A kőolaj egy nem megújuló, fosszilis energiaforrás. A szénhidrogének közé tartozik: főleg szénből és hidrogénből áll, de megtalálható benne kisebb mennyiségben nitrogén, oxigén és kén is, nyomokban pedig más elemek is, mint amilyen például a vanádium és nikkel.
Hogyan keletkezik a kőolaj?
Képződéséhez elhalt élőlények szerves anyagára van szükség. Ezek az anyagok több millió éven keresztül a föld alatt vannak, ahol olyan folyamatok mennek végbe, melynek köszönhetően az élőlényeket felépítő fehérje-, zsír- és szénhidrát-molekulák elemeikre bomlanak, azaz szénre, hidrogénre, oxigénre és nitrogénre.
Ezeknek az anyagoknak az oxigénszegény környezetben való felhalmozódása vezet idővel a kőolaj létrejöttéhez. Általában a beltengerek és az elzártabb lagúnák teremtik meg a kőolajképződés feltételeit, ahol a szerves anyag betemetődésével rothadó iszap keletkezik. Ebből idővel sötétszürke bitumenes kőzet lesz, vagyis a kőolaj és földgáz anyakőzete, mélyen a talaj szintje alatt – olvasható az xforest.hu-n.
Ezeket az anyagokat kibányásszák, és a nyers olajból petróleumot valamint petróleumalapú termékeket állítanak elő. A kőolaj gyúlékony, óriási mennyiségű energiát lehet kinyerni belőle égetéssel – ez az oka annak, hogy motorokban üzemanyagként használjuk a kőolajból kinyert származékokat.
A természetes kőolajforrások a nagypolitika egyik legmeghatározóbb tényezőivé váltak – Fotó: pixabay
Berobbant a robbanómotor-piac
A 20. század elején a robbanómotorok megjelenése miatt nagyon keresetté vált a kőolaj és annak származékai. Az olajpiac a világ talán legfontosabb piacává vált ekkor, szinte minden iparág használta különböző mértékben. Sokan gazdagodtak meg azok közül, akiknek volt elég tőkéjük ahhoz, a kitermelésben és a szállításban részt tudjanak venni.
A természetes kőolajforrások a nagypolitika egyik legmeghatározóbb tényezőivé váltak.
Mennyi van még?
Hétről hétre követjük az üzemanyag-árak változását, amit nagyban befolyásol a rendelkezésre álló készlet. 2016-os adatok alapján az látszik, hogy a világon 1,65 billió hordó (1 hordó=158,99 liter) bizonyított olajtartalék áll rendelkezésünkre, ha az eddig már felfedezett kőolajforrásokat nézzük.Mivel rendkívül jövedelmező iparágról van szó, folyamatosan fejlődnek azok a technikák, melyek segítségével fel lehet fedezni a felkutatásra és a kitermelésre irányuló technológiákat. Az mindenesetre biztos, hogy korlátlan mennyiségben nem áll rendelkezésre.
A jelenlegi fogyasztás mértéke alapján úgy tűnik, hogy még hozzávetőlegesen 47 évre elegendő olajtartaléka van a Földnek. Ebben a kalkulációban nem szerepel az ezután felfedezett olajmezők tartaléka.
Nem csak az a baj, hogy nem megújuló energiaforrás
Négy nagyon jelentős problémát írhatunk a kőolaj felhasználásának számlájára:
- Szállítása rendkívül kockázatos, környezeti katasztrófák sorát lehet említeni például a tankerhajók megsérülése miatt keletkezett olajszennyezés miatt.
- Elégetésekor üvegházhatású gázok szabadulnak fel, ami egyenes út a klímaváltozáshoz, melynek hatásait már mi is nap mint nap érezzük.
- Elborít minket a műanyag: a kőolajszármazékokból gyártott polimerek sokkal később bomlanak le, mint a szerves anyagok, ma már óriási a Föld műanyag-hulladékkal való terhelése.
- És akkor még nem beszéltünk a politikai fronton zajló konfliktusokról!
A kőolaj szállítása kockázatos: nem ritka a nagy kiterjedésű olajszennyezés – Fotó: Envato
Kis olajár-történelem
Mint írtuk, a kőolaj körülbelül száz éve nélkülözhetetlen nyersanyagnak számít, de az 1973-as olajválságig viszonylag stabil áron ment a kereskedése. Addig elkerülték az olyan hirtelen árugrások és esések, mint amilyenekkel tele van az elmúlt ötven év történelme – írja a totalcar.hu.
Az első világháborúig a kőolaj piaca és a kőolaj ára nem volt annyira fontos része a kereskedelemnek mint a világégés után. Az autózás mind szélesebb körben való elterjedésével egy időben stabil pályára állt az ára az ezt megelőző kilengésekkel ellentétben.
