A tápanyag-utánpótlás napi szintű kihívássá vált a mezőgazdaságban, egyrészt azért, mert radikális mértékben lecsökkent a talajok szervesanyag-tartalma, egyre rosszabb a talajok vízháztartása, melyet a csapadékhiány tovább ront, másrészt pedig, valljuk be, méregdrága a műtrágya. Amellett, hogy tudjuk, a műtrágyát nem lehet nélkülözni a gazdálkodás során, érdemes olyan alternatív megoldásokat is megvizsgálni, amelyek amellett, hogy segíthetik a termőföldek szerkezetének helyreállítását, a körkörös gazdasági modell szempontrendszerébe is maximálisan beleillenek.


A szennyvíziszap mezőgazdasági célú felhasználása pontosan ez a kategória. Kérdéseninkre a Magyar Víziközmű Szövetség főtitkára, Nagy Edit válaszolt.

Mi kell ahhoz, hogy felhasználható legyen a szennyvíziszap? Nem kockázatos az iszap termőföldre való kijuttatása?

A szennyvíziszapot, szigorúan szabályozott körülmények között eddig is fel lehetett használni, de most az eddiginél nagyobb figyelmet szeretnénk fordítani arra, hogy eloszlassuk a felhasználással kapcsolatos kételyeket, félelmeket. Meg szeretnénk ismertetni a gazdákkal a szennyvíziszap valódi értékét.

A határértékeknek megfelelő szennyvíziszap és szennyvíziszap-komposzt előnye, hogy a műtrágyákhoz képest jelentősen olcsóbb, de hatékonyságában azzal megegyezően pótolja a növények számára nélkülözhetetlen tápanyagokat, javítva a talaj szerkezetét és vízháztartását, élénkíti a talajéletet.

Magas a szerves-anyag tartalma, hiszen a szennyvíz megtisztításából származik. A baktériumok közreműködésével megmarad egy bizonyos élőflóra az iszapban, aminek köszönhetően nagyon jó hatással van a talajszerkezetre, jó a vízmegkötő képessége. Tekintettel arra, hogy milyen száraz időszakot élünk meg, – az OVF jelentése szerint már a talaj felső egy méteres rétegében az ország nagy részén alig van nedvesség –, a vízmegtartó képesség jelentőségét talán nem is kell hangsúlyozni. A termelőkutak vízszintcsökkenéséből is egyértelműen látható a vízhiány mértéke.

Tudjuk jól, hogy a műtrágya szinte nélkülözhetetlen a mezőgazdaságban, de azért azt is érdemes elismerni, hogy a nagyüzemi mezőgazdasággal, főleg a szocializmus időszakában alkalmazott műtrágyadózisok miatt elszikesedtek a talajok, elveszítették a szervesanyag-tartalmuk nagy részét.

Számos talajszakértő azt mondja, hogy szó szerint éheznek a talajok.

Ez a tápanyaghiány visszakövethető a zöldségekben, gyümölcsökben is, hiszen egyre kisebb a tápanyagtartalmuk. A szennyvíziszap segít visszapótolni a talajba számos mikroelemet, nehézfémeket.

szennyvíziszap kijuttatása

A szennyvíziszap talajjavító hatásáról nem beszélünk eleget – Fotó: Shutterstock

A nehézfémektől valóban elborzadunk. Milyenek találhatóak a szennyvíziszapban?

Érdekes ellentmondás, hogy számos nehézfémet komplex vitaminok formájában szándékosan viszünk be a szervezetünkbe, ugyanis nélkülözhetetlenek az egészséghez, de ha ugyanezeket az elemeket meglátjuk a szennyvíziszap-vizsgálati lapon az összetételnél, akkor megriadunk. Ilyenek például a molibdén, a kobalt, a mangán. Ezeknek a bevitelére azért van szükség, mert az élelmiszerekből nem jutunk hozzájuk megfelelő mennyiségben. Természetesen az arzénnal és a higannyal más a helyzet, azok mérgezőek. Az ilyen félreértéseket is szeretnénk tisztázni, nem minden nehézfémtől kell tartani.

Milyen ellenőrzéseknek vetik alá az szennyvíziszapot kijuttatás előtt?

