A te kertedben van szoliternövény? A szoliternövények olyan évelők, cserjék vagy fák, amelyek önállóan is megállják a helyüket a kertünkben, magukra vonzva a tekinteteket. Olyan növények, amelyek láttán kishíján eláll a lélegzetünk. Nem kell belőlük sok, csupán egyetlen növény elég, hogy igazán különlegessé varázsolják a kertünket.
A legfőbb feladatuk, hogy szépségükkel uralják a kertet, és meghatározzák annak hangulatát. Így azon túl, hogy kiválasztjuk a megfelelő növényt, nagyon fontos, hogy megfelelően gondozzuk, hogy valóban ereje és szépsége teljében ragyoghassa be a kertünket, és ne azért tűnjön fel minden alkalommal, amikor a kertbe lépünk, mert igen rosszul fest. Ehhez pedig némi térre van szüksége, hiszen a múzeumban sem egymás mellé állítják a leghíresebb szobrokat. Válassz hát közülük, és hagyd, hogy a szoliternövényed kiragyogjon a többiek közül!
Milyen szolitert válasszunk
Választhatunk szoliterként akár egy különleges színű, gyönyörű rózsát, vagy akár egy virágzó fát is. Érdemes olyan növényt választani, amely nem csupán akkor szép, amikor virágzik, hanem az év minden szakában szívesen nézünk rá. De akár a legegyszerűbb növény is kiválthat ilyen hatást, ha érdekes a metszése, a színe, a formája.
Természetesen a kert adottságait is figyelembe kell venni, így fontos szempont, hogy mekkora növény fér el kényelmesen úgy, hogy számára is rendelkezésre álljon a növekedéséhez szükséges tér, és minket se zavarjon meg a ház körüli közlekedés során.
A bazsarózsa is kiváló szoliternövény lehet. Fotó: Shutterstock
A virágával díszítő szoliterként kiváló lehet a japánbirs, de az évelők között is találhatunk kiváló jelöltet, mint amilyen például a pompás varjúháj. De akár egy gyönyörű bazsarózsa, vagy egy hibiszkusz is csodás szoliterré válhat. Sőt, még az egynyáriak között is találhatunk megfelelőt, mint amilyen például a kerti pillangóvirág.
1. Bazsarózsa
A bazsarózsa, vagy más néven a pünkösdi rózsa Kínából származik, ahol nemzeti virágnak is tekintik, és a Virágok királya nevet kapta. A bazsarózsának több fajtája is megtalálható hazánkban. Ezek általában lágyszárú évelők, egyes fajtái azonban elfásodnak, és még lombhullató cserjék is találhatók közöttük. Ezek akár 40 évig is képesek virágozni.
_fill_540x300_0.jpg)
A bazsarózsák nem közeli rokonai a rózsáknak. A nevükben a rózsa szó azért szerepel, mert virágai nagyon hasonlítanak a rózsára. Bár a bazsarózsa elviseli a félárnyékot, azért nagyon szeret a napfényben fürdőzni. Nem viseli meg a hideg és az aszály sem, azonban a pangó vizet nagyon nem kedveli. Ahhoz, hogy minél több virágot hozzon, a legmegfelelőbb számára a 17-20 Celsius-fok közötti hőmérséklet.
Az ültetésük során legalább egy méteres távolságot hagyjunk közöttük, hiszen igen terebélyes növényekről van szó. Ősszel és tavasszal gazdagítsuk a talaját érett trágyával. Emellett ügyeljünk rá, hogy rendszeresen gyomtalanítsuk. A bazsarózsa egy éven belül virágot fog hozni, azonban a legelső virágait ne szedjük le, mert ezzel megakadályozzuk őt a jövőbeni virághozatalban.
A bánáti bazsarózsa
A bánáti bazsarózsa a Kárpát-medencében őshonos növényfajunk. Igazi bazsarózsa mezőket alkot, mely virágot nagyon óvnunk kell, hiszen Horvátországban sajnos már teljes mértékben kipusztult.
