Nagyon sokaknak indul kávéval a napja. Majd jöhet az újabb és újabb csésze. Azonban csak kevesen adják rá a fejüket, hogy saját maguk termesszék meg a reggeli kávéhoz valót, a kertjükben.

Rengeteg féle kávé közül lehet választani, amelyeket aztán számtalan módon készíthetünk el, így lehet erősebb, gyengébb, tejes, vagy éppen koffeinmentes kávét inni. De igazán különleges, ha a saját magunk által termesztett kávét fogyasztjuk. Ráadásul egyáltalán nem lehetetlen, hiszen a kávécserjét mi is nevelgethetjük, és egy idő után termést is fog hozni. Ez az idő nem lesz rövid, de megéri. A zaccot pedig eszünkbe se jusson a szemétbe dobni, mert nagyon sok mindenre felhasználhatjuk a háztartásban és a kertben.

Tudd meg a kávécserje titkait

A kávécserjéből nagyon sok fajta létezik, melyek terméséből különböző minőségű kávék készülhetnek. A Coffea nemzetségen belül három olyan kávécserje is van, amelyet a kávé ital alapanyagként termesztenek. A legelterjedtebb a Coffea arabica, amely a világ kávétermésének nagy részét adja. A második a Coffea canephora, vagy ismertebb nevén robusta, a harmadik pedig a Coffea liberica, amelyik túl keserű főzetet ad, ezért kevésbé ismert és népszerű.

A kávénak különleges termesztési körülményekre van szüksége, ezért a kávéink nagy részét 900 méter fölötti magasságban, trópusi éghajlaton, tápanyagdús talajban termesztik, ahol egyenletes az éves csapadékeloszlás, ami még inkább elősegíti, hogy csodás alapanyag teremjen kávéink számára. Ebből adódóan hazánkban nem lehet kávécserjét termeszteni, azonban dísznövényként tartva nekünk is lehet esélyünk arra, hogy saját kávét szüretelhessünk.

kávézacc

A kávézacc nagyon sok mindenre jó. Egyes növények is hálásak lesznek érte. Fotó: Shutterstock

Így legyen saját kávécserjéd

Az Etiópiában őshonos kávénövény tavasszal apró fehér virágokat hoz, majd apró bogyókat nevel, amelyek idővel zöldről feketés hüvelyre sötétednek. Ezek mindegyike két magot tartalmaz, amelyek végül a kávéfőzéshez használt kávébabokká válnak. Azonban a magvakon kívül minden növényi rész mérgező az emberre és az állatokra nézve is.


Nevelhetünk kávécserjét dísznövényként, és nevelhetünk kávécserjét kávéfogyasztás céljából, amelyhez elég sok türelem, és legalább 4-5 év szükséges. A Coffea arabica 'Nana' egy törpe fajta, amelyik mindössze 30 cm magasra nő, és tökéletes beltéri növényként.

A kávécserjét szaporíthatjuk magról, vagy a levágott hajtást dugványozhatjuk, illetve vásárolhatunk kész kávécserjét is. A dugványozásra a nyár eleje a legalkalmasabb. Ilyenkor az anyanövényről vágjunk le hajtásokat, amelyeket tegyünk vízbe úgy, hogy az alsó leveleket levágjuk. A hajtás legyen körülbelül 20-25 cm hosszú. Miután megjelentek a gyökerek, ültessük el laza, tápanyagdús, jó vízáteresztő képességű földbe, és ügyeljünk a rendszeres öntözésére.

A kávécserje szereti a trópusi éghajlatot, így hát fontos számára a magas páratartalom. Ügyeljünk a rendszeres öntözésére és arra, hogy leveleit időnként permetezzük le vízzel. Fontos, hogy a növényt ne érje huzat. A kávécserje nyugodtan a kertben töltheti a tavaszt és a nyarat, azonban arra ügyeljünk, hogy a túlságosan erős napsugarakat nem jól viseli, így keressünk neki inkább félárnyékos helyet. Érdemes minden évben tavasszal átültetni, és fontos, hogy ekkor részesüljön egy növekedésindító tápoldatozásban, és levéldísznövényeknek való tápoldatot is adjunk neki egészen őszig, két-három hetente.