Amikor kikerül a szennyvíztisztító telepről az iszap, akkor bármilyen hasznosítás is kerüljön szóba, előtte nagyon szigorú, jogszabály által meghatározott ellenőrzésen megy át az anyag. A víziközmű-szolgáltatásban egyébként is rendkívül szigorú az ellenőrzés. Példaként említeném az ivóvizet, amely a legszigorúbban ellenőrzött élelmiszer Magyarországon, és ugyanezen a szigorú ellenőrzésen megy át a kibocsátott szennyvíz is, hiszen nagyon fontos környezetvédelmi szempont, hogy bármit ne engedjünk vissza a vizeinkbe. Ebből a tisztított szennyvízből készül az iszap. Ezután közvetlenül a kijuttatás előtt is átmegy további ellenőrzésen. Ha valamilyen nehézfémből például túl sokat tartalmazna, akkor nem engedélyezik a felhasználását. Az iszap felhasználásának aggályaival természetesen a jogalkotók is tisztában vannak, ezért a jogszabályok is lekövetik ezt.

Bármilyen mezőgazdasági területen alkalmazható a szennyvíziszap?

Nem használhatjuk mindenhol az iszapot trágyázásra! A földrajzi elhelyezkedés mellett a talaj anyagát és szerkezetét is meghatározzák a szabályok, az ivóvízbázisok védőterületén pedig külön jogszabály határozza meg a szennyvíz és szennyvíziszap felhasználásának feltételeit. A szennyvíziszap-komposzt mennyisége nem haladhatja meg a 10 tonna szárazanyag/hektár/év adagot.

Elsősorban nem a közvetlen élelmiszer-előállításra szánt területeken ajánlott a használata, élelmiszercélú állományok esetén inkább a komposztot szoktunk javasolni. A komposzt alapja is a szennyvíziszap: növényekkel keverjük az iszapot, ami által egy könnyen kihelyezhető, és további hatósági vizsgálatokat nem igénylő anyag keletkezik.

A szennyvíziszap használatát nagy tápanyagigényű, rossz vízmegkötő-képességű talajokon ajánljuk: olyan kultúrákhoz, amelyeket nem elsődlegesen emberi fogyasztásra termesztenek, tehát például kiváló ipari olajnövények (napraforgó, repce), energiafű, takarmány előállítása céljából termesztett állományokhoz.

Az iszap talajjavító hatását érdemes kimelni. Olyan időszakban, amikor nincs még kultúrnövény a területen, érdemes bedolgozni a talajba (és természetesen az előírt várakozási időt betartani), de például erdősítés előtt is kifejezetten ajánlott az alkalmazása. Tudományos körökben, az egyetemeken is egyre inkább felismerik az iszapokban rejlő lehetőségeket. A kutatási eredmények pozitívak.

szennyvíziszap kijuttatása

A sötétzöld foltokban a szennyvíziszap kijuttatásának köszönhetően életerősebb az állomány – Fotó: Magyar Víziközmű Szövetség

Hogyan tájékozódhatnak a gazdálkodók a szennyvíziszap felhasználásának lehetőségeiről, módjáról?

Idén ősszel a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával karöltve fogunk belekezdeni egy szemléletformáló kampányba, melynek az a célja, hogy ne hulladékként tekinstünk a szennyvíziszapra, amit valahol a végtelenségig tárolnunk kell. Egy, a talaj számára nagyon értékes anyagról beszélünk, ami a természetből származik, és oda vissza is tudjuk juttatni.

De már előbb is lesz lehetőség az információgyűjtésre: Mezőfalván, a NAK Szántóföldi Napokon (június 1-2.) mi is kint leszünk, viszünk mintákat, tájékoztató anyagokat, és személyesen szeretnénk lendületet adni a szemléltformálásnak, szeretnék előrelépni az aggályok eloszlatásának irányába. Úgy gondoljuk, ehhez a személyes találkozás nagy segítség lesz, hiszen ezt tapasztaljuk akkor is, amikor valakit ész érvekkel szeretnénk meggyőzni arról, hogy miért sokkal jobb választás a csapvíz a palackozottnál. Személyesen általában nagyobb sikerrel győzünk meg bárkit arról, hogy felesleges felcipelni a negyedikre a vizet.

Gyakorlatban hogyan tudják kijuttatni a gazdák a szennyvíziszapot?

A műtrágyához alkalmas gépek ehhez nem lesznek alkalmasak, mert bár az iszapot különböző mértékig meg lehet szárítani, de nagyobb a nedvességtartalma, más a konziszteciája mint a műtrágyának. Ehhez külön gépre van szükség, amit egyébként vannak, akik már termelői összefoggással beszereztek.

Reményeink szerint a NAK-kal való együttműködésnek köszönhetően abba az irányba is el tudunk mozdulni, hogy akár pályázati forrás is legyen a gépek beszerzéséhez. Döntéshozói oldalról látjuk támogatói szándékot, hiszen a körkörös gazdasági modellnek ez egy fontos eleme. Más európai országokban már a tisztított szennyvízzel való öntözés is működik, egy csapásra két legyet ütnek, hiszen tápanyaggal teli vizet juttatnak ki a földre. Nálunk miért ne válna be?