Az élelmiszersárstopról a napokban a Spar ügyvezetője mondta, hogy az igazi probléma az, hogy a hatósági ár csak a kiskereskedelmet fojtja le annak ellenére, hogy egy-egy terméknek van termelője, gyártója és nagykereskedője is, írta meg az Index. Több mint nyolc hónapja tart az árstop, és bár a fogyasztók számára kedvező az, hogy olcsóbban tudnak venni alapvető élelmiszereket, de annak valószínűleg sokan nincsenek tudatában, hogy a hatósági ár miatt máshol fizetünk többet.
Példaként a trappista sajtot említette: a 2,8 százalékos zsírtartalmú tejen árstop van, viszont a másfelesen nincs, emiatt a forgalom a 2,8-as felé terelődik. A tejzsírra emiatt nagyobb szükség van a tejelőállításban, mint akkor, amikor a kisebb zsírtaratalmú tejet is "normál" mennyiségben vásárolják a fogyasztók. Sajt helyett inkább nagyobb részt a tejbe kerül a tejszsír, ami miatt drágul a sajt.
Nézzük, mennyivel drágult a sajt! Az Agrárközgazdasági Intézet elemzése szerint a trappista sajt drágult a leginkább, ugyanis éves összehasonlításban 75 százalékos drágulásról beszélhetünk. Az összefoglalóból az is kiderül, hogy a túró, a joghurt, a tejföl, a kefir és a vaj is 50% vagy afeletti mértékben drágult egy év leforgása alatt.
A termelők nem feltétlenük érzik az árstop hatását, mivel viszonylag kevés termékre vonatkozik, és ha csak a tejtermékek példájánál maradunk, az egyes tejtermék-alapanyagok más-más célra is felhasználhatóak, viszonylag rugalmasan kezelhető termelői oldalról a kiskereskedelemre vonatkozó hatósági ár miatti keresletváltozás.
Indexkép: Shutterstock
