Az Agrárminisztérium a szakmai szervezetekkel együttműködve elkészítette a Közös Agrárpolitika 2023 és 2027 közötti hazai támogatási intézkedéseit tartalmazó stratégiai tervet. A dokumentumot december 31-ig kell hivatalosan benyújtani az Európai Bizottsághoz. A tervek a jóváhagyás után válnak jogilag hatályossá, várhatóan a jövő év második felében.

Az alábbi összefoglaló "Az új KAP társadalmi egyeztetése" című dokumentum alapján készült. A dokumentum és annak véleményezésével kapcsolatos információk ITT érhetőek el.

A Közös Agrárpolitika 9 célja, melyre a magyar terv készítése során is figyelemmel kellett lenni: versenyképesség növelése, méltányos jövedelem, erőviszony-kiegyenlítés az  élelmiszerláncban, klímaváltozás elleni fellépés, környezetvédelem, tájkép és biodiverzitás megőrzése, generációs megújulás, élő vidéki területek, élelmiszer és egészségvédelem.


Mekkora pénzösszegről szól a magyar KAP Stratégiai Terv?

Az I. pillér támogatási kerete a 2023–2027-es időszakban évente 1243 millió euró, amely csökkenés lett volna a jelenlegi időszakhoz képest. Emiatt döntött úgy a kormány, hogy a II. pillérből történő maximális, 25%-os átcsoportosítást iktatja be.

Ennek köszönhetően 2023 és 2027 között 1347,4 millió euró a közvetlen támogatások kerete, amely kis mértékben, ugyan , de (1,2%-kal) magasabb, mint a 2014 és 2020 közötti időszak évi 1331 millió eurós összege.

A II. pillér keretében (vidékfejlesztési támogatások) a 2021 és 2027 közötti időszakban 4382 milliárd forint összeget fordíthatunk a magyar mezőgazdaságra és az élelmiszeriparra.

Elindultak a beruházásalapú modernizációs programok

Mivel a 80%-os nemzeti kiegészítés már a 2021. és 2022. átmeneti években is biztosított, így ebben az időszakban rengeteg beruházásalapú modernizációs program indulhat el, 1500 milliárd forintos keretből. A 2023–2027-es időszakban a vidékfejlesztési támogatások keretében 2853 milliárd forintot lehet majd még még felhasználni, a többi forrás lekötésre kerül a 2021–2022. években.

A KAP vidékfejlesztési támogatásainak keretében a legfontosabb fejlesztési prioritás az élelmiszeripar, a mezőgazdaságban pedig egyrészt az egy hektárra vetített hozzáadott érték emelése, másrészt a termelés költséghatékonyságának növelését célzó beruházások támogatása.

KAP I. pillér intézkedései

Közvetlen támogatások gazdasági fenntarthatóságot szolgáló intézkedései (Gazdasági fejlődés)

1. A fenntarthatóságot elősegítő alap jövedelemtámogatás (BISS): a jelenlegi egységes területalapú
támogatás (SAPS) és zöldítés jogcímeit váltja fel. Egyelőre nem ismert a támogatás várható összege, mert a BISS-boríték maradványelven alakul ki. Nagyságrendileg 160-165 ezer termelő tudja majd igénybe venni.

BISS: a jelenlegi egységes területalapú támogatás (SAPS) és zöldítés jogcímeit váltja fel – Fotó: Envato

2. A fenntarthatóságot elősegítő, kiegészítő, átcsoportosítással nyújtható jövedelemtámogatás
(redisztributív támogatás) (CRISS): jelenleg nincs ilyen a támogatási rendszerben, csak hasonló, mint példásul kistermelők egyszerűsített támogatása. A közvetlen támogatási keretösszegnek legalább 10%-át kell erre fordítani.

3. Termeléstől függő jövedelemtámogatás (CIS): a jelenlegi termeléshez kötött támogatások,
minimális változásokkal. A kedvezményezett ágazatok köre alapvetően nem változik, de a burgonyatermesztés az uniós szabályok változása miatt kikerül a támogatható körből.

4. Átmeneti nemzeti támogatás (ÁNT): a jelenlegi átmeneti nemzeti támogatások
továbbvitele.

5. Fiatal gazda támogatás (YFS): az első kérelem benyújtásakor 40 évnél nem idősebb
gazdálkodók 170 euró/ha (62 ezer forint/ha, két és félszerese jelenleginek) kaphatna legfeljebb
300 hektáros birtokméretig.

Piaci támogatások gazdasági fenntarthatóságot szolgáló intézkedései (Gazdasági fejlődés)

A szőlő-bor ágazatban a Bor Nemzeti Támogatási Program kapcsán az előző időszak intézkedései folytathatók 2023–2027 között is.

A méhészek a Méhészeti Nemzeti Program keretében 2021-től 36%-kal több támogatást kaphatnak
az előző évhez képest. Három év összehasonlításában ez 70%-os növekedést jelent.

