Minden gazdasági tevékenység, így a mezőgazdasági termelés végső célja is a jövedelemtermelés. Ahhoz, hogy egy gazda sikeres legyen, jó gazdasági döntések sorát kell meghoznia, ami manapság a rendelkezésre álló rengeteg adat és információ felhasználásával nem is olyan nehéz – mondta a MAGOSZ fiatal gazdák számára szervezett első kongresszusán Hollósi Dávid, az MKB Bank Nyrt. és Takarékbank Zrt. Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója.
A jelenlegi gazdasági helyzetben felértékelődött a hatékonyság szerepe, a banki vezető segítségével mutatjuk, hogy mire érdemes a fiatal gazdáknak odafigyelniük.
-min.jpg)
Mi alapvetően élelmiszer-gazdaságban gondolkodunk, ami magában foglalja a mezőgazdasági alapanyag termelést, a feldolgozó élelmiszeripart és a kiskereskedelmet is – fotó: pixabay.com
Recesszió közeli állapotban van a magyar gazdaság
Az MKB és a Takarékbank jelenleg a magyar agrárium legnagyobb finanszírozó bankcsoportja, hiszen 4,5 millió hektárnyi támogatott területből 2,2 millió hektárral állnak kapcsolatban számlavezetés, finanszírozás vagy tanácsadás révén. Ez a hazai magyar szántóföldi termelés felét, és 540 milliárd forintos hitelállomány jelent.
Hollósi Dávid a hazai és a nemzetközi agrárpiaci tendenciákat vázolta fel a konferencián, hiszen ezek ismerete is a sikeres gazdálkodást segítheti. Arról beszélt, hogy az elmúlt évtized békeidőszaka, konjunktúrája után most recesszió közeli állapotban van a magyar gazdaság, amely valamivel nulla fölött fog teljesíteni. Az inflációs várakozás kétszámjegyű, de minden lehetőség megvan arra, hogy ez egyszámjegyű legyen az év végére, de ehhez rengeteg gazdaságirányítási döntést kell meghozni az ügyvezető szerint.
A jegybanki alapkamat kapcsán elmondta: jelenleg komoly gondot okoz, hogy az államilag támogatott termékeken túl a piaci alapon való finanszírozásnál jelenleg kétszámjegyű, közel 20 százalékos kamatokat találunk, és belátható, hogy nincs olyan beruházás, ami ilyen kamatszintnél meg tud térülni. Ezért ajánlotta a fiatalok figyelmébe azokat az állami programokat (EXIM Baross Gábor Újraiparosítási Program, Széchényi Beruházási Hitel), amelyekkel jelenleg egyszámjegyű kamat mellett finanszírozhatóak az agrárberuházások.
Azok döntenek okosan, akik nem kapacitásbővítő beruházásokat, hanem a meglévő kapacitások belső hatékonyságát javító intézkedéseket visznek végbe – fotó: pixabay.com
Stratégiai ágazat az élelmiszergazdaság
A Covid, majd az orosz-ukrán háború kapcsán felértékelődött az élelmiszergazdaság szerepe, stratégiai ágazattá vált, a termelők is pozitív megerősítést kaptak, mindenképpen foglalkozni kell vele, és a bankszektor is kiemelten kezeli.
Mi alapvetően élelmiszer-gazdaságban gondolkodunk, ami magában foglalja a mezőgazdasági alapanyag termelést, a feldolgozó élelmiszeripart és a kiskereskedelmet is. A 21. században nincs értelme ezekről külön beszélni, mert ez egy termékpálya, amit egymástól függő tagok alkotnak – jelentette ki.
Legfontosabb: a hatékonyságnövelés
A támogatási programok és a hitelprogramok miatt sokkal több beruházást hajtottak végre az elmúlt öt évben a magyar agrár- és élelmiszeripari vállalkozások, mint a környező országokban, de idő kell, hogy ez elkezdje kitermelni önmagát. Az ilyen fejlesztések szigetszerűen történnek. Olyan üzleti modellekről, cégekről van szó, akik jókor, jó hatékonyságnövelő beruházásokat hajtottak végre még az áremelkedések előtt, és tették ezt jó támogatási forrásból, jó hitelekből. Hollósi Dávid szerint a futamidő felénél már számos ilyen fejlesztés esetében látni, hogy kezd megtérülni.
Aki viszont kivárt, vagy nem kifejezetten a hatékonyságot növelő beruházást hajtott végre, nála csak az történik, hogy működik a beruházás, de nem tett hozzá ahhoz, hogy a termelés hatékonyabbá váljon. Ez a típusú beruházás csak a túlélést, de nem a költséghatékony, versenyképes termelést segíti.
