Az elmúlt év eredményeit értékelte, valamint a zöldítési és termeléshez kötött támogatásokban 2017-ben bekövetkező változásokat ismertette Szentirmay Zoltán, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárközgazdasági főosztályvezetője és Mezei Dávid, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára az AGROmashEXPO szakkiállításon. A Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) „szántóföldi” szakmai napján ott volt az Agroinform.hu is.

A magyar mezőgazdaság 2016-os szántóföldi betakarítási eredményeit ismertetve Szentirmay Zoltán kiemelte; a búza hozama (5,4 t/ha) 1988 óta nem volt ilyen magas. Az árpa (5,1 t/ha), a repce (3,4 t/ha) és a kukorica hozama (8,6 t/ha) rekordot hozott. A napraforgó 3,0 t/ha eredménye és termésmennyisége (1893 ezer tonna) egyaránt csúcsot döntött, Magyarország az EU legnagyobb napraforgó-termelője lett. A szója hozama (3,0 t/ha) és termésmennyisége (181,3 ezer tonna) sem volt még olyan magas, mint tavaly.

Ugyanakkor a júliusi esők rontottak a búza minőségén, ezért mintegy 70 százalékban takarmányminőségű lett – tette hozzá.

Nem  javulnak a gabonapiaci kilátások

A gabonapiaci helyzetről elmondta: a bőséges hazai és világkészletek nagyban meghatározzák a kilátásokat. A 2016-os őszi vetések sikeresen befejeződtek, ám erős fagyok jöttek rá Európa, Oroszország, Ukrajna és az USA egyes területein. Európában és az USA-ban a hótakaró hiánya miatt fagykárokra számíthatunk, Oroszország és Ukrajna esetében azonban megfelelő volt a hótakaró vastagsága. A jegesedés miatt Európában tapasztalható logisztikai fennakadások is hatással vannak a kereskedelemre.

Így 2017. január elején (2. hét) az étkezési búza termelői ára 42-43 ezer forint/tonna volt, éves alapon 10 százalékkal csökkent. A takarmánybúzáé 42 ezer Ft/t volt, 11 százalékkal csökkent, a kukoricáé pedig 39,1 ezer Ft/t volt, ez éves viszonylatban 13,5 százalékos csökkenés.

Változnak a zöldítés szabályai

2017 változásai között említette, hogy bővül az ökológiai jelentőségű másodvetésben 2017-től vethető fajok listája (sziki kender, négermag, abesszin vagy etiópiai mustár, fekete zab, pannonbükköny, házi len, takarmánybaltacim). Annak érdekében, hogy átláthatóbb legyen ezek kezelése, az elmúlt két év tapasztalatai alapján, fenntartási időszakot írnak elő. Így a vetéstől számított legalább 60 napig az ökológiai jelentőségű másodvetést a gazdálkodó nem forgathatja be.

Annak érdekében, hogy átláthatóbb legyen az ökológiai jelentőségű másodvetések kezelése, fenntartási időszakot írnak elő – fotó: Shutterstock

A nitrogénmegkötő növények esetében a közönséges vagy veteménybab termesztési idejét a hazánkban alkalmazott termesztési technológiához igazítják, így 2017-től az ezekkel bevetett földek akkor ismerhetők el EFA-területnek, ha május 10. és július 10. közötti vagy június 25. és augusztus 15. közötti teljes időszakban jelen van.

Ugyanakkor a nitrogénmegkötő és nem nitrogénmegkötő növénykultúrák keverékeivel bevetett területek is elismerhetőek EFA-területként, ha a nitrogénmegkötő keveréken belüli vetőmagaránya meghaladja az 50 százalékot (a választható keverékek listája a zöldítésrendeletben). A spárga, az energianád fajok, az olasznád, a szilfium és keleti kecskeruta fajok mint lágyszárú energianövények zöldítési szempontból állandó kultúrának minősülnek.

A termeléshez kötött támogatások

A termeléshez kötött támogatások változásait ismertetve elmondta: a tejhasznú tehén esetében csak a március 31-ei állapot számít a jogosult egyedek meghatározásánál (ha ekkor legalább egyszer ellett és betöltötte a 23 hónapot). A rizs esetében legalább 2,5 t/ha hozamot kell igazolni. A zöldségnek minősülő fűszernövények támogathatóak (pl. menta, bazsalikom, tárkony, rozmaring); kizárják az olajretket; módosulnak a vetőmagnormák; az olajtök külön borítékba kerül.

baromfi

A baromfi állatjóléti támogatásra idén 12 milliárd forintot fordítanak – fotó: Shutterstock

Az ipari zöldségek esetében az étkezési burgonya támogathatóvá válik; módosul a spenót és a borsó vetőmagnormája. A gyümölcsöket illetően két alboríték kerül kialakításra (extenzív-tradicionális és új elemként az intenzív); életkor-módosítás a szelídgesztenyénél; új kultúra az áfonya, a berkenye és a csipkebogyó. A szemes és szálas fehérjék vetőmagnormái is módosulnak.

A nemzeti támogatási jogcímek között szerepel 2017-ben – átmeneti támogatásként ­– a dohány, az anyakecske csekély mértékű támogatása, továbbá a kivételes alkalmazkodási tejtámogatás; ezekre a jogcímekre összesen 26,1 milliárd forint jut.

A baromfi állatjóléti támogatásra 2017-ben 12,0 milliárd forintot fordítanak. Az étkezési tojást termelő tyúkállományok, tenyészbaromfi fajok állatjóléti támogatása idén 1,25 milliárd forint lesz.
A sertés állatjóléti támogatás ebben az évben 9,144 milliárd forintot tesz majd ki, a tenyészkoca (anyakoca) állatjóléti támogatásra pedig 8,6 milliárd forintot fordítanak.

Az állatbetegségek megelőzésének, leküzdésének támogatására az idén 10,5 milliárd forintot költenek. Az állati hulla elszállítására és ártalmatlanítására 3,6 milliárd forint a támogatási keret.

Támogatnak különböző hitelprogramokat (NAV által kifizetésre kerülő konstrukciók, MVH által kifizetésre kerülő MFB-s hitelprogramok, ASZK, KKV kezesi díj). Az egyéb kategóriába tartozik például a növény-egészségügyi vizsgálatok, a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó betegség elleni védekezés vagy a jégeső elhárítás támogatása. Állattenyésztési feladatokra 1,3 milliárd, a sertéságazat helyzetét javító stratégiai intézkedésekre 1,1 milliárd jut. De állat-, növény- és GMO kártalanításra, tanyafejlesztésre vagy az osztatlan földtulajdon kimérésének költségére is adható támogatás, de léteznek erdészeti, vadgazdálkodási támogatások is. Mezőgazdasági gázolaj-visszatérítésre 28 milliárdot szánnak.

Felgyorsul a pályázatok elbírálása és kifizetése

Mezei Dávid, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára a konferencián kijelentette: minden vidékfejlesztési pályázatot kiírnak 2017 március végéig. A pályázatok, a projektek értékelése, elbírálása is felgyorsul, és a kifizetések is ütemesebbé válnak - hangsúlyozta.