Akinek kertje van, annak a számára a talaj magától értetődően van jelen. Járunk rajta, bevetjük fűvel, virágokat ültetünk bele, és veteményeskertet alakítunk ki a segítségével. Ahhoz, hogy zöldségeket és gyümölcsöket termeszthessünk benne, fel kell ásni, el kell egyengetni, öntözni kell, de ez mind nem elég ahhoz, hogy a termés valóban bőséges legyen.
A talajt nem csak használni és kihasználni kell, hanem vissza is kell neki adni azt, amit kivettünk belőle, vagyis a tápanyagokat. Erre pedig az ősz a legalkalmasabb időszak. Ha ilyenkor megtesszük, amire a talajnak szüksége van, jövőre jóval nagyobb eséllyel érhetjük el, hogy bőséges legyen a termésünk.
Így tápláld a talajt ősszel
1. Fontos lépés ilyenkor ősszel, hogy rendbe tegyük a kertet. Sok az üres ágyás, amiben akár már a gaz is fejlődésnek indult, így ezeket alaposan fel kell ásni. Azonban a trágyázásról sem szabad megfeledkezni, hiszen ha nem pótoljuk a talaj elveszett tápanyagait, nem lesz bőséges termésünk jövőre. A jövő évi termés ugyanis ilyenkor, ősszel készül. A trágyázás során használhatunk szerves trágyát vagy műtrágyát.
A talaj állapota nagy mértékben járul hozzá a termés minőségéhez és mennyiségéhez. Fotó: Pixabay
2. A legjobb szerves trágya a jól kezelt, érett istállótrágya. Ezt azonban egyre nehezebb beszerezni, és mivel állati eredetű, így nagyban függ a minősége az adott állat fajától, a takarmánytól és az alomanyag minőségétől. Arra is ügyelni kell, hogy a friss istállótrágya nem megfelelő a növények számára, hiszen abban a tápanyagok még nem hozzáférhetők.
Ezért is nagyon fontos, hogy komposztáljunk, hiszen a komposzt kiváló trágya a talaj számára. A szerves trágya a talaj termőképességének fenntartásához szükséges szerves anyagot, humuszt és a három legfontosabb tápanyagot, nitrogént, káliumot és foszfort tartalmaz. Emellett mikroelemek is vannak benne, mint amilyen a magnézium, a vas, a kén, a réz, a szilícium, a kalcium vagy a bór. A növényi test legtömegesebb elemét a szént a zöld növények a levegőből veszik fel, széndioxid alakjában.
A szerves trágya segítségével javul a talaj minősége és nő a talaj szerves anyag tartalma. Emellett segítenek a talaj fizikai adottságainak, vagyis a nedvességnek, a szellőzésnek és a vízelvezetésnek a javításában. A zöldtrágya úgy kerül a földbe, hogy az erre a célra termesztett növényeket zöld állapotukban beszántják a megművelni kívánt területen.
2. A műtrágyák közül a kálium és a foszfor tartalmú műtrágyák lassan oldódnak, ezért fontos, hogy már ősszel kikerüljenek a talajba, hiszen így bőségesen van idejük a tél folyamán feloldódni, és tavasszal el tudnak jutni a talajnak a gyökérzettel átszőtt rétegébe. A nitrogén tartalmú műtrágyák többsége gyorsan és könnyen oldódik, ezért ezeket tavasszal juttatjuk ki a talajra, ősszel csak kevés kell belőlük, amennyi a talajba került szerves hulladékok elbomlásához szükséges.
A termés mennyisége és minősége szoros összefüggésben áll a felhasznált nitrogén mennyiségével. Azért kockázatos ilyenkor ősszel nagyobb mennyiségben a talajba juttatni, mert könnyen kimosódhat és elpárologhat. A kimosódás veszélye a jelentős őszi csapadékok kapcsán áll fenn, hiszen a kiszórt műtrágya nagy része ilyenkor a vízzel együtt távozhat.
A másik veszély, az elpárolgás, vagyis a denitrifikáció, a talaj hasznosuló nitrogénvegyületeinek redukciója. Ez akkor következhet be, amikor nagy mennyiségű nitrát található a talajban, és a talaj vízzel telített. Maga a jelenség természetes, a nitrogén természetben való körforgásának része, de nem akkor ha a nitrogén műtrágya formájában kerül bele. Mivel a növényeknek különösen a hajtásnövekedés időszakában van szüksége nitrogénre, fontos, hogy azt tavasszal adagoljuk számukra. Így megnöveljük a hajtástömeget, és a termés mennyiségét is.
3. A mész is nagyon fontos elem a talaj számára. A kalcium, vagyis köznapi nevén a mész, szabályozza a talaj pH viszonyait, kémhatását. A sok kalciumot tartalmazó talajok általában lúgosak, pH-értékük 7,5 vagy ennél több. Ezzel szemben a kevés meszet tartalmazó talajok savanyúak, pH-értékük 6,5-4,0 között van.
A kalcium jelenléte és mennyisége határozza meg, hogy milyen növényeket ültethetünk a kertünkbe, és melyek azok, amelyekről inkább mondjunk le. Mészkedvelő növények a rózsa, a levendula, a bab, a mandula, a füge, a cukkini, a lucerna és cukorrépa, mészkerülő növények a magnólia, az erika-félék, az azálea, a rododendron, a rozs, a zab és a burgonya.
A komposztálás hasznos módja a kerti és konyhai hulladékok feldolgozásának. Fotó: Pixabay
A talaj kémhatását laboratóriumban gyorsan meg lehet határozni, de a meszet úgy is ki tudjuk mutatni a talajban, hogy kiveszünk egy kevés földet, és ecetet csepegtetünk rá. Ha pezsegni kezd, akkor a talajunk meszes. A pezsgés mértékéből következtethetünk a talajban levő mész mennyiségére.
Ezért fontos, hogy gondoskodj a talajról
A talaj egy nagyon bonyolult fizikai, kémiai és biológiai rendszer. Ha valamelyik része nem jól működik, feleslegesen dolgoztunk, hiszen nem lesz bőséges és jó minőségű a termés. Mivel a növények legnagyobb része a talajból szerzi meg a növekedéséhez és a szaporodásához szükséges tápanyagokat, fontos, hogy tökéletes termőföld álljon rendelkezésükre. A talajt pedig táplálni kell, hogy megfelelő mennyiségű tápanyagot tudjon adni a növényeknek.
Jó jel, ha sok a talajban a földgiliszta, hiszen akkor a talaj igazán termékeny. A földigiliszták nagyon hasznosak, hiszen kialakítják a bio-pórusokat, amelyek elengedhetetlenek a gázcseréhez, lebontják a szerves anyagokat és karbantartják a termőföldet.
Jó munkát, és jövőre bőséges termést kívánunk!
_fill_100x75_0.jpg)
