13/2026. (VIII. 14.) AÉM rendelet több, a szőlőtelepítéshez, a borászati nyilvántartásokhoz, a támogatásokhoz és a bormarketinghez kapcsolódó szabályt is módosít. A változások egy része kifejezetten a kisebb termelők helyzetét könnyíti meg, miközben több eljárásban egyszerűbbé válik az adatszolgáltatás és az ellenőrzés.

Töltsd le az Agroinform mobilapplikációt Androidra vagy iOS-re, hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket.

1500 négyzetméter alatt nem kell talajvédelmi terv

Az egyik legfontosabb változás, hogy 1500 négyzetmétert meg nem haladó szőlőültetvény telepítéséhez a továbbiakban nem szükséges talajvédelmi tervet készíteni.

A szabályozás indoklása szerint egy ilyen méretű ültetvény esetében a talajvédelmi terv elkészítésének költsége és az ahhoz kapcsolódó adminisztráció aránytalanul nagy terhet jelenthet a termelő számára. A módosítás ezért egyértelmű határt húz: talajvédelmi tervre az 1500 négyzetmétert meghaladó szőlőültetvény telepítésénél van szükség.

Ez elsősorban a kisebb gazdaságok, családi ültetvények és kisebb léptékű szőlőtelepítések számára jelenthet kézzelfogható könnyebbséget.

A változás ugyanakkor nem általános mentességet jelent az ültetvénytelepítésekre: a gyümölcs-, bogyósgyümölcs- és a jogszabályban meghatározott egyéb ültetvények esetében továbbra is fennmarad a talajvédelmi terv készítésének kötelezettsége.

Egyszerűbbé válik a bérfeldolgozás adminisztrációja

A rendelet egy másik fontos eleme a borászati üzemengedéllyel nem rendelkező szőlőtermelők bérfeldolgozásának szabályozása.

A módosítás összhangba hozza a származási bizonyítványok kiállítására, egyes borászati eljárások bejelentésére, valamint a szakmai-jövedéki nyilvántartások vezetésére vonatkozó rendelkezéseket azzal a lehetőséggel, hogy a szőlőtermelő a termés feldolgozását más borászati üzemben végeztesse el.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a bérfeldolgozást végző borászati üzem bizonyos ügyintézési feladatokat a bérfeldolgoztató nevében is elvégezhet.

A szabályozás ehhez igazítja a szükséges azonosító adatokat is: többek között a gazdasági akta számát, a FELIR-azonosítót és a NÉBIH tevékenység-azonosítóját kell kezelni, illetve bérfeldolgozás esetén a terméktétel szőlészeti termelőjének adatai is megjelennek az egyes dokumentumokban és nyilvántartásokban.

Ez különösen azoknak a termelőknek lehet fontos, akik saját borászati üzem nélkül állítanak elő szőlőt, és a feldolgozást külső borászati vállalkozásra bízzák.

A tramini bornál is megjelenhet a „muskotály” megjelölés

A rendelet egy szakmai szempontból érdekes változást is tartalmaz.

A szabályozás lehetővé kívánja tenni, hogy a muskotályos illat- és ízjegyekkel rendelkező tramini szőlőfajtából készült borászati terméken a „muskotály” kifejezés is feltüntethető legyen.

A módosítás ezzel a fogyasztók számára is egyértelműbbé teheti a bor érzékszervi karakterének kommunikációját, miközben a termelői oldalon nagyobb mozgásteret biztosít a termék megfelelő bemutatására.

Kilogramm és liter váltja a régi mértékegységeket

A jogalkotó az adminisztráció egyszerűsítését a mértékegységek használatában is érvényesíti.

A szőlő-bor ágazat egyes nyilvántartásaiban a korábban alkalmazott mázsa (q) helyett kilogrammot, a hektoliter (hl) helyett pedig litert kell használni.

A cél az egységesebb adatszolgáltatás és a hibás űrlapkitöltések számának csökkentése. Ez első látásra technikai változásnak tűnik, az elektronikus nyilvántartások és hatósági adatszolgáltatások világában azonban az egységes mértékegység-használat érdemben csökkentheti az átváltásokból és félreértelmezésekből adódó hibákat.

Töltsd le az Agroinform mobilapplikációt Androidra vagy iOS-re, hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket.

Kevesebb külön ellenőrzés kellhet újratelepítéskor

A támogatással megvalósuló ültetvénykivágás és újratelepítés szabályai szintén egyszerűsödnek.

Ha a támogatással érintett régi szőlőültetvényt ugyanazon a területen vágják ki, majd legalább akkora területet újra beültetnek, akkor a kifizetési kérelemhez már nem szükséges külön csatolni a kivágás utáni helyszíni ellenőrzés jegyzőkönyvét.

A kivágás megtörténtét a hatóság az új telepítés ellenőrzésével egy időben és egy eljárásban vizsgálja.

Ez csökkenti a termelőre háruló ügyintézést, miközben az ellenőrzés nem szűnik meg, csupán összevonják a két, egymáshoz szorosan kapcsolódó ellenőrzési folyamatot.

Gyorsabb lehet a borpromóciós programok módosítása

A borászati termékek tájékoztatási és promóciós programjainál is változik az adminisztráció.

Ha egy program tartalmi módosítása nem változtatja meg a kiválasztási szempontokat, bizonyos korábbi eljárási lépéseket nem kell alkalmazni. Egyszerűsödik tehát a módosítás engedélyezése, ha az nem érinti például az új célország bevonását, valamely célország törlését, a végrehajtó szervezet személyét vagy az értékelési szempontok alapjául szolgáló tartalmat.

A módosítások bejelentéséhez kapcsolódó egyes határidők is rövidülnek: bizonyos esetekben a korábbi legalább 15 napos határidő 8 napra, egy másik esetben pedig 8 napról 3 napra csökken.

A cél: kevesebb papírmunka, egyszerűbb eljárások

A most kihirdetett rendelet összességében nem a szőlő- és borágazat támogatási rendszerének alapvető átalakítását jelenti, hanem több, egymástól különálló adminisztratív akadályt igyekszik megszüntetni vagy mérsékelni.
A legfontosabb gyakorlati változások:
  • 1500 négyzetméterig nem kell talajvédelmi terv a szőlőtelepítéshez;
  • egyszerűbbé válik a bérfeldolgozással kapcsolatos ügyintézés;
  • a bérfeldolgozást végző borászati üzem bizonyos ügyekben a termelő nevében is eljárhat;
  • egységesebbé válik a szőlő-bor ágazatban használt mértékegységek rendszere;
  • egyszerűsödik az újratelepítések ellenőrzése;
  • bizonyos borpromóciós programok módosítása gyorsabb és egyszerűbb lesz;
  • lehetővé válik a „muskotály” kifejezés alkalmazása a megfelelő érzékszervi tulajdonságokkal rendelkező tramini borászati termékeken.
A módosítások közös iránya jól látható: ahol a termelői kötelezettség fenntartása mellett az ellenőrzés célja más módon is biztosítható, ott a szabályozás igyekszik megszüntetni a párhuzamos ügyintézést és a felesleges dokumentációt. Ez a kisebb szőlőgazdaságok számára különösen fontos lehet, hiszen esetükben egy-egy hatósági eljárás költsége és időigénye arányaiban jóval nagyobb terhet jelenthet, mint egy nagyobb borászati vállalkozás esetében.

Forrás: Magyar Közlöny

Indexkép: Pexels