A bánáti bazsarózsa a jégkorszakot a Kárpát-medencében vészelte át, és főként a cseres-tölgyesekben érzi jól magát. Sajnos az élőhelyek átalakulásával ezeknek a területeknek jelentős része a haszonállatok legelőjévé vált. A bánáti bazsarózsa enyhén mérgező, így az állatok nem jelentenek rá veszélyt, azonban jóval kevesebb terület áll már rendelkezésére, mely veszélyezteti a létét.
A világ összes bánáti rózsájának 90%-a él a Kelet-Mecsekben, Hosszúhetény és Pécsvárad környékén. A hazai állomány mintegy 15 ezer tőre tehető, melyek tavasszal borulnak virágba. Sok példány él belőlük a tölgyerdők mélyén, de ott az árnyék miatt nem képesek virágba borulni.
2. Magastörzsű rózsa
A magastörzsű rózsa, másnéven törzses rózsa látványa igazán különlegessé teszi a kertünket, ezért kiváló szoliterként. A törzses rózsák vadrózsa törzsre szemzett nemes fajták.
A magastörzsű rózsa kimagaslik a kert többi virága közül. Fotó: Shutterstock
A jellemzően törzsre oltott teahibrideknek csésze alakú, közép tömött virágzatuk van. A törzses rózsák jellemzően 90-120 cm magasra nőnek, így valóban kimagasodnak a rózsák közül. A magastörzsű rózsa fajták között rengeteg színűt, illatút és méretűt választhatunk. Azonban télen óvni kell, mert a magasabban lévő koronája miatt hamar elfagyhat. Ezért érdemes újságpapírt tömködni az ágak közé, majd egy papírzacskót húzni a koronára, így védve a téli fagyok ellen.
Ügyelni kell rá, hogy a kertben betöltött központi helye olyan legyen, amely ideális számára. Csak akkor fog virágozni ugyanis, ha kellő mennyiségű napfény éri. Olyan helyet válasszunk számára, ahol naponta legalább két-három órán át fürdőzhet a napfényben. A magastörzsű rózsa a tápanyagban gazdag, savanyú talajt kedveli. Ha ez nem áll rendelkezésünkre, akkor sem kell lemondani róla, hiszen komposzttal és gyakori öntözéssel tökéletes helyet tudunk adni neki.
Nem túlságosan vízigényes, így ha nincs túlságosan nagy meleg, a heti egyszeri öntözéssel is beéri. Ilyenkor azonban bőségesen szüksége van vízre, ám a pangó vizet kerüljük, azt nem kedveli. Rendszeresen távolítsuk el róla az elnyílt virágokat, így ösztönözve rá, hogy még több új virágot hozzon.
3. Magnólia
A magnólia nem csak szépsége miatt kiváló szoliter növény, hanem káprázatos illata miatt is. A magnólia a liliomfafélék családjába tartozik. A nemzetségbe közel kétszáz fajt sorolnak, melynek több, mint a fele trópusi növény. Magyarországon leginkább a kertekben kap helyet, vadon csak nagyon ritkán fordul elő. A magnóliát tulipánfának is szokták nevezni, amely azonban hibás elnevezés, mert bár virágai hasonlítanak a tulipánokra, a két faj teljesen különbözik egymástól.
A magnólia két csoportba sorolható. Míg az egyik csoport a lombozat kifejlődése után hozza meg virágait, és fa nagyságúak, addig a másik csoport tagjai lombfakadás előtt hozzák feltűnő virágaikat. Ezek a fajok találhatók meg hazánkban is.
A magnólia igazán egyedivé varázsolja kertünket. Fotó: Shutterstock
A magnólia kedveli a meleget. Éppen emiatt a kertünk egy védett helyét keressük meg számára, és kerüljük a szeles területeket. Hazánkban a két legnépszerűbb és legelterjedtebb faj az örökzöld liliomfa és a japán liliomfa. Az örökzöld liliomfa igazán szívós. Még a legnagyobb hidegekben is kitart, így nem kell aggódnunk miatta a fagyok beköszönte után sem. Ez a fa tekintélyes méretűre tud cseperedni, hiszen akár a 10 méteres magasságot is könnyedén elérheti, így ültetésénél ezt vegyük figyelembe, és olyan helyre ültessük, ahol nem zavar semmiféle vezetéket, és elég helye van rá, hogy kedvére gyarapodhasson.