A bankok számára fontos az agrárium finanszírozása, de ennek mértéke akkor tud növekedni, ha a jövedelemtermelő képesség is növekszik.
A jelenlegi gazdasági helyzetben felértékelődött a hatékonyság szerepe – fotó: pixabay.com
Termelési költségek alakulása
2023 tavaszán minden gazdát a várható termelési és inputköltségek alakulása foglalkoztatja leginkább. Hollósi Dávid szerint a legnagyobb sokkon túljutottunk 2022-ben, jelenleg a műtrágyaárak is alacsonyabb szinten normalizálódtak. Ugyanakkor vannak olyan elemek, amelyeknek az inflációja bekövetkezett, és már nem esik vissza az ára. Ilyen például a növényvédő szerek ára, ami elszenvedett egy 20-30 százalékos emelkedést, és már azon a szinten marad.
Vannak elemek, amik javulnak, de tény, hogy dimenziót ugrottunk az árakban. A gabonaágazatnak az a szerencséje, hogy a gabonaárak is jelentősen megnövekedtek, még ha pillanatnyilag el is indultak lefelé az árak. Az állattenyésztési ágazatokban tavaly egy ideig pánikhangulat uralkodott, mert olyan drága volt a takarmány, hogy nem fedezte az átvételi árakat. De idővel a termékek árai, így a hús, a tej és a tojás ára is szépen elindult felfelé, azaz lekövette a piaci folyamatokat az ágazat, és egy + nullával jött ki ebből a szituációból
– tette hozzá.
Az élelmiszeripart nézve viszont az látszik, hogy csökken a lakossági fogyasztás, az emberek olcsóbb kategóriájú élelmiszereket választanak, így mindenkinek - a forgalmazónak és az feldolgozónak is - kisebb a jövedelme, és nem működnek 100 százalékos kapacitáson a feldolgozók. Rövid távon ennek olyan hatásai lehetnek, hogy a vállalkozás nem tudja fizetni a hiteleit, el kell küldenie a munkaerő egy részét, akár csődhelyzet is előállhat, és hosszú távon biztosan sem bírja ki egyetlen cég sem, ha nem termel.
Jelenleg komoly gondot okoz, hogy az államilag támogatott termékeken túl a piaci alapon való finanszírozásnál jelenleg kétszámjegyű – fotó: pixabay.com
Ők tekinthetnek pozitívan a jövőbe
A bankszakember úgy véli, azoknak nem kell félniük az elkövetkező hónapok, évek történéseitől, akik meg tudták oldani például az energiafüggőségüket, akik komplexen gondolkodva úgy gazdálkodtak, hogy ilyen nehéz helyzetben sem kerültek veszteséges szituációba. Ezt leginkább annak köszönhetik, hogy hatékonyan működnek.
Ilyen beruházásokat érdemes megvalósítani
Az elkövetkezőkben azok döntenek okosan, akik nem kapacitásbővítő beruházásokat, hanem a meglévő kapacitások belső hatékonyságát javító intézkedéseket visznek végbe.
Nem kell egy újabb hízótelep, ha sertéssel foglalkozik valaki, hanem a meglévőt kell lecserélni egy energia-hatékonyabbra, állategészségügyi szempontból biztonságosabbra, jobb genetikát alkalmazóra, illetve arra kell törekedni, hogy jobb elhullási, jobb tömeggyarapodási stb. mutatók legyenek. A kapacitás helyett inkább a belső hatékonyságot kell fejleszteni
– érvelt Hollósi Dávid.
A hollandok már komplexen szállítják a projektet a tervezéstől az építőanyagokon, palántákon át a technológiáig és szaktanácsadásig – fotó: pixabay.com
A holland példa
A szakember végezetül a tudás és az innováció fontosságára arra hívta fel a fiatalok figyelmét. Követendő példaként Hollandiát említette, ahol a termőfölddel alig rendelkező holland mezőgazdaság GDP-je majdnem akkora, mint a teljes magyar GDP. A hollandok ugyanis olyan tudásorientált ágazatot hoztak létre, amely már exportálja a saját agrártudását, know-how-ját.
A mezőgazdaság ma már nemcsak a szűken vett mezőgazdasági termelést foglalja magában, hanem jelentős „holdudvara” van, amit agrobiznisznek hívunk. Jó példa erre az üvegház építés, ahol a hollandok már komplexen szállítják a projektet a tervezéstől az építőanyagokon, palántákon át a technológiáig és szaktanácsadásig.