Zöldség-gyümölcs termelői szervezetek támogatása: a támogatás maximális mértéke az egyes termelői szervezetek által forgalmazott termékek értékének 4,1%-a.

Az iskolaprogramokban a felhasználási szabályok a 2023-2027-es időszakban nem változnak.

Állami intervenció, magántárolás, egyéb válságintézkedések: az új időszak piaci támogatásainak elsődleges célja továbbra is a biztonsági háló nyújtása, a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének hatékony, válságmegelőző működtetése.

Közvetlen támogatások környezeti fenntarthatóságot szolgáló intézkedései (Zöld jövő)

Az Agrárökológiai Alapprogram (AÖP), teljesen új intézkedés, melynek célja a gazdálkodók az éghajlat- és környezetvédelmi célokat szolgáló, önkéntesen vállalt jó gyakorlatok elvégzéséért évenként egyösszegű hektáralapú kifizetésben részesülhetnek. A közvetlen támogatások forráskeretének minimum 25%-át erre az intézkedésre kell fordítani.

Sok beruházási támogatás az eddigiekhez hasonlóan halad majd tovább – Fotó: pixabay

A KAP II. pillér intézkedései

Gazdasági fenntarthatóságot szolgáló intézkedések (Gazdasági fejlődés)

  • Mezőgazdasági üzemek fejlesztése
  • Élelmiszer-feldolgozás fejlesztése a mezőgazdasági termékek értéknövelésével
  • Induló vidéki vállalkozások támogatása
  • Tevékenységdiverzifikáció mezőgazdasági üzemen belül és kívül
  • Mezőgazdasági üzemen belüli és kívüli vízgazdálkodási beruházások
  • Mezőgazdasági öntözési közösségek támogatása
  • Mezőgazdasági növénybiztosítási díjtámogatás
  • Mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer
  • Országos mezőgazdasági jégkármérséklő rendszer digitális átállása
  • Generációs megújulás támogatása

Az intézkedések nagy részének van előzménye a korábbi Vidékfejlesztési Program jogcímei között.

Környezeti fenntarthatóságot szolgáló intézkedések (Zöld jövő)

  • Környezet- és éghajlatvédelmi, valamint egyéb gazdálkodási kötelezettségvállalások (AKG): az átmeneti évek második évétől, 2022. január 1-től indul az új 3 éves kötelezettségvállalási időszak, megemelt egységköltséggel meghirdetett, a VP szabályrendszere szerinti új AKG- és ÖKO-felhívásokkal, melyeket 2025-től újabb – a Stratégiai Terv szabályrendszere szerinti – AKG/ÖKO felhívások követnek majd.

A közvetlen támogatások forráskeretének minimum 25%-át az agroökológiai alapprogramra kell fordítani – Fotó: pixabay

  • Ökológiai gazdálkodás támogatása
  • Agroökológiai nem termelő beruházások
  • Natura 2000 gyepterületek kompenzációs kifizetése
  • Mezőgazdasági génmegőrzés
  • Állatjóléti intézkedések
  • Erdő-környezetvédelmi többéves kötelezettségvállalások (EKV)
  • Erdőgenetikai többéves kötelezettségvállalások
  • Erdőtüzek megelőzésének és kockázatcsökkentésének együttműködés-alapú támogatása
  • Erdőtelepítési és fásítási beruházások és fenntartásuk támogatása
  • Versenyképes és fenntartható erdőgazdálkodás beruházásai (forprofit és nonprofit)

Vidékfejlesztést szolgáló intézkedések (Megújuló vidék)

  • Kistelepülések és tanyák infrastruktúra-fejlesztése
  • Termelői csoportok és termelői integrációs szervezetek támogatása
  • Minőségrendszerek létrehozása, a csatlakozás támogatása és promóciója
  • Minőségbiztosítási és minőségirányítási rendszerekhez való csatlakozás: új intézkedés, melynek célja a már működő minőségbiztosítási vagy minőségirányítási rendszerekhez való csatlakozás támogatása
  • Rövid Ellátási Lánc együttműködések támogatása
  • Társadalmi agrárvállalkozások együttműködései: új intézkedés, melynek célja az ágazat szereplői közötti alacsony fokú együttműködési és innovációs készségek számos módon akadályozzák a versenyképesebb, erőforrás-hatékonyabb vagy a környezeti feltételekhez alkalmazkodóbb, összehangolt gazdálkodási struktúrák fejlődését.
  • Térségi aktív és ökoturisztikai együttműködések (új)
  • Biomassza-potenciál lokális közcélú felhasználásának támogatása (új)
  • Vadgazdálkodási együttműködések támogatása (új)
  • Vidékfejlesztési digitalizáció támogatása (új)
  • LEADER
  • Képzések és bemutatóüzemi programok