A magnólia ültetésekor akkora ültetőgödröt készítsünk, amely háromszorosa az elültetni kívánt növény gyökérméretének. A gödör alját alaposan ássuk fel, hogy a gyökerek könnyebben meg tudjanak kapaszkodni. Ezután szórjunk istállótrágyát a gödör aljára, majd takarjuk be körülbelül 20 cm vastagon termőfölddel, hogy nehogy érintkezzenek a trágyával a növény gyökerei, mert az a kiégésüket okozhatja.
Miután behelyeztük a növény gyökerét a gödörbe, állítsuk függőlegesre a magnóliát, fedjük be a gödröt földdel talajszintig, majd tömörítsük a talajt, hogy ne maradjon levegő a gyökérzet körül. Ha nem érezzük elég erősnek a kiültetéskor, támasszuk meg egy karóval. Ezután nincs más dolgunk, mint alaposan megöntözni a növényt.
Metszésük csak késő ősszel lehetséges, és célja a formázás, illetve a téli atkásodás és gombásodás elkerülése. A magnólia törzse nem sokkal a föld felett elágazik, és eleinte bokrosan nő. A legtöbb magnólia áprilisban és májusban virágzik, de olyan magnóliák is vannak, amelyek nyáron másodvirágzással örvendeztetnek meg bennünket. Ilyen például az örökzöld magnólia is.
A japánbirs különleges virága igazán különlegessé teszi kertünket. Fotó: Shutterstock
4. Japánbirs
A japánbirs kiváló szoliternövény, hiszen lehetetlen csak úgy elmenni mellette. Nem csak virágaival, hanem csodálatosan fényes leveleivel is díszít, nem is beszélve illatáról. A japánbirs lombhullató cserje, mely körülbelül egy méter magasságú. Nagyon lassan nő, ezért legyünk óvatosak a metszésével.
Piros virágai igazán látványosak, kora ősszel pedig még termést is hoz, amely a birsalmára hasonlít a legjobban. A japánbirs a tápanyagdús talajt kedveli a legjobban. Fontos, hogy az ültetésekor a gödörbe szórjunk szerves trágyát, majd erre kerüljön egy vékony réget föld, megvédve így a növény gyökereit.
A japánbirs kedveli a napfényt, de félárnyékban is igazán jól érzi magát. Közepesen vízigényes, de a meleg napokon fontos, hogy rendszeresen öntözzük. Magvetéssel, tőosztással és a gyökérsarjak leválasztásával gyökérdugványozással szaporítható.
A hibiszkusz igazi szépség. Fotó: Shutterstock
5. Hibiszkusz
A hibiszkusz kerti díszcserjeként kiváló szoliternövény lehet. A kert kiemelt pontjára ültetve egészen biztosan megteremti annak különleges hangulatát. Akár két és fél méter magasra is megnőhet, így olyan helyet keressünk neki, ahol elfér, és valóban alkalmunk nyílik teljes pompájában megcsodálni. Akár kis méretű fácska is nevelhető belőle, ezért a kisebb kertekben is kiváló alternatíva lehet.
A hibiszkusz nem támaszt nagy igényeket a gondozója felé. Talajigénye átlagos, és bár hálás a rendszeres öntözésért, a pangó vizet nem viseli jól. A hibiszkusz odavan a napfényért, így ezt vegyük figyelembe, amikor kiválasztjuk számára a kertünkben a helyét. Ez azért is fontos, mert a hibiszkusz később nagyon nem viseli jól az átültetést.
Az ültetéséhez készítsünk 60x60x60 centiméteres ültetőgödröt, melybe úgy helyezzük a növényt, hogy a földlabdája felszíne egy síkba kerüljön a talaj felszínével. Miután a gödröt befedtük, tömörítsük, majd alaposan öntözzük be. Fontos, hogy ne feledkezzünk meg a hibiszkusz metszéséről sem. Erre tél végén, vagy tavasszal kerüljön sor. Távolítsuk el a beteg, elszáradt vagy sérült ágakat, majd vágjuk vissza a későbbiekben az elvirágzott részeket 2-3 rügyre, így lesz igazán gazdag a hibiszkusz virágzása.
Mindenkinek virágos kertet kívánunk!
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