Az ideális talaj a kávécserje számára a gazdag, tőzeg alapú virágföld, kiváló vízelvezetéssel. A kávécserje a savas talajt részesíti előnyben, ezért ha a növény nem virágzik, adjunk hozzá szerves anyagokat, például tőzegmohát a talaj pH-értékének növeléséhez. Az optimális hőmérséklet a kávécserje számára nappal 21-25 Celsius-fok, éjszaka 19-21 Celsius-fok között van. A magasabb hőmérséklet felgyorsíthatja a növekedést, de a kávébab termesztéséhez nem ideális, hiszen annak lassan és egyenletesen kell beérnie.

A kávécserjét ajánlott évente kétszer, tavasszal és ősszel visszametszeni. Ekkor megújíthatjuk a növényt, de oda kell figyelnünk a magasságára is, hiszen ha nem metsszük meg, akár a két méteres magasságot is könnyedén el tudja érni.

Minden tavasszal ültessük át a kávécserjét, fokozatosan növelve a cserép méretét. Nagyon fontos, hogy a cserép alján legyenek nyílások, hogy a kávécserje ne álljon pangó vízben. A kávécserje nem kedveli a hideget, így ősszel, amikor a hőmérséklet tartósan 20 Celsius-fok alá esik, mindenképp vigyük be. Az ideális ilyenkor a számára egy körülbelül 15 Celsius-fokos, világos helyiség. Fontos, hogy a teleltetése alatt is rendszeresen öntözzük, és néha permetezzük le a leveleit.

A kávécserjét megtámadhatják a levéltetvek és az atkák, így hát rendszeresen vizsgáljuk át, és ha szükséges, kezeljük növényvédő szerekkel.

Így ihatsz saját kávét

Sajnos hosszú időnek, legalább 3-5 évnek kell eltelnie, hogy termés is legyen a kávécserjén. Amikor a növény gyümölcsei vörösre érnek és kissé lágy tapintásúak lesznek, szedjük le őket a kávécserjéről. Ezután válasszuk le a belső kávébabot a gyümölcsről úgy, hogy a gyümölcsöt egy tál vízben pépesítjük.

A belsõ bab leválasztása után szárítsuk meg addig, amíg a héja könnyen le nem válik. Ez akár hetekig is el tud tartani. A szárított kávébabot ezután meg lehet pörkölni és meg lehet őrölni, majd elfogyaszthatjuk az első, saját termesztésű kávénkat.

Nem mindegy, mennyi kávét iszol

Sokféle vélemény él a kávé fogyasztásával és az egészségre gyakorolt hatásával kapcsolatban. A legtöbben úgy vélik, a mértékkel történő fogyasztása jó hatással van az egészségünkre.

A kávé számottevő mennyiségű klorogénsavat, koffeint és terpéneket tartalmaz. A koffein a bélcsatornából gyorsan felszívódik, és eljut a szervezet minden pontjára, így az agyba is, ahol az idegsejtek működését serkenti. A kávéfogyasztás hatását azonban sok minden befolyásolja, így többek között az ital koffeintartalma, a kávészemek minősége és az elkészítés módja is.

A fogyasztását követően a koffein a véráramba jutva az ideg- és izomsejtek felületén fejti ki hatását. Befolyásolja számos enzim és ingerületátvivő anyag működését, továbbá gátolja a testünkben a fáradtságot jelző anyag, az adenozin hatását. Az adenozin fontos szerepet tölt be az ébrenlét és az alvás szabályozásában. A koffein azáltal serkenti az idegrendszert, hogy fenntartja az éberséget. Ez a folyamat befolyásolhatja a vérerek összehúzódását is, amely oka lehet a koffein fejfájás-csillapító hatásának.

A koffein felgyorsítja a szívverést, megemeli a vérnyomást, ellazítja a hörgőket, és kissé növeli a gyomorsavtermelést. Emellett gyorsítja az anyagcserét és vízhajtó hatása is van. Ezért nagyon fontos, hogy ne éhgyomorra fogyasszuk, és az esti lefekvés előtt sem ajánlott meginni belőle egy csészével, ha jól szeretnénk aludni.

