Ősszel mindenképp érdemes sokat törődni a komposzttal. Főleg azért, mert ősszel jön el a talajelőkészítés ideje. Ilyenkor kell a legtöbbet törődni a kertek talajával, a műveléssel, a tápanyagellátással és a talajélet serkentésével is. Erre pedig kitűnő megoldást kínál a komposzt.

Nem véletlenül hívják fekete aranynak a humuszt, amit a törődésért cserébe kapunk, hiszen nagyon értékes a növények számára. Ezek a munkálatok ugyan sok fáradtsággal, odafigyeléssel járnak, ám egy idő után már rutinosan, ránézésből fogjuk tudni, mit kell tennünk a komposztunkkal, hogy az mihamarabb földdé váljon. Az eredmény pedig felbecsülhetetlen, hiszen tápanyagban gazdag humuszba ültethetjük a növényeinket, ráadásul jóval kevesebb hulladékot kell elszállítani tőlünk, és a keletkezett szerves hulladék nagy része sem vész kárba.

Azonban sajnos a komposztba tett anyagok nagy része nagyon lassan bomlik le. A kertben keletkezett hulladékanyagok, mint amilyen a levágott fű, a gyomok viszonylag hamar lebomlanak, ám a metszés során levágott ágak és lombok lassítják a korhadást.

Így gyorsítsd fel a komposzt érését

1. A folyamat felgyorsítását könnyen elősegíthetjük, ha felaprítjuk a komposztálandó anyagokat, mielőtt azok a komposztba kerülnek. A néhány milliméteresre darált anyagok nagyobb felületen képesek felvenni a nedvességet, így segítik a korhadást okozó baktériumok és gombák elszaporodására.

komposzt tál zöldség

A komposztba bekerülhet a háztartási hulladék bizonyos része is. Fotó: 123rf.com

2. A szelektív hulladékgyűjtéssel megkönnyítjük és felgyorsítjuk a megfelelő hulladékanyagok komposztba kerülését. Ráadásul környezetvédelmi szempontból sem mindegy, hogy mennyi elszállítandó szemetet termelünk.

3. Még a tél beállta el át kell forgatni a komposztban a korhadó szerves anyagokat. Úgy kell összerakni, hogy az érett komposzt kerüljön kívülre, a még el nem korhadt anyagok pedig belülre, a komposzttömeg közepére kerüljenek. Ezáltal tavasszal homogén, barna, szagtalan, humuszt tartalmazó, környezetbarát szerves trágyát szórhatunk ki a veteményes ágyásokra.

4. A komposztba semmi esetre se kerüljön nem bomló anyag, így műanyag, fém, üveg, vagy bármilyen, nem bomló hulladék.

5. A komposzt számára nem kell gödröt és aljzatot készíteni. Annál gyorsabban fog érni a komposzt, minél nagyobb felületen érintkezik a természetes talajjal, amely nedvességet is ad át a komposztban lévő anyagoknak. Rétegesen tegyük a komposztba az anyagokat. Minél többféle van benne annál értékesebb.

6. A komposzt érési folyamatának első szakasza három-négy hónapig tart. Ez alatt a komposztba került anyagok az oxigén jelenlétében lezajló korhadás következtében 60-70 Celsius fokra melegednek fel. Elpusztulnak bennük a káros mikrobák, és a gyomok sem képesek rá, hogy kicsírázzanak. A folyamatot gyárilag készített komposztérlelő vegyülettel lehet felgyorsítani.

7. Keverjük át rendszeresen a komposztot 15 mm lyukú rostán.

8. Ha túl száraz a komposzt, öntözzük meg.

9. Ha sok káros férget találunk a komposztban, tegyünk bele talajfertőtlenítőt.

10. A földigiliszták jelenléte jót tesz a komposztnak, hiszen felgyorsítják annak érését.

11. A második érlelési szakasz 6-7 hónap alatt fejeződik be. Ekkor az alsó réteg előbb érik meg, ezért ezt már jóval korábban fel lehet használni.

komposzt humusz

Ha jó volt a komposztálás, a humusz lesz a jutalom. Fotó: 123rf.com

Így készíts komposztot

1. Az első feladat, hogy beszerzel egy olyan jól zárható edényt, amelybe a konyhai szerves hulladékokat fogod gyűjteni. Állati eredetű hulladék soha ne kerüljön bele! De belekerülhet a zöldségek héja, a gyümölcsök maradéka, a teafű és a kávézacc is.

2. A kertben válassz ki egy kellően árnyékos helyet, és ide telepítsd a komposztálót. Fontos, hogy szellőzni tudjon, így akár egy saját kezűleg összeállított komposztláda is kitűnő megoldás lehet.

3. Tedd bele a konyhai hulladékon kívül a levágott fűkaszálékot, az apróra vágott ágakat, gallyakat, lehullott leveleket.

4. A komposzt igényli a törődést. Az ideális körülményekhez szükség van oxigénre, tápanyagra és nedvességre. Pár naponta, vagy legalább hetente érdemes átlapátolni és nedvesen tartani a komposztot, így jóval hamarabb kapod meg a várva várt, jó minőségű termőföldet. Minél vegyesebb a komposztba kerülő hulladék, annál jobb minőségű lesz a keletkező humusz. Ha gyorsítani akarod a folyamatot, használj komposzt gyorsítókat, amelyek több milliárd organizmust tartalmazó porok, granulátumok, és besegítenek a már a komposztban lévőknek a munkájuk felgyorsításában.

5. A sikeres komposztálás során hő keletkezik, így könnyen le tudod ellenőrizni, hogy jó úton jársz-e. A jó komposzt nem büdös, így ha kellemetlen szagok áradnak belőle, akkor valószínűleg nem kap elég oxigént, így gyakrabban kell megkeverned.

6. Ha a komposzt eléri a körülbelül másfél méteres magasságot, fedjük be 15–20 cm vastagságú föld- vagy agyagréteggel.

7. A felaprított szerves anyagok egy év alatt, míg a nem aprítottak körülbelül másfél év alatt válnak földdé.

8. Célszerű a használat előtt átrosálni, különösen, ha cserépbe, vagy virágládába szánjuk.

9. Az érett komposztot zsákokban tudjuk szállítania és jó néhány hónapig tárolható anélkül, hogy bomlásnak indulna.