A kerítés sokszor több, mint egyszerű határvonal két telek között: jogi felelősség, költségviselés és szomszédjogi kérdés is egyben. Sokan nem tudják, hogy Magyarországon nincs általános törvényi kötelezettség kerítés építésére – ugyanakkor a helyi önkormányzatok a saját építési szabályzatukban előírhatják annak megvalósítását.

„Ha kérdéses, hogy köteles-e valaki kerítést építeni, akkor mindig a telek fekvése szerinti önkormányzat helyi építési szabályzata ad választ” – hívta fel a figyelmet dr. Szabó Gergely, a Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda vezető partnere.

Ki építi és ki tartja fenn?

A jelenlegi előírások szerint, ha a helyi szabályzat kerítést ír elő, azt a tulajdonosnak kell megépítenie a telek homlokvonalán, illetve az útról nézve a jobb oldali telekhatáron. A hátsó telekhatár esetében a szomszédok megegyezése az irányadó, de ha nincs ilyen, akkor a tulajdonosnak legalább a hátsó határ felét kell ellátnia kerítéssel.

A fenntartásnál sem mindig egyértelmű a helyzet:

  • Ha a kerítés a telek belsejében van, akkor a tulajdonosé a felelősség.
  • Ha telekhatáron áll, az közös tulajdon, és a költségek is közösek.
  • A közterület felé néző kerítés fenntartása viszont mindig a tulajdonost terheli.

Ha nincs jogszabályi kötelezettség, a szomszédok megegyezhetnek a kerítés építéséről és a költségek megosztásáról. Megállapodás hiányában a fenntartási költségek a határolt földhossz arányában – gyakorlatban többnyire fele-fele arányban – oszlanak meg.

Mekkora lehet, és milyen lehet a kerítés?

A helyi építési szabályzat határozza meg a kerítés kialakítását és magasságát. A tömör kerítés jellemzően legfeljebb 2 méter magas lehet, és a kapuja nem nyílhat kifelé a közterületre.

Közös tulajdonú vagy sorházas telkek esetében nem tömör, hanem áttört kerítés vagy élősövény az előírás, hogy a lakók természetes fényhez és levegőhöz jussanak. A szögesdrót vagy más veszélyes megoldás csak a járdaszint felett, 2 méteres magasságban, és kizárólag a kerítés belső oldalán helyezhető el.

Érdemes egyeztetni, mielőtt építünk

A szakértő szerint a kerítésépítés sok esetben szomszédjogi viták forrása lehet. „A legfontosabb, hogy mindenki ismerje a helyi előírásokat, és a munkálatok megkezdése előtt egyeztessen a szomszéddal” – tanácsolja dr. Szabó Gergely.

Egy jószomszédi viszony ugyanis sokkal többet ér, mint egy jól megépített kerítés – de ha már építünk, nem árt tudni, kinek mi a felelőssége és joga.

Forrás: Üzletem.hu

Indexkép: Pexels