen a napon tették így. Dunaszerdahelyen az iparosok ünnepe volt ez, amikor is a céhes zászlóikkal vonultak a templomba.
Úgy vélik, ha ezen a napon megszólalnak a madarak, az csakis azért lehet, mert „Szent József kiosztotta nekik a sípot" A Mura-vidéken úgy mondták, amilyen az idő József napkor, olyan lesz Péter Pálkor és szénahordáskor is. Göcsejben ezen a napon hajtották ki először a marhákat a legelőre. Akkor is kihajtották őket, ha nem volt kedvező az időjárás, de akkor később kezdték el a rendszeres legeltetést.
Medvesalján úgy vélték, ha ekkor kezdik a szántást, azt jó termés fogja követni. Drávaszögben az ünnepelteket a pincéjükben keresik fel, és ott köszöntik a névnapjukon, míg az Ipoly menti falvakban ettől a naptól már mezítláb jártak a gyerekek. Ha viszont ezen a napon fújt a szél, az azt jelentette, hogy hetekig tartó szeles időben lesz részünk.
A gólyák és a fecskék is hazatértek, a tolluk pedig sok mindent elmondott a várható termésről. Ha a tolluk piszkos volt, jó termés volt várható, míg ha szép tiszta, akkor bizony szűk esztendő elé néztek. A somogyszentpáliak ezen a napon délelőtt misét tartottak, majd elvetették a hagymát és a salátát, Balatonszentgyörgyön pedig a férfiak végig járták a pincéket és a határt is, ahol megnézték, hogyan teleltek a vetések. Úgy szólt a mondás, hogy József napján kell elvetni a paprikát és a paradicsomot is, mert akkor lesz belőlük jó palánta.
József napján térnek vissza a fecskék. Fotó: Pixabay
Március 21. Benedek napja
Ez a nap a csillagászati tavasz kezdete, a bencés rendet alapító Szent Benedek ünnepe. Egyes vidékeken fokhagymát szenteltek ezen a napon, amelyről úgy vélték, csodatévő és betegségűző ereje van. A lábodiak szerint a fokhagymát Benedek napján reggel 9 óra előtt kell ültetni. Ha egy gerezd fokhagymával keresztet rajzolnak az ajtóra, ágyra, vagy a tyúkól ajtajára, azt pedig egyetlen boszorkány sem fogja tudni átlépni.
Szeged környékén a Benedek napon duggatott hagymát Bertalan napján, vagyis augusztus 24-én szedték fel, ezután a háztetőre rakták, ahol hét napig érte a napsugár és hat éjszaka a harmat. Ennek a hagymának a főzetével a tífuszos betegeket mosdatták meg, hogy meggyógyuljanak. Rábagyarmaton a marhák felfúvódásának gyógyítására használták a Benedek napján vetett hagymát.
A bukovinai székelyek úgy vélték, ha ezen a napon dörög az ég, akkor száraz lesz a nyár, míg Topolyán mindhárom napot megfigyelték, és azt gondolták, ha ezeken a napokon napsütéses az idő, akkor hosszú, meleg nyár várható, ha nem süt ki, akkor hosszú, lucskos őszre lehet számítani.
Az időjárás is folyamatosan változik
Ahogy annyi minden, az időjárás is sokat változott, és változik azóta, hogy az őseink ezeket a megfigyeléseket tették. Magyarországon a 2020-as évi középhőmérséklet országos átlagban 11,5 Celsius-fok volt, így 1,1 Celsius-fokkal volt melegebb az 1981-2010-es éghajlati normálnál. Így 2020 a nyolcadik legmelegebb év volt az elmúlt 120 évben, ezzel a legmelegebb évtizedet zárta 1901 óta. Sajnos ez tökéletesen illeszkedik a globálisan felmelegedő trendbe.
Sajnos egyre kevesebb a csapadék mennyisége. Fotó: Pixabay
A tavalyi év során lehulló csapadék mennyisége országos átlagban a homogenizált adatok alapján 615 mm volt, de ennek eloszlása mind térben, mind időben, nagyon szélsőségesen alakult. Az elmúlt 120 évben, 1901 és 2020 között, az évi csapadékmennyiség tekintetében átlagosan 2,8%-os csökkenést tapasztalunk.
Reménykedjünk tehát, hogy Sándor, József és Benedek elhozza végre a várt tavaszt.
