Az Agroinform.hu webináriumán Dr. Andréka Tamás az Agrárminisztérium Jogalkotási Főosztályának főosztályvezetője tartott részletes előadást a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról.
Mi az osztatlan közös tulajdon?
Az osztatlan közös tulajdon, ha egy adott ingatlannak vagy egy ingatlan résznek több tulajdonosa van. A tulajdonosok mindegyike jogosult tulajdona használatára, azonban ezt a jogot egyikőjük sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a tulajdonukhoz fűződő törvényes érdekeinek sérelmére.
A termőföldeken az osztatlan közös tulajdon egy tulajdonosi kényszerközösség, amely a rendszerváltás utáni állami és szövetkezeti tulajdon átalakulásával jött létre. A részarány-tulajdonosoknak a részarány-tulajdonuk aranykorona értékének megfelelő aranykorona értékű földrészlet került kijelölésre, viszont ez földrajzilag nem határozható meg. Ezenfelül örökléssel és egyéb jogcímeken (adásvétel, csere, ajándékozás) is kialakultak osztatlan közös földtulajdonok.
Dr. Andréka Tamás előadása:
Mi a hátránya az osztatlan közös tulajdonnak?
Az osztatlan közös földtulajdon „hungarikum” a maga nemében. Magyarországon
- 1.060.000 földrészelet érintett
- 2.440.000 hektár
- és 2-2,4 millió tulajdonos (többszörös érintettség miatt 4.600.000 tulajdonosi érintettség van).
Tulajdonosok száma szerint egy 8 hektáros terület a rekorder, amelynek 1643 tulajdonosa van, így egy tulajdonosi gyűlés szinte kivitelezhetetlen. Méret szerint pedig a legmeglepőbb az 1 m2-es rét két tulajdonossal, pedig ez a területi méret üzemszerű művelésre alkalmatlan.
Az osztatlan közös tulajdon felszámolása
Az osztatlan közös tulajdon jogintézménye napjainkban inkább teher – akadályozza a hatékony tulajdonosi szemléletet, gátat szab a beruházásoknál, nem illeszkedik az uniós jogi normákhoz, problémát jelent pályázatoknál –, mit lehetőség.
Az 2020. évi LXXI. törvény rendelkezik a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről.
A szabályozás hatálya a szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő és fásított terület művelési ágban nyilvántartott földek és az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott tartoznak.
Dr. Andréka Tamás kiemelte, hogy az osztatlan közös tulajdon megszüntethető az ingatlan megosztásával, egyetlen tulajdonostárs tulajdonába vételével és kisajátítással is. A megosztás célja, hogy minden tulajdonostárs a tulajdoni hányadával arányos értékű, önálló helyrajzi számon nyilvántartott és megközelíthető kizárólagos tulajdonú ingatlanhoz jusson.
Az osztatlan közös tulajdon megosztása
Az osztatlan közös tulajdon megszüntetését bármely tulajdonostárs kezdeményezheti. A kérelem díja helyrajzi számonként 15.000 Ft.
A folyamat során a földhivatal csak adminisztrál, adatot, információt ad. A megosztásról a tulajdonosoknak kell megállapodni ügyvéd és szakértők igénybevételével. A megállapodást és az új telekhatárokat rögzíteni kell az Osztóprogramban. A főosztályvezető hangsúlyozta, hogy a program használata kötelezően alkalmazandó, a szoftverhez az ügyazonosítót a Földhivatal adja az eljárás kezdeményezésekor.
Az eljárás 90 napos idejére „hibernálás” történik az ingatlan tulajdonlapján csak öröklés és kisajátítás átvezetése kerül rögzítésre, a többi kérelem függőben tartásra kerül. Elutasítás vagy visszavonás esetén újabb eljárás 30 napos szünet után kezdeményezhető.
A főosztályvezető azt javasolja, hogy a tulajdonosok már a kérelem elindítása előtt egyeztessenek, hogyan kívánják a megosztást megvalósítani, nehogy kifussanak az időből.
