Az állattenyésztési élelmiszerláncban tevékenykedő, hasonló gondolkodású uniós partnerekből álló „Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport újabb kommunikációs anyagában az elmúlt években a gazdálkodókra nehezedő nyomás egészségükre és mentális jólétükre gyakorolt negatív hatásaira és azok tragikus következményeire hívja fel a figyelmet – írja a nak.hu.

mantális

A gazdálkodókra nehezedő nyomás az évek során jelentős negatív hatást gyakorolt az egészségükre és mentális jólétükre egyaránt – fotó: pixabay.com

Hatalmas a kudarc kockázata az ágazatban

A gazdatüntetések Európa-szerte a címlapokra kerültek ezekben a napokban, traktorok százai akadályozzák a forgalmat Európa nagyvárosaiban. A gazdálkodók kimerültek miután a zöld politikák évek óta aláássák tevékenységüket, gazdálkodásuk fennmaradását. De van egy kevésbé ismert oka is az ilyen akcióknak.

kutatások kimutatták, hogy a gazdálkodókra nehezedő nyomás az évek során jelentős negatív hatást gyakorolt az egészségükre és mentális jólétükre egyaránt. Ez nagyon aggasztó, de teljesen érthető. Sok esetben a gazdálkodók mindennapi munkája olyan tevékenység, amely generációról-generációra hagyományozódott át és a kudarc kockázata az ágazatban, az utóbbi időben tapasztalt számtalan nehézség mellett rengeteg mentális stresszt okoz.

A gazdaságok generációk óta ezen családok tulajdonában vannak, de az európai szakpolitikák gyakran keveset tesznek a mezőgazdasági termelők jövedelmének védelme érdekében, ami pénzügyi bizonytalanságot okoz és sok gazdaságot bezárására kényszerít.

Mivel néhányan komolyan fontolgatják az öngyilkosságot, a helyzet drámaibb, mint bárki gondolná! Egy 2023-as, több mint 250 ír gazdálkodó körében végzett felmérés szerint a megkérdezettek 20%-a gondolt az öngyilkosságra az előző két hétben, míg közel 40%-uk közepes vagy rendkívül magas szintű stresszről számolt be. Észak-Belgiumban a megkérdezett 600 gazdálkodó közel fele azt mondta, hogy a munkája pszichológiai szorongást okoz. A német és osztrák gazdálkodók több mint egynegyede számolt be kiégésről, ami kétszerese az általános lakossági kiégési aránynak – olvasható a nak.hu cikkében.


A tehetetlenség, az elnyomás és az igazságtalanság érzése elviselhetetlen lehet

A gazdák arról számoltak be, hogy teljesen elnyomottnak érzik magukat az éghajlat-politikák miatt, amelyek igazságtalanul őket bélyegzik meg és a bolygó fő szennyezőiként aposztrofálják őket.

A költségek növekedése, az értékesítési árak csökkenése, valamint a munkájukat irányító túlságosan merev és igazságtalan szabályok pedig elkerülhetetlenül károsítják mentális egészségüket is.

A jelentések szerint a tehetetlenség, az elnyomás és az igazságtalanság érzése sokak számára elviselhetetlenné vált, amikor a szalagcímek a mezőgazdasági ágazatot a globális felmelegedés és a biológiai sokféleség csökkenésének fő okozójaként tüntetik fel.

A mezőgazdasági ágazat, sok más ágazathoz hasonlóan, tudja, hogy csökkentenie kell a környezetre gyakorolt hatásait. Az állattenyésztési ágazat a kibocsátások csökkentésében sikeresnek bizonyult. Ezeket a fejlesztéseket azonban nem szabad aláásni azzal, hogy ellehetetlenítjük a gazdálkodók munkáját! Végül is a gazdák azok, akik az élelmiszereket a szupermarketek polcaira helyezik – írja a nak.hu.

A gazdálkodók élen járnak az éghajlatváltozás elleni küzdelemben

A gazdálkodók élen járnak az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, és egyben az éghajlatváltozás által leginkább érintettek közé tartoznak. A költségek fenntarthatatlan emelkedése, a károsanyag-kibocsátásra vonatkozó egyre szigorúbb előírások, valamint a különböző inputanyagok használatára vonatkozó korlátozások, a média általi negatív ábrázolás és a mezőgazdasági üzemanyag-támogatások megszüntetése azonban aláásta a „földterületek őrzőjeként” és élelmiszer-ellátóként betöltött alapvető szerepük iránti tiszteletet.

A második világháború után a gazdáknak azt mondták, hogy mindent meg kell tenniük az éhezés megszüntetése és az élelmiszer-ellátás biztosítása érdekében. Ma azonban folyamatosan kritizálják, környezetszennyezőként és állatkínzóként bélyegzik meg őket. Ez a fajta állandó kritika bárki számára kimerítő lenne.

"Úgy érzik, hogy bűnbakká tették őket a címlapokon, úgy mintha szerepükön túl, aránytalanul nagy mértékben ők okoznák az éghajlati válságot " - mondta Louise McHugh, a Dublini Egyetem szakkollégiumának pszichológia professzora, az ír gazdák mentális egészségét vizsgáló tanulmány társvezetője. McHugh szerint a gazdák, akikkel a tanulmánya keretében beszélt, motiváltak voltak az éghajlatváltozással kapcsolatos innovatív gyakorlatok és politikák megvalósítása tekintetében, de úgy érezték, hogy ezeknek a kialakításába be kell vonni a gazdálkodóak és ami a legfontosabb, hogy ezen megoldásoknak, jó gyakorlatoknak a gyakorlatban is működőképesnek kell lenniük.

Megoldásokat kell találni

A kutatók szerint megoldásokat kell találni a problémára és több támogatást kell nyújtani a gazdálkodóknak a mentális egészségük megőrzéséhez. Írországban már meg is kezdték ezt a munkát azzal, hogy mentális egészségügyi modulokat kínálnak fel az agrártudományokat tanuló hallgatóknak.

Franziska Aumer szerint, aki Németország bajorországi tartományában tejtermelőnek tanul, az is fontos, hogy a gazdák több információhoz jussanak és lehetőséget kapjanak a párbeszédre. Franziska elmondta, hogy egy holland barátja 25 éves korában öngyilkos lett, miután − mint sokan mások Hollandiában − a szigorúbb nitrogén-kibocsátási előírások miatt elvesztette gazdaságát.

"Tele volt élettel. Évekig harcolt a gazdaságáért" - mondta Aumer. Az általa átélt tragikus történések és az ágazat előtt álló kihívások ellenére Aumer elmondta, hogy a feladás nem opció számára.

"Remélem, hogy a politikusok és a társadalom értékelni fogják a munkánkat és támogatást fognak nyújtani nekünk, hogy a szakmánknak legyen jövője. És teszik mindezt úgy, hogy az nem töri meg az embereket." – fogalmazott.

Forrás: ELV - Mental distress for european farmers, the unseen motivation for their protests