Az éghajlatváltozásnak köszönhetően egyre kiszámíthatatlanabb az időjárás, a mind gyakoribbá váló hirtelen lehűlések, extrém időjárási fordulatok a mindennapjaink részévé fognak válni. Télen, de leginkább a télhez közelítve igencsak ajánlatos lépéseket tenni a fagyvédelemmel kapcsolatosan, hiszen sokkal jobb felkészülten várni a fejleményeket!


Csúszásmentesítsük a járdákat!

A felkészülés összetett folyamat, mert nem csupán a növényekre kell gondolni, hanem például a járófelületek csúszásmentesítésére is. Utóbbival kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy az épületek előtti járda tisztán tartása a ház tulajdonosának kötelessége és felelőssége, akár családi házról, akár társasházról van szó!

Jó ötlet tehát még az ősz vége előtt beszerezni legalább egy-két zsáknyi jégmentesítő szóróanyagot, hogy ne érjen senkit váratlanul a hó és a jégpáncél. A só a közhiedelemmel ellentétben nem teljesen tiltott, de szabályosan csak az autók által használt utakon vethető be, így járdákon nem szabad alkalmazni, elsősorban a közelben élő növények védelme miatt, de a só által folyósított, a repedésekbe beszivárgó és éjjel újra megfagyó hólé magát a járdát is károsíthatja.

Alkalmas a célra a faforgács, a kőzúzalék, az útkáli vagy a szakboltokban kapható valamely szóróanyagmix. Régen vidéken a fahamut is használták erre a célra, azonban a hamu csúnyán piszkol, ráadásul a talajba jutva megváltoztatja a közeg PH-értékét, ami számos növénynek nem kedvező.

havas út

Só csak az autók által használt utakon vethető be, járdákon nem – fotó: pixabay

Hólapát, lombfúvó, hómaró

A szóróanyag mellett jó, ha van kézközelben hólapát is, hiszen egy hirtelen éjjeli havazás esetén hajnalban már késő a boltba szaladni érte. A frissen esett porhó eltakarítására bevethető a lombfúvó is, a hálózatról működő elektromos darabok akár 250-300 km/h-ás szelet is képesek generálni, ez pedig a még nem összetapadt hóréteget azonnal eltávolítja.

hólapátolás

Átlagos méretű kerteknél, kis utcafronttal rendelkező házaknál elegendő lehet egy lapát is – fotó: Envato

Nagyobb birtokok tulajdonosai vagy társasházak akár egy hómaróba is befektethetnek, ez a gép a kifejezetten nagy, vastag hótakarót is könnyedén eltakarítja, az ára és mérete pedig egy fűnyíróéhoz hasonló, így tárolni sem nehéz, és hosszú távon biztosan kifizetődő. Átlagos méretű kerteknél, kis utcafronttal rendelkező házaknál természetesen elegendő lehet egy lapát is.

Lapátoláskor a havat sose szabad a fák tövéhez halmozni vagy a dísznövényágyásokra rátolni. A hóréteg ugyan működhet hőszigetelő rétegként, de összetömörödve több arasz vastagon már jelentős lehet a súlya, és a levegőt is elzárhatja a növényektől. Külön figyelmet követelnek a díszfüvek, melyek nagyon érzékenyek a tövükhöz jutó és ott megolvadó, majd később megfagyó hólére, ezért is szokás összekötni a hajtásaikat az ősz végén.

Az ónos eső veszélyei a növényekre

A jegesedés nemcsak a talajon, hanem feljebb is veszélyes lehet. A sokszor már az ősz utolsó heteiben megérkező ónos esők nem tesznek jót a fáknak, de érdekes módon nem a hideg miatt! Az ónos eső által kialakított jégpáncél nem fagyasztja meg a növényeket, sőt szigetelőrétegként működik.

Amiért mégis problémás, az az a tény, hogy a jégréteg elzárja a levegőtől a hajtásokat, így ha napokig fent marad a jégpáncél, a növény károsodhat. A hajlékonyabb ágakkal rendelkező fák vagy például a tuják a jég súlya miatt is kárt szenvedhetnek, az ágak letörhetnek, a rugalmas hajtások tartósan eldeformálódhatnak. A jégréteget (vagy a hasonló károkat okozni képes nagyobb hólerakódást) óvatos rázással, ütögetéssel kell eltávolítani a növényekről.

A télálló növényeket is védeni kell!

Erősebb fagyok idején a kert egyéb növényei is védelemre szorulhatnak. Tudni kell, hogy a télállónak hirdetett növények is igénylik a védelmet az ültetést követő egy-két évben, ezért az idei és tavaszi telepítésű csemeték esetében indokolt a törzs felkupacolása. Ez vagy egy-két arasznyi magas földes-komposztos takarást jelent, de megoldás lehet, ha a védendő növény köré négy-öt karót szúrunk le, majd ezekre laza szövésű műanyag hálót feszítünk, végül a belső részt feltöltjük avarral, szalmával. Az érzékenyebb rózsáknál is hasonlóképpen kell eljárni.

fagyott növény

A jégréteg elzárja a levegőtől a hajtásokat – fotó: Envato

Régi fortély a fiatal fák törzsének mésszel való lekenése, ez nem elsősorban a hidegtől, hanem a kártékony hőingadozástól óvja a növényt, ugyanis a nappal felmelegedő, éjjel pedig lehűlő növényi rész könnyen károsodhat.

A gyep nem szorul védelemre, ám meg kell említeni, hogy a fűfelületre hulló levéltakaró nem igazán hasznos, a takarásban lévő pázsit nem jut levegőhöz, a párás időben befülledő fűszálak pedig könnyen eshetnek gombás betegségek áldozatául.

kert fűje télen

A gyep nem szorul védelemre télen – fotó: Envato

Ezért a díszgyepről a lehullott leveleket inkább távolítsuk el, melyeket aztán – ha más megoldás nem kínálkozik – szétteríthetünk a konyhakert talaján.

Megyeri SzabolcsMegyeri Szabolcs
kertész, kertészmérnök, blogger

Szabolcs az Agroinform.hu állandó szerzője, emellett kertészeti tanácsaival találkozhatsz saját blogján, Facebook oldalán és videócsatornáján is.

Ahogy a blogon olvasható, Szabolcs célja "a kertészkedést közel hozni, felhasználóbaráttá alakítani, fogyaszthatóan tálalni."