Az agrárképzésekben részt vevők száma ugyan emelkedett az elmúlt években, de egyre kevesebben dolgoznak az ágazatban, és a végzős szakiskolások jelentős hányada sem a mezőgazdaságban tervezi a folytatást – írja az Agrárközgazdasági Intézet (AKI).

Az általuk közölt adatokból kiderül, hogy 2017 és 2022 között a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban egyaránt mintegy 10-10 százalékkal csökkent a foglalkoztatottak száma. Így 2022-ben a mezőgazdasági és erdészeti területen foglalkoztatottak száma közel 200 ezer, az élelmiszeriparban pedig 135 ezer volt, ami a nemzetgazdasági foglalkoztatottak 4,3, illetve 2,9 százalékát tette ki.

A felmérés szerint a 2022–23-as tanéven 137 magyarországi tanintézményben folyt középfokú agrárszakképzés – fotó: pexels.com

Idénymunkásokból 2016 és 2021 között 28 százalékkal kevesebbet alkalmaztak a mezőgazdasági üzemek

A mezőgazdaságban más ágazatokhoz képest mindig jóval nagyobb mértékben jellemző a családi és időszaki munkaerő-ráfordítás, ez viszont ugyanebben az időszakban jóval nagyobb mértékben, 29 százalékkal lett kevesebb az agráriumban. A nettó átlagkeresetekben pedig továbbra is fennáll a lemaradás a nemzetgazdasági átlagtól, a mezőgazdaságban 24, az élelmiszeriparban 13 százalékkal.

Az egyes agrárágazatok összevetésében egységnyi területen a növényi termékek előállításában a legtöbb munkaerőt a hajtatottzöldség-termesztő gazdaságok, az állattenyésztésben pedig állategységre visszaszámolva a vegyes gazdaságok és a baromfitartók használták. Az egyes mezőgazdasági ágazatok kibocsátását termelői áron kifejező, hektárra vagy állatlétszámra vetített úgynevezett standard termelési értéket figyelembe véve ugyanakkor már a szőlőtermelő és a zöldséghajtató ágazatok voltak a leginkább munkaerő-igényesek.

Egy szőlészetnek átlagosan nyolcszor több munkaerő-ráfordításra volt szüksége ugyanannyi érték előállítására, mint egy erre szakosodott baromfi- vagy sertéstenyésztőnek, de a szántóföldi növények termesztőihez képest is négyszeres a szorzó – olvasható a jelentésben.

Idénymunkásokból az AKI adatai szerint 2016 és 2021 között 28 százalékkal kevesebbet alkalmaztak a mezőgazdasági üzemek. A teljes munkaerő-felhasználáson belül a legnagyobb, 42 százalékos arányban a zöldség- és a gyümölcstermesztő üzemek foglalkoztattak időszakosan alkalmazott munkaerőt.


Munkaerőhiány volt jellemző minden szinten

Általános jellemző, hogy a vizsgált időszakban a mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemeknél munkaerőhiány volt: 2021-ben például a vállalkozások 57 százalékában volt üres álláshely, ezek közül a legtöbb a középfokú vagy technikusi végzettséget igénylő álláshelyeken. Az agrárvállalkozásoknál a gépkezelő, a gépszerelő, az állatgondozó, a kertész és a traktoros álláshelyeken volt a legnagyobb hiány, míg az élelmiszeriparban a pékek és a hentesek számára hirdették meg a legtöbb álláshelyet. A támogatott beruházások, az agrártermelés digitalizálása, illetve az élelmiszer-feldolgozás korszerűsítése enyhíthetik ezt a hiányt.

A vállalkozások vezetői szerint a foglalkoztatásnál számukra a legnagyobb nehézség a folyamatosan növekvő bérigény,az alacsony munkamorál és a motiváltság és a munkatapasztalat hiánya.

A cégvezetők a munkaerő ösztönzésének eszközeként pedig a szabadságok rugalmas kezelését, a munkába járás támogatását,a fizetés emelést és a munkakörülmények javítását említették meg.

A pályakezdők felkészültségével, illetve készségeivel kapcsolatban a problémamegoldó készséget és a rendszerben való gondolkodást nevezték meg a legnagyobb hiányosságnak.

mezőgazdaság

A diákok 7,4 százaléka tanult kertészetet és parképítést – fotó: pexels.com

Az agrárgépészek kitartanak

A felmérés szerint a 2022–23-as tanéven 137 magyarországi tanintézményben folyt középfokú agrárszakképzés, és több mint 21 300-an tanultak valamilyen agrárszakképzési területen. Ez lényeges emelkedés az AKI által legutóbb vizsgált 2020–21-es tanévhez képest, akkor ugyanis valamivel kevesebb, mint 16 900 diákról számoltak be, igaz, több, összesen 162 intézményben folyó agrárszakképzésről.

A tanulók körében az élelmiszeripari szakmák voltak a legnépszerűbbek, ezen a területen tanult az agrárszakképzésben részt vevők 22,5 százaléka. A mezőgazdaságra szakosodott a tanulók 19,6, agrárgépészetre pedig 17,9 százalékuk. Mintegy 10 százalékuk tanult erdészetet, vadgazdálkodást és környezetvédelmet, míg 7,4 százalékuk kertészetet és parképítést.

A nemzetgazdasági átlagbértől történő lemaradás ismeretében nem is meglepő, hogy a végzés előtt állók egyötöde más területen képzeli el a jövőt. Mint írják, összesen a 42 százalékuk tervezi, hogy a képzettségének megfelelő szakmában helyezkedik el, míg 35 százalékuk a jelenleg tanult szakmájához kapcsolódó területen a felsőoktatásban folytatná tanulmányait.

A leghűségesebbek az agrárgépészek, náluk a tanulók 62,3 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a végzettségének megfelelő területen vállalna munkát, míg az erdészet és vadgazdálkodás ágazatban végző tanulók 42, a mezőgazdaságiaknak pedig 39 százaléka kíván a végzettségének megfelelő területen dolgozni.

A felmérésből az is kiderül, hogy az agrárszakképzésben tanuló végzők közül a legmagasabb bérigényük a földmérőknek van, de a mezőgazdasági, a kertészeti és az agrárgépész ágazatok tanulói is az átlagosnál magasabb bért jelöltek meg – olvasható az AKI összefoglalójában.