A két világháború között szinte állandósult a kőolaj ára, 1948 januárjára beállt 2 dollár környékére a hordónkénti ár, és 1973-ig alig mozdult el, hiszen kicsivel haladta meg ekkor a 3 dollárt. 25 év alatt szinte meg sem mozdult az ára, sőt, ha az inflációt is beszámítjuk, akkor elmondható, hogy reálértéken olcsóbb volt a nyersolaj 1973-ban mint 1948-ban. Ez meg is látszott a fogyasztáson: azokban az években a amerikai lakosok (USA) a bolygó népességének öt százalékát adták, de a kitermelt kőolaj 35 százalékát használták fel.
1973-ban hirtelen megdrágult
Egy nap alatt 3 dolláról 5-re, majd hat hónapon belül 12-re emelkedett az ára, és azután már soha többé nem került 10 dollár alá.
1973-ban tört ki Izrael és az Egyiptom vezette arab koalíció között a jom kippuri háború, ami miatt az OPEC olajembargót hirdetett.
Az embargó miatti olajhiányt a nyugati országok nagyon megszenvedték, de főleg Amerika. Nem volt ritka a benzinkutakon az üzemanyaghiány, korlátozásokat vezettek be. Ugyan 1974 tavaszán véget ért az embargó, de a fejlett világ olajhoz való viszonya megváltozott: fontos szempont lett az autók fogyasztása, amire muszáj volt reagálniuk a gyártóknak, de más területeken is nagyobb mértéktartásra kellett ráállni.
Második drágulási hullám
1979-ben Irán lényegében eltűnt a piacról, amit fokozott, hogy Irak és Irán közt háború tört ki. A piacról hirtelen eltűnő mennyiség miatt rövid idő alatt 40 dollár környékére emelkedett a hordónkénti olajár. Ennek közvetlen hatása volt abban, hogy több területen is elindult a kitermelés, így az árak emelkedése nem folytatódott tovább.
A 90-es évek
Az 1990/91-ben Szaddám Huszein lerohanta Kuvaitot, következett az öbölháború, jelentősen megborult az olajpiac is, de utána gyorsan rendeződtek az árak. Ebben az évtizedben egyre olcsóbb lett az olaj, az utolsó éveiben pedig már árzuhanás volt a jellemző.
9/11
A 2001. szeptember 11-i terrortámadás után enyhébb csökkenésbe váltottak az árak, de pár hónap esés után ráfordultak a tartós, éveken át tartó emelkedésre. A tendencia 2008 nyaráig folytatódott. Ezalatt az idő alatt zajlott az Afganisztán és Irak elleni amerikai fellépés, a venezuelai sztrájkhullám és a kínai és indiai kereslet meredek emelkedése.
A nyersolaj világpiaci ára 7 év alatt megötszöröződött, 140 dollárra emelkedett.
Az ezeket az események követő gazdasági válság hatására 6 hónap 40 dollárra esett vissza az olajár.
Hullámvasúton az árak
- A nagyon változatos olajár-képet mutató kétezres évek után a 2010-es években is folytatódott az árhullámzás. A 2008-as válság után a rendeződő viszonyoknak köszönhetően az olaj ára is meredeken emelkedni kezdett. Néhány hónap leforgása alatt 70 dollár fölé emelkedett az ára, majd 100 dollár körül stabilizálódott évekre.
- A 2014-2016-os olajárválság idején 1,5 év alatt 70%-ot zuhant az olaj ára.
- 2019 decemberében 60 dollár volt egy hordó olaj ára, majd néhány hónappal később később 20-30 dollár között mozgott. Ebben már szerepe volt a koronavírus-járványnak is, csökkent a kereslet.
- A NAV honlapján megjelent információk szerint a Brent-olaj átlagára 72 dollár körül van.
Magyarországon folyamatosan emelkedik az üzemanyagok ára – Fotó: Envato
Üzemanyagárak
Az üzemanyagok árának jelentős hányadát teszi ki a nyersolaj ára, melynek változása a fentiek alapján is látható, rengeteg mindentől függ. Függ a készlettől, a kereslettől, a politikai helyzettől, és még sorolhatnánk.
Az üzemanyagok árát a nyersolaj árán kívül még számos egyéb tényező is befolyásolja, mint például a finomításhoz és a kereskedelemhez kapcsolódó munkaerő költsége, a szállítási költségek, a benzinkutak rezsiköltésge, jövedéki adó, stb.
Az Agroinform.hu-n folyamatosan beszámolunk az üzemanyagok árainak változásáról, amelyből látható, hogy 2021. szeptember 1. és október 8. között 58 forinttal emelkedett a gázolaj átlagára Magyarországon, a benzin esetében az áremelkedés mértéke 44 forint.
Az üzemanyagok drágulásának okai:
- Brent-olaj hordónkénti árának emelkedése, ami évek óta nem volt ilyen árszinten.
- Kisebb a kínálat az alacsonyabb mennyiségű tartalékok miatt.
- Gyengül a forint a dollárral szemben.
- Jelentősen nőtt a gáz ára, amely így elindított egy gáz-olaj cserét is.
_fill_540x300_0.jpg)