Megosztás folyamata
Tulajdonostársak értesítése. Értesíteni kell valamennyi az ingatlanban tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostársat a Földhivatalban nyilvántartott elérhetőségén írásban, igazolt módon. Az értesítés mellőzhető, ha a tulajdonos személye igazoltan bizonytalan vagy elérhetősége ismeretlen. Az értesítést megtörténten kell tekinteni, ha a postai küldemény „nem kereste”, „ismeretlen” vagy „elköltözött” jelzéssel érkezik vissza vagy a tulajdonostárs megtagadta az átvételét.
Utóbbiak azért is fontosak, mert a tulajdonosi döntésbe ezek a szavazatok pozitív szavazatként beletartoznak. A megosztásról a tulajdonosok többségének döntése szükséges 50+1% szavazattal, amely minden tulajdonosra érvényes.
A tulajdonostársak között létrejött egyezségben meg kell határozni a kiosztás során kialakított ingatlanokat és azok tulajdonosait. Utat vagy szolgalmi jog kell biztosítani minden tulajdonosnak a tulajdona megközelítéséhez. Formális egyezségi tárgyalást nem szükséges tartani viszont képviselő útján – közeli hozzátartozói viszony kivételével – ugyanazon személy csak egy tulajdonost képviselhet.
Az osztatlan közös tulajdon megszüntetése során a tulajdonostársakat a Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv által üzemeltetett osztóprogram alkalmazásával az ingatlan meghatározott részéhez kell rendelni. A Földhivatal csak az osztóprogram által előállított dokumentumok alapján végzi el a módosításokat.
Megosztás 3 fontos szabálya
Az osztatlan közös tulajdon felszámolásának egyezsége során meg kell felelni három fontos, törvényi szempontnak:
1. Közös tulajdonban álló ingatlan csak a tulajdonostársak kifejezett beleegyezésével (pl. férj és feleség a tulajdonos) alakítható ki
2. Az új ingatlanoknak a rendeltetésszerű mező- és erdőgazdasági művelésre alkalmasnak kell lenniük.
3. Az osztatlan közös tulajdon megszüntetése során egyik tulajdonosnak sem juthat a megosztás alapjául szolgáló ingatlanban fennálló tulajdoni hányada alapján a földnek aranykorona értékben kifejezett kataszteri tiszta jövedelme szerint számított értékűnél kisebb értékű ingatlan, kivéve, ha abba az egyezség részeként kifejezetten beleegyezik. Illetve erdőnek minősülő ingatlan esetében figyelembe kell venni a földön található faállomány fatérfogatát is.
Az egyezség többek között semmis, ha nem értesítettek minden tulajdonostársat, nem csatolták az osztóprogram által készített térképvázlatot és területkimutatást vagy bármelyik terület nem felel meg a meghatározott területi minimumnak.
Az osztatlan közös tulajdon megszüntetése során arra is lehetőség van, hogy az egyik tulajdonostárs eladja a tulajdoni hányadát a másiknak vagy cserével vegyes megosztást alkalmaznak.
Területi minimumok
A birtokelaprózódás megakadályozása miatt nem alakítható ki területi minimumnál kisebb parcellák:
- szőlő, kert, gyümölcsös, nádas művelési ág esetén 3000 m2
- szántó, rét, legelő, erdő és fásított terület művelési ág esetén 10.000 m2 (1 hektár),
- zártkerti földnek minősülő ingatlan esetében pedig 1500 m2
Erdőnek minősülő ingatlan esetén az erdőtörvénynek az erdő megosztására irányadó további előírásait is figyelembe kell venni:
- egy hektárnál kisebb, átlagosan 30 méternél keskenyebb, vagy rendeltetésszerű erdőgazdálkodásra alkalmatlan új földrészlet vagy alrészlet nem alakítható ki, és
- erdő csak a használati megosztással elhatárolt önálló erdőgazdálkodási egységek határai mentén osztható meg.
