Az EU mezőgazdasági miniszterei ma találkoznak Brüsszelben, hogy megvitassák a bürokráciacsökkentést; a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó bizonyos előírások törlését és egyszerűsítését. Az Európai Bizottság komplex javaslatcsomagot küldött a belga elnökségnek, amely meghatározza az első lehetséges intézkedéseket a mezőgazdasági termelők adminisztratív terheinek csökkentése érdekében. A csomag rövid és középtávú intézkedéseket tartalmaz – írja az agrarheute.
A Bizottság meg kívánja könnyíteni a gyepterületek átalakítását (GAEC 1). Egyes mezőgazdasági üzemek számára például lehetővé tennék, hogy 2018-ig visszamenőleg állandó gyepterületük több mint évi 5%-át felszántsák. A Bizottság elképzelései szerint ennek különösen azokra az állattenyésztőkre kellene vonatkoznia, akik csökkentették állatállományukat vagy teljesen felhagytak az állattenyésztéssel, és így már nincs szükségük állandó legelőre.
A Bizottság mérlegeli a minimális felszínborítási követelmények (GAEC 6) enyhítését is. A részletes javaslatok márciusban várhatók. A 4 %-os kötelező ugarterület (GAEC 8) esetében a Bizottság 2024-ben felfüggeszti az erre vonatkozó előírást, mint erről már beszámoltunk. Cserébe a gazdálkodóknak fehérjenövényeket, vagy köztes kultúrákat kell termeszteniük.
Az is benne van a pakliban, hogy 2027-ig egyáltalán nem kell majd parlagon tartani területet – forrás: Pixabay
Az uniós testület azonban azt sem zárja ki, hogy 2027-ig lemondanak a négy százalék kötelező ugarról.
Brüsszel további egyszerűsítéseket is elképzelhetőnek tart a vetésforgó követelményei tekintetében (GAEC 7). Emellett Brüsszel egyszerűsíteni kíván bizonyos ellenőrzéseket annak érdekében, hogy akár 50%-kal is csökkenjen a gazdaságokban végzett ellenőrzések száma. A testület véleménye szerint a rendszer ésszerűsíthető és finomítható, a műholdképek automatizált elemzése pedig hangsúlyosabbá tehető. A cél az, hogy segítsék a mezőgazdasági termelőknek elkerülni a szankcionálható hibákat.
Emellett a Bizottság például azt is bevezetné, hogy a jövőben a mezőgazdasági igazgatásnak kellene bizonyítania, ha a termelők nem tartották be a követelményeket. Mostanáig ez fordítva működött, a termelőknek kellett bizonyítaniuk a hatóságok felé, hogy minden követelménynek megfeleltek. A bizonyítási teher megfordítását azonban az elképzelések szerint csak a közvetlen kifizetésekre lehetne alkalmazni, az agrár-környezetvédelmi programok keretében nyújtott támogatásokra nem.
Az uniós hatóság a termelőket mentesíteni is akarja az ellenőrzések alól, ha gazdaságukban rendkívüli és előre nem látható események történnek. Ezzel az a cél, hogy ne érjék szankciók a gazdákat, amennyiben ezen események következtében nem tudtak megfelelni valamennyi feltételnek.
Brüsszel a 10 hektárnál kisebb mezőgazdasági kisüzemek terheinek enyhítését is fontolgatja, így például rájuk nem vonatkozna a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó előírások egyike sem, beleértve a pihentetési kötelezettséget is. A Bizottság úgy véli, hogy ennek a környezetre gyakorolt hatása kicsi. Ennek az az oka, hogy a kistermelők a támogatható mezőgazdasági területeknek csak a 9,6%-át művelik.
A Bizottság márciusban online felmérést is bejelent a mezőgazdasági termelők számára. A cél az, hogy a mezőgazdasági termelők javaslatokat tegyenek a KAP-szabályokból, valamint az élelmiszerekre és a mezőgazdaságra vonatkozó egyéb uniós szabályokból eredő további enyhítő intézkedésekre, valamint azok nemzeti szintű végrehajtására. A felmérés eredményei beépülnek egy részletesebb elemzésbe, amelyet 2024 őszén tesznek közzé.
Ugyanakkor az uniós hatóság jelezte, hogy már dolgozik olyan intézkedéscsomagon is, mely megerősíti a mezőgazdasági termelőket az élelmiszerláncban, még nagyobb védelmet biztosítva számukra a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szemben.
