Több mint négymillió magyar ember rendelkezik valamilyen földtulajdonnal, ám ezek jelentős hányada – körülbelül a felük – még mindig osztatlan közös tulajdonban van. Ez a rendkívül széttöredezett tulajdonosi szerkezet elsősorban a rendszerváltás utáni kárpótlási politikák öröksége, melyet az öröklési szabályok tovább bonyolítottak az évek során – erre hívja fel a figyelmet a MAGOSZ.
Nem véletlen tehát, hogy az utóbbi időszakban nagyszabású kormányzati program indult az osztatlan közös földtulajdonok felszámolására. Emellett az öröklési szabályok is komoly változásokon mentek keresztül. A reformok ellenére azonban a jelenlegi számok alapján valószínűsíthető, hogy
kívánt szerkezeti változásokhoz még hosszú évtizedekre lesz szükség.
A magyar mezőgazdasági földek közel felét jelenleg nem tulajdonosaik, hanem haszonbérlők művelik. Ez a gazdálkodók számára jelentős jövedelemkiesést jelent, mivel a megtermelt bevételek egy részét bérleti díjként kénytelenek továbbadni.
Fotó: Facebook/Dudás Egon
Átalakuló birtokszerkezet: családi gazdaságok előretörése
A Központi Statisztikai Hivatal elemzése átfogó képet nyújt a hazai földhasználatról. Az adatok alapján a hazai termőterületek több mint fele olyan családi gazdaságok kezében van, amelyek 50 és 500 hektár közötti területen gazdálkodnak.
A 2013-ban bevezetett Földforgalmi törvény célkitűzései tehát beigazolódni látszanak: a legnagyobb fejlődés a 100–300 hektár közötti gazdaságok körében figyelhető meg, amelyek száma tíz év alatt közel 50 százalékkal nőtt. Ez a folyamat egy erősödő agrár-középosztály kialakulását vetíti előre.
Egyre jellemzőbb, hogy
a mezőgazdasági területek kétharmadát egyéni gazdaságok – őstermelők és egyéni vállalkozók – művelik,
míg a korábban domináns gazdasági társaságok aránya már csupán egyharmad. Ez komoly változást jelez, hiszen tíz éve még fordított volt az arány.
Ezzel párhuzamosan egy másik, aggasztó tendencia is megfigyelhető: az egy hektárnál kisebb birtokkal rendelkező, jellemzően idősebb gazdák száma harmadára csökkent az elmúlt évtized során. Ennek oka részben a Covid-járvány, részben pedig az ukrán mezőgazdasági termékek beáramlása, amely tovább nehezítette a kisüzemi gazdálkodók helyzetét.
Egyre nagyobb földterület jut egy gazdaságra
Jelenleg az egy gazdaságra jutó szántóterület átlagos mérete Magyarországon 29 hektár. Ez jelentős növekedés a 2013-as 20 hektáros átlaghoz képest, de még mindig elmarad a nyugat-európai átlagtól: Franciaországban közel 70, Dániában pedig 50 hektár felett van ez az érték. Ezzel szemben Romániában az átlagos birtokméret alig haladja meg az 5 hektárt – igaz, ott is elindult a koncentrációs folyamat.
A nemzetközi összehasonlítás jól mutatja, hogy a birtokkoncentráció általános tendencia az EU-ban, ám Magyarország még mindig a felzárkózás szakaszában van.
Tovább emelkednek a földárak – a kereslet töretlen
2023-ban több mint 66 ezer hektár termőföld cserélt gazdát Magyarországon, ami jól mutatja, hogy a mezőgazdasági területek iránti kereslet továbbra is élénk. Az árak éves szinten átlagosan 8 százalékkal emelkedtek, így a szántók országos átlagára elérte a 2,3 millió forintot hektáronként.
Ez több mint kétszerese a tíz évvel ezelőtti áraknak, amikor a szántóföldek hektáronkénti ára még az egymillió forintot sem érte el.
Ez a tendencia nem csak Magyarországon jellemző: az EU tagállamaiban általánosságban is növekedtek a földárak. Különösen Romániában volt jelentős az emelkedés, ahol az árak közel megháromszorozódtak néhány év alatt. Ennek egyik fő mozgatórugója a külföldi – főként olasz és francia – befektetők megjelenése, miután Románia megnyitotta a földtulajdonlás lehetőségét a cégek előtt.
Ez is megerősíti, hogy hazánkban helyes döntés volt a földforgalom szigorú szabályozása. A magyar szabályozásnak köszönhetően sikerült megakadályozni, hogy külföldi tőkeerős cégek felvásárolják a hazai termőföldeket.
A föld stratégiai erőforrás
A termőföld nem csupán mezőgazdasági értéket képvisel, hanem nemzeti jelentőségű stratégiai vagyon is. A MAGOSZ figyelmeztetése szerint a jelenlegi birtokszerkezet és földhasználat hosszú távon csak akkor szolgálhatja a magyar agrárium fejlődését, ha a koncentráció a családi gazdaságok megerősödésével párhuzamosan történik.
A következő évek kulcskérdése tehát az lesz, hogyan tudjuk a földtulajdoni struktúrát úgy átalakítani, hogy az egyszerre szolgálja a gazdák érdekeit és megóvja a földet, mint nemzeti vagyont.
Forrás: MAGOSZ
Indexkép: olvasói fotó/illusztráció/Dudás Egon
Indexkép: Shutterstock
_fill_540x300_0.jpg)