Bekebelezés
Ha a tulajdoni hányad nem éri el a területi minimumot, nem lehet kimérni, azt egy másik tulajdonostárs vásárolhatja meg a legnagyobb licitösszegért, vagy érdeklődő hiányában annak kell megvásárolni kötelező jelleggel, aki kezdeményezte a megosztást. Az ellenérték készpénzben vagy átutalással rendezhető, illetve bizonyos esetekben bírósági letéttel.
A bekebelezés során kínálható legkisebb ellenértékre a Nemzeti Földügyi Központ internetes oldalán település és művelési ág szerinti bontásban közzétett értéket kell figyelembe venni, de kérhető igazságügyi szakérői értékbecslés is az értékmeghatározásra.
Speciális eset az erdő, ahol a művelési ágban nyilvántartott földrészlet esetében fatermőképesség, faállomány is figyelembe kell venni az értékbecslés során.
Hogyan lehet fenntartani a területi minimumot el nem érő tulajdoni hányadokat?
- Másik tulajdonostárssal vagy többekkel összeállva együttesen elérhetik a területi minimum szerinti nagyságot megtartva az osztatlan közös tulajdoni formát.
- Másik tulajdonostárstól vásároljon tulajdoni hányadot annak érdekében, hogy azzal együtt már elérje a területi minimum mértékét.
- Tulajdonostársak le is szavazhatják az osztatlan közös tulajdon felosztását.
Az osztatlan közös tulajdon megszüntethető az ingatlan megosztásával, egyetlen tulajdonostárs tulajdonába vételével és kisajátítással is – Fotó: pixabay.com
Tulajdonszerzési szabályok
A tulajdoni hányadát meghaladó ingatlanrészt az szerezhet, aki
- az adott ingatlanban legalább 3 éve rendelkezik tulajdonrésszel;
- tulajdonrészét öröklés jogcímen szerezte; vagy
- tulajdonrészét közeli hozzátartozójától szerezte.
Földtulajdonszerzés esetén a Földforgalmi törvény földszerzési maximumra (300 ha), valamint a kötelezettségvállaló nyilatkozatokra vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni. Tulajdonszerzés esetén sem jogszabályon, sem szerződésen alapuló elővásárlási jog nem gyakorolható. A tulajdonszerzéshez nem kell a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása.
Ha a tulajdonon sírhely – régészeti sírok, hadisírok– találhatók, akkor az állam tulajdonába kerülő ingatlant úgy kell kialakítani, hogy a sírhely szerinti terület az állam tulajdonába kerüljön.
Dr. Andréka Tamás arra is felhívta a figyelmet, hogyha a megszerzett tulajdonrész jelzálogjoggal vagy végrehajtási joggal terhelt, a megszerzett tulajdonrész tulajdonosa csak a megszerzett tulajdonrész értékéig tartozik a követelésért helyt állni.
Kisajátítás
Az ingatlan bármely tulajdonosa kezdeményezheti a Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szervnél az ingatlan egészének az állam általi, optimális birtokszerkezet kialakítása céljából történő kisajátítását.
Feltételei:
- az osztatlan közös tulajdon megosztását legalább három alkalommal úgy kezdeményezték, hogy a bejelentés nem került visszautasításra, azonban az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére e törvény hatálybalépésétől számított 2 éven belül nem került sor és
- az ingatlan tulajdonosainak száma meghaladja a 100 főt, vagy a 30 főt haladja meg és az ingatlan hektárban kifejezett területnagyságának mértéke és tulajdonosai számának hányadosa kisebb, mint 0,5.
A Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv az adott költségvetési évben a földvásárlásra rendelkezésre álló költségvetési keret alapján dönt a kisajátítási eljárás megindításáról.
A rendezvényről készült összefoglaló ITT érhető el, ahol minden előadás újra megtekinthető.
