A gyep a csapat 12. játékosa. Fotó: 123rf.com
A gyönyörű, zöld fű még egy kiskertben is rengeteg kihívással jár, de a törődést hatványozni kell, amikor egy stadion, óriási megterhelésnek kitett gyepét kell folyamatosan megfelelő minőségben tartani.
A stadionokba természetesen nem a középkategóriás fűmagot vetik, hanem az esetek nagy többségében igazi, csúcsminőségű gyepszőnyeg kerül. Azonban folyamatos ápolás nélkül ez sem bírná ki hosszú éveken keresztül. Ahhoz, hogy megfelelő minőségű legyen, természetesen öntözőrendszer szükséges, ám a legmodernebb stadionokban ezt kiegészíti egy lámpasor is, mely kellő fényt biztosít a gyepnek. A lelátók és az esetleges tetőszerkezet miatt sok helyen ugyanis a fű nem kapna megfelelő fényt. A fotovoltaikus lámpák felgyorsítják a gyep regenerálódását, különösen a téli időszakokban.
Emellett a fűnek rengeteg tápanyagra is szüksége van. A gondosan ápolt gyep a rajta folytatott sportokra is kihat. Gondoljunk csak bele, egy dús, sima felületű gyepen mennyivel gyorsabban gurul a labda, mennyivel pontosabbak lehetnek a passzok, és mennyivel könnyebb rajtuk kétszer 45 percen keresztül futni. Így a gyep a csapat 12. játékosaként járul hozzá a meccs eredményéhez.
A legtöbb stadionban speciális szárító berendezések szabályozzák a megfelelő hőmérsékletet és páratartalmat. A talajvízszint süllyesztővel még azt is képesek szabályozni, hogy a locsolóvíz milyen magasságban érje a füvet, de ez még nem minden. A legtöbb pálya ugyanis természetesen fűtéssel is rendelkezik, megóvva a gyepet a talaj menti fagyoktól.Egy kamerarendszer folyamatosan figyeli a pálya egész területét és ad jelentést arról, hogy melyik hőlámpának hol és mennyi ideig kell világítania a gyepet.
Az élő fűszálak megerősítésére előszeretettel alkalmazzák a kétszer két centiméteres raszterekben, átlagosan 16-18 cm mélyen letűzött mű fűszálakkal történő megerősítést, hiszen a hibrid fűnek köszönhetően a gyep és a talaj nem tud csomókban kiszakadni. A talaj kifordulását olyan eszközökkel mérik, melyek képesek stimulálni a stoplis cipő fűre gyakorolt hatását. Ha a pálya túl kemény, kilyukadhat a felszíne. Ha túl tömött a fű, az gátolhatja a labda gurulását, és ilyenkor ritkításra van szükség.
Itt még a fű sem nőhet ellenőrzés nélkül. Fotó: 123rf.com
A fű magassága adott, minden esetben maximum 30, de általában 25 milliméter. Ahhoz, hogy meccsnapon ezt tartani tudják, sokszor naponta többször is nyírniuk kell a füvet.
Az Arena AufSchalke pályája azonban még ennél is többet tud. Tetőszerkezete igazán egyedinek és különlegesnek számít Európában: A tengerentúlon már ismert technológia révén, a tető fél óra alatt nyitható és zárható. Azonban nem csupán a tető, hanem a talaj is mozgatható. A pályát borító gyepszőnyeg ugyanis egyszerűen kitolható a stadion melletti területre. Így a füvet nem kell mesterséges lámpákkal megvilágítani, és nem kell attól tartani, hogy a fedett lelátók miatt nem kap elég napfényt és esőt. Ezzel meg tudják spórolni a máshol szinte folyamatos gyepszőnyegpótlást. A gyep természetesen el van látva fűtő-, locsoló- és vízelvezető rendszerrel, a talajt pedig teflonbevonatú „csúszópapucsokkal” mozgatják. A gyepszőnyeg elhúzása hat órát vesz igénybe, ráadásul így a stadionban rendezett koncertek ideje alatt is biztonságban tudhatják a gyepet, odakint.
És hogy mitől csíkos a stadionok füve? Semmilyen varázslat nem kell hozzá, csupán a fűnyíró mögé még egy hengert tesznek, így ha a fűnyíró a csíkokkal ellenkező irányban ment végig, akkor az ellenkező irányba simítják le a fűszálakat. Az itt használt fűfajták levelének az egyik oldala ráadásul kicsit világosabb is. Így ha ellentétes irányban préselik le a fűszálakat, csíkos lesz a pálya. Ezt persze bármilyen alakzatban meg lehet csinálni, így akár különféle ábrákkal és feliratokkal is díszíthetik a stadionok gyepét.
A csíkozás nem csupán esztétikai szempontok miatt jelent meg a pályákon. Segíti a partjelzők munkáját is, és a nézők is könnyebben tudják követni a játékosok és a labda mozgását.