Vannak, akik számára a kávéfogyasztás veszélyeket hordozhat, vérnyomásemelő hatása miatt. Szintén nem ajánlott fogyasztása a várandósság alatt. A kávé, illetve a koffein számos gyógyszer felszívódását és a szervezeten belüli hatását befolyásolhatja, ezért nem javasolt, hogy ha gyógyszert szedünk, azt kávéval vegyük be, vagy közvetlenül előtte vagy utána kávét fogyasszunk.

Ugyanakkor kutatások szerint a koffeinnek is szerepe lehet az idős korral gyakran együtt járó szellemi hanyatlás megelőzésében, a szellemi frissesség megőrzésében. Napi 300 mg koffein elfogyasztása még anélkül stimulálja egy felnőtt szervezetét, hogy károsítaná azt. Egy csésze, vagyis 2 deciliter kávéban átlagosan 90-180 milligramm koffein van.

Ne dobd ki, használd fel a kávézaccot

1. Hintsünk szét egy kis kávézaccot a kerti növények töve köré, és így tartsuk tőlük távol a hangyákat, valamint a házas- és a meztelencsigákat.

kávézacc

Még a hangyákat is távol tudja tartani a kávézacc. Fotó: Shutterstock

2. Nem csak mi szeretjük a kávét. Néhány növény, mint amilyen a hortenzia, a kamélia, az azálea, a rododendron, vagy a rózsa, melyek savas kémhatást kedvelnek, nagyon meghálálják a kávézaccot. Keverjük össze a zaccot megszárított fűnyesedékkel, száraz levelekkel vagy szalmával, így semleges kémhatás alakul majd ki a növények közelében. Ha kávézaccot hintünk a növények tövéhez, ezzel nitrogénnel, káliummal és magnéziummal gazdagítjuk a talajt. Azonban így nem jut a növény elegendő foszforhoz és kalciumhoz, amely szükséges a virágzáshoz és a terméshozamhoz, ezért a kávézaccot keverjük össze egy kevés mésszel vagy fahamuval, így teljes értékű növénytápszert kapunk.

3. Komposztáláshoz is kiváló a kávézacc, hiszen gazdag nitrogénben, és a komposztba keverve a kávézacc elősegíti és felgyorsítja a komposzt érlelődését. Azonban egyszerre ne használjunk túl nagy mennyiségű, frissen keletkezett kávézaccot a kertben, hiszen a lebomlásához egy kis időre van szükség.

4. A sárgarépa is imádja a kávézaccot, így mielőtt elvetnénk a sárgarépa magjait, keverjük össze egy kevés régi, megszáradt kávézaccal.

5. A kávézacc állaga nagyon érdes, így be lehet vetni mosogatás előtt, hogy eltávolítsuk vele az edényekre ragadt ételmaradványokat. De kiváló a lefolyó, tűzhely vagy grill tisztítására is.

6. A kávézacc gazdag nitrogénben, ami szénnel keveredve eltünteti a kellemetlen szagú kén gázt a levegőből, ezért kiváló szagtalanító. Akár cipőbe, vagy hűtőszekrénybe is helyezhetjük, hogy szagtalanítson. De a kezünket is bedörzsölhetjük vele kézmosás közben, és kiválóan eltávolítja az elhajt hámsejteket, és a hagymaszagot is. Nem csak a kezünkre használhatjuk, mivel remek bőrradírozó, egy kis vízzel vagy kókuszolajjal összekeverve. A véráramlást is serkenti, ezért a bőr egészségéhez is hozzájárul.

7. A narancsbőr eltüntetésére is kiváló, mivel a koffein helyi alkalmazása csökkentheti a területen található zsír, narancsbőr és cellulit láthatóságát, a megnövekedett véráramlás miatt.

8. Hajdúsító és hajnövekedés serkentő hatása is van.

9. Segíti a szem alatti táskák eltüntetését is a véráramlás serkentése miatt.

10. De természetes festékként is használható pamut, műselyem, celofán és papír színezésére, de régen használták a haj sötétítésére és húsvéti tojások festésére is.

A kávé tehát nem csak a boltban kapható, hanem mi magunk is termeszthetjük, és még a zaccot is hasznosítani tudjuk.