Az áprilist bolondos hónapnak tartjuk. Nem véletlenül, hiszen rögtön az első napján tartjuk a bolondok napját, de az időjárás is igen bolondos szokott lenni ebben a hónapban. Az év negyedik hónapját, vagyis az április hónapot Mars kedveséről, Vénuszról nevezték el, őt ugyanis Aperirének is hívták. A név a latin "aperire" szóból származik, melynek jelentése „megnyitni", mely az ekkor nyíló virágokra utal. A népi kalendárium ezt a hónapot Szent György havának nevezi.
Ismerjük meg hát, milyen időjárási jóslatok és egyéb megfigyelések birtokába juttattak minket őseink az áprilisi hagyományokon keresztül.
Április 1. - Hugó napja
Ez a nap a bolondozásé. Ekkor, bolondok napján, az emberek tréfásan bolondot csinálnak egymásból. A beugratottakat nevezzük április bolondjának, Olaszországban és Franciaországban áprilisi halnak. Eredete nem tisztázott, akár a bolondos áprilisi időjárásból is eredhet.
Bár a felnőttek is ugratják egymást, azért az ünnep fő áldozatai a gyerekek. Topolyán például a gazda a szomszéd tanyára küldte a kiskanászt szúnyogzsírért, vagy hegedűbillentyűért küldték a boltba a gyerekeket. A hagyományos népi gazdálkodásban ezt a napot nem tartották alkalmasnak a vetésre, mert azt gondolták, nem lenne szerencsés a termés.
Idén áprilisban ünnepeljük a húsvétot. Fotó: Pixabay
Április 6. – Irén napja
Ezen a napon úgy tartják, ha esik az eső, szűk lesz az esztendő.
Április 12. – Gyula napja
Ez a nap az év 100. napja. Ezt tartják a tisztaság és a takarítás napjának, amikor is kitakarítják a lakást, az ólakat és az állatokat is lefürdetik. A hamarosan közeledő húsvét miatt, és a tavasz beköszöntével és aktuális a tavaszi nagytakarítás, így nem véletlen, hogy fontos nap ez.
Április 14. – Tibor napja
A hagyomány szerint ezen a napon szólal meg a kakukk, és ha ekkor már szép zöld a vetés, akkor jó lesz a széna.
_fill_540x300_0.jpg)
Április 7-10. Húsvét
A húsvét mozgó ünnep, melynek időpontját 325-ben a niceai zsinat a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnapban állapította meg. A húsvét emiatt március 22-e és április 25-e közötti időpontokra eshet. A húsvétvasárnapot megelőző virágvasárnappal kezdődik a húsvéti ünnepkör, ezt követi a nagyhét, a húsvétvasárnap, a húsvéthétfő és végül a fehérvasárnappal zárul. Idén április 7-ére esik nagypéntek napja.
Április 24. – György napja
Ez a nap egy ősi pásztorünnep, amikor kihajtották az állatokat a legelőre. Gonoszjáró napnak is tartották Szent György napját, ezért az ajtókra és a kerítésre tüskés ágakat tettek, hogy elűzzék a boszorkányokat. Az állatokat Szent György napi tűzön hajtották át, hogy megóvják őket a rontástól. A varjúkat is figyelni kellett, hiszen ha György napján "a rozsvetésben a varjú elbújhat, akkor telt csűrt hoz az aratás".
Ha megszólal a béka, hamar itt a nyár! Fotó: Vida-Szűcs István
Az állatok első kihajtásához számos hiedelem és szokás fűződött. Ezekkel az állatok egészségét, szaporaságát akarták biztosítani. Fontos volt az is, hogy milyen ággal hajtják ki az állatokat ezen a napon. Medvesalján csipkegallyat vágtak, és ezt fektették keresztbe az ólajtóba, amikor az állatokat kihajtották. Azáltal, hogy ezen keresztülmentek az állatok, megóvták őket a boszorkányoktól.
A Hortobágyon füstöt csináltak, hogy ne vesszen el, és ne betegedjen meg a jószág. Jellegzetes pásztorszokás volt ezen a napon Kalotaszegen a tejbemérés. Ilyenkor állapították meg, hogy a gazdák milyen sorrendben, mennyi tejet kapnak. Mérán a legnagyobb ünnepnek tartották, hiszen ekkor mindenki jelen volt. A napot evés-ivás és táncmulatság zárta. Ez a nap volt a pásztorok és a béresek szegődtetésének ideje is, amely a következő évi Szent György, vagy Szent Mihály napig volt érvényben. Sok helyen a csordás előző nap végigjárta a falut, és azoktól a gazdáktól, akiknek az állatait őrizte, tojást és szalonnát kapott.
Fontos hagyomány volt ezen a napon a harmatszedés is. Ekkor vászonabroszt vagy a kötényüket húzgálták a harmatban, közben egy marék füvet is szedtek, és odaadták a tehénnek. A harmatos ruhadarabot a tejesfazékba facsarták ki, hogy sok vaj legyen. Szent György éjszakáján nagyon féltek a boszorkányoktól, így ágakkal, füstöléssel, fokhagymával védekeztek ellenük. Ezen a napon úgy vélték, meg lehet találni a földbe rejtett kincseket is, mégpedig ott, ahol lángot látnak. Így hát sokan egész nap a lángokat figyelték, hátha kincsre lelnek.
A Szent György nap előtt fogott gyíkkal és kígyóval kapcsolatban azt hitték, az segít megelőzni a torokgyíkot. De a mennydörgést is fontosnak tartották, hiszen ha Szent György-nap előtt megdördül az ég, az bő áldást jelent.
Ha pedig ezen a napon még a békák is megszólalnak, az bizony korai tavaszt és nyarat jósol. Viszont az ágynemű szellőztetését tiltották ezen a napon, mert az égzengés vagy jószágpusztulás veszélyével járna. Ezen a napon vetették a kukoricát, a babot és az uborkát, és ekkor tisztították meg a kutakat is.
Áprilisban van a méhek világnapja. Fotó: Pixabay
Április 25. - Márk napja
Ez a nap a kukoricavetés és a búzaszentelés napja. A pap ezen a napon a mise után a hívőkkel együtt kivonult a határba, és megszentelte a vetést. A megszentelt búzaszálakból vitt mindenki haza magával, hiszen mágikus erőt tulajdonítottak neki. Úgy vélték, elűzi a gonoszt, de jó jégverés ellen is, és ha a beteg feje alá helyezik, az meg fog gyógyulni.
Úgy vélték, "Ha megszólal a pacsirta, a béka, jó termést várhatsz, ellenben, ha hallgat a fülemüle, akkor változékony lesz a tavasz" Ezt a napot Csépán a mák, a Mura-vidéken az indás növények vetésére tartották alkalmasnak.
Április 30. - A méhek napja
Ez a nap 1994 óta a Magyar Méhészek Egyesületének kezdeményezésére a méhek napja. Célja, hogy felhívják a figyelmet a méhek fontosságára, és népszerűsítsék a mézfogyasztást. Ezen a napon országszerte mézkóstolókkal, kiállításokkal várják a méhészek az érdeklődőket. Egészségben, boldogságban, vidámságban, szép időben és termésben gazdag áprilist kívánunk!
