Aki figyel az egészségére, az biztosan megválogatja azt is, hogy milyen zsiradékot használ, mit részesít előnyben főzés alkalmával. Nem ez az egyetlen szempont, amit figyelembe kell venni, hiszen egyes olajokat nem szabad túl magas hőmérsékletnek kitenni.

A rossz zsírok helyettesítése

Az amerikai szív- és érrendszeri kutatásokat finanszírozó nonprofit szervezet, az American Heart Association (AHA) szerint igen fontos, hogy a rossz zsírokat, mint a telített- és a transz-zsírsavakat a megfelelő, jó zsírokkal helyettesítsük. Legalábbis akkor, ha fontos számunkra az egészségünk. Az egyszeresen- és többszörösen-telítetlen zsírsavak ugyanis jótékony hatással vannak a szervezetünkre, így érdemes inkább ezeket választani - írta meg a Nők Lapja.

A szakemberek szerint a legegészségesebbek a szűz, és hidegen sajtolt típusok. Ezek nem finomítottak, ezáltal megőrzik a jótékony hatású összetevőiket. A bennük található zsírsavak hőre és fényre, valamint oxigénre érzékenyek, így sütéshez és főzéshez nem ajánlottak. Erre a célra vannak finomított olajok, amelyek nagyobb hősstabilitással rendelkeznek.


A repce- és a napraforgóolaj használata

A repceolaj nagy olajsavtartalmú zsiradék, bővelkedik telítetlen zsírsavakban, főleg omega-3-ból van benne sok. Ez a típus idővel egyre nagyobb szerepet kap majd, bár illatuk nem annyira kellemes, ha azonban napraforgóolajjal kevert fajtát veszünk, akkor ez a hátránya is megszűnik.

A napraforgóolaj önmagában omega-6-zsírsavakban bővelkedik, ami bár nem annyira előnyös, mint az omega-3, ha csak sütünk vele, akkor nem lehet belőle gond. Felhasználása után érdemes őket szűrőpapíron átszűrni, így eltávolíthatjuk belőle a szemcsés szennyeződéseket, valamint a hevítés során keletkezett káros bomlástermékekből is kevesebb jut.

Mit kell tudni az olívaolajról?

Ennek többféle változata létezik, mint a szűz és az extra szűz. Ezek a legismertebbek. Az enyhe ízű, extra szűz olívát főleg salátákhoz, szószokhoz és majonézhez ajánlják, míg az erőteljesebb ízhatást változatokat inkább húsokhoz, halakhoz, valamint tésztaételekhez. Kenyérre "kenve" a vaj és a margarin helyettesítője lehet. Mivel azonban az olívaolaj nem tűri a magas hőmérsékletet, így bő olajban sütéshez ne ezt válasszuk.

Az extra szűz olaj sajtolással készül, annak az első szakaszából nyerik. A gyártás során nem használnak hozzá hőt, nem finomítják, így sokkal egészségesebb a fent említett két növényi társánál. A szűz olívaolajat kíméletes préseléssel készítik, savtartalma viszont nagyobb, emiatt az íze is intenzívebb.

Figyeljünk oda arra, hogy a túlzottan olcsó olívaolaj nem más, mint a sajtolás után visszamaradt bogyókból további sajtolással, valamint kémiai eljárásokkal kivont olaj. Ez már alig egy százalékban tartalmaz extra szűz olívaolajat, így a tápértéke is lényegesen alacsonyabb.

Mit ne használjunk?

A kókuszolaj nem a legjobb döntés - csak akkor, ha valaki betegségben szenved. Az érett kókuszdió szárított húsából nyert olaj állaga miatt zsírként is szokták hívni. Ez az olaj azonban hiába növényi, zsírsavösszetétel sokkal inkább az állati zsírokéra hasonlít. Bővelkedik telítet zsírsavakban, így rendszeres fogyasztása megemelheti a koleszterinszintet. Ennek oka, hogy kizárólagos zsiradékforrásként nem javasolt.

Egyetlen "előnye", hogy találhatóak benne MCT-zsírsavak. Ezek a máj által termelt epe illetve a hasnyálmirigy által termelt lipáz enzim híján átjutnak a bélnyálkahártyán. Emiatt azok is fogyaszthatják, akik zsíremésztési és zsírfelszívódási zavarokban, epekövességben, valamint gyulladásos bélbetegségben szenvednek. Kizárólagos forrásként, naponta azonban nekik sem ajánlott fogyasztani.

Milyen olajkülönlegességek ismertek?

Természetesen léteznek ezeknél sokkal érdekesebb olajak is. A földimogyoró-olaj például gazdag egyszeresen telítetlen zsírsavakban, E-vitaminokba, illetve koleszterinszintet csökkentő fitoszterinekben. Jól tűri a magas hőfokot, ezáltal sokan használják olajban sütéshez. Nem ritka, hogy a gyorséttermek ebben sütik a krumplit.

A másik különlegesség a szőlőmagolaj, amely a borgyártás melléktermékeként megmaradt szőlőmagból kinyert olaj. Ez is bírja a magas hőfokot, sütéshez használható, bár sokkal gyakrabban kerül salátákra, zöldségek mellé mártogatósokba.

Nem minden olaj használható sütéshez és főzéshez - fotó: pexels.com

A szezámmagolaj egyszeresen és többszörösen telített zsírsavakban gazdag, erőteljes íze miatt főleg zöldségekhez ajánlott. Ami pedig a dió- és a lenmagolajat illeti, ezek az omega-3 remek forrásai. Magas hőfokon nem használhatóak, így inkább salátákra érdemes csepegtetni.

Végül, de nem utolsó sorban az avokádó-olaj, amely antioxidánsokban és E-vitaminban gazdag, bírja a magas hőmérsékletet. Jó hír, hogy csökkenti a koleszterinszintet, ezáltal a szívbetegségek kockázatát is.