Tudod, mi a közös a kovászos uborkában, a túrós lepényben és a tökfőzelékben? Természetesen az, hogy kapor nélkül egyáltalán nem olyan finomak. De a kapor nem csak finomabbá, de egészségesebbé is teszi az ételeket.

Különösen akkor gondoljunk rá gyakran, ha magas vérnyomással, vagy magas vércukorszinttel küzdünk. A kapor ugyanis nem csak fűszernövényként, de gyógynövényként is megállja a helyét! A termesztése pedig igazán egyszerű. Akár még cserépben is.

Ismerkedj meg a kaporral!

A kapor sokak által kedvelt fűszer- és gyógynövény, melyet nevezhetünk még kertiköménynek, vagy uborkafűnek is. Még a Bibliában is megemlítik, és az ókori népek is rendszeresen használták, mivel úgy gondolták, remek a fejfájás és a gyomorpanaszok enyhítésére. Az ókori egyiptomiak, a görögök és a rómaiak szívesen rágcsálták a kaprot, emésztésjavító hatása miatt.

kapor uborka

A kapor nem csak a kovászos uborkának áll jól. De az ízén kívül gyógyhatásai miatt is érdemes fogyasztani. Fotó: Shutterstock

A kapor nagyon könnyen termeszthető otthon is, így érdemes tartani belőle a kertben, vagy egy cserépben, hiszen kiválóan ízesíthetők vele az ételeink, és ezen kívül rengeteg mindenben segíti az egészségünket is.

A kapor antioxidánsokban gazdag, és rengeteg benne a C- és A-vitamin. A kapor levele és magja is kiváló ételízesítő, de nem csak ízével és illatával hódít, hanem azért is, mert rendkívüli gyógynövény.

Nem véletlen, hogy a világ számos konyhájában használják. Levelei édeskés ízűek, míg magja jóval aromásabb, kissé citrusos ízvilágú. Éppen ezért remekül illik a különféle halakhoz, burgonyához és a szószokat is nagyon jól megbolondítja. Nem is beszélve a tökfőzelékről, a kapros túrós lepényről és a kovászos uborkáról, ami elképzelhetetlen nélküle.


A kapor ezen kívül kiváló a különböző emésztési problémákra, és még a csecsemők hasi görcseit is segít enyhíteni. A friss kapor nagyon alacsony kalóriatartalmú, de annál több benne a vitamin és az ásványi anyag. Kiváló immunerősítő, segíti a csontképzést és a sebgyógyítást, és a benne található sok A-vitamin védi a szemünket.

A kapor vérnyomás-karbantartó hatása vetekszik a fokhagymáéval, így nagyon is érdemes gyakran felhasználni valamelyik készülő finomsághoz. Mivel a kapor erős antioxidáns, segít megvédeni a sejteket a károsodástól, csökkenti a krónikus gyulladást, és segít megelőzni vagy akár kezelni is bizonyos szívbetegségeket, az Alzheimer-kórt, a reumás ízületi gyulladást és a rák bizonyos formáit.

A benne lévő mangán támogatja az agy és az idegrendszer normál működését, valamint a cukor- és a zsíranyagcserét. A kaporban megtalálható flavonoidokról kimutatták, hogy védik a szív egészségét, és állatkísérletekkel azt is igazolták, hogy a kaporkivonat csökkenti a koleszterinszintet.

Mivel apiol nevű vegyület is található benne, értágulatot okoz, amelynek hatására csökkenti a vérnyomást, de a kaporkivonat napi adagjával jelentősen javult a vércukorszint is, melyet kísérletekkel igazoltak. Mivel a kaporban magas a monoterpén, a d-limonén aránya, a növény segíthet megelőzni és kezelni a tüdő-, az emlő- és a vastagbélrákot.

A kaporban található illóolajok antibakteriális hatással is rendelkeznek, és alkalmasak a köhögés csillapítására, továbbá a nyelven megtelepedő baktériumok és a kellemetlen lehelet megszüntetésére is. A benne lévő kalcium, magnézium és foszfor nagyon fontos a csontok egészsége szempontjából.

A kaporból készült tea kiváló vízhajtó, de segít felfúvódás, emésztési zavarok, hányinger, fogínygyulladás, álmatlanság vagy étvágytalanság ellen is. Antimikrobiális hatása miatt kiváló sebgyógyító, de serkenti a tejképződést, és tumor megelőző hatása is van.

kapor

A kapor levele és magja is kiváló fűszerként, és gyógyhatása is nagy. Fotó: Shutterstock

Azonban sajnos ritkán allergiás reakciókat válthat ki, így mindenképpen óvatosan bánjunk vele, és természetesen a kapor sem helyettesítheti a szakorvosi kezelést.

Legyen kapor a kertedben!

A kapor karógyökere 40–60 cm mélyre hatol, gyengén fejlett gyökérrendszere miatt érzékenyen reagál a felső talajréteg vízforgalmára. Szárának hossza nagyban függ attól, hogy milyen körülmények között termesztjük, de akár a 140 cm-es magasságot is elérheti.

A kapor közepesen melegigényes. Magról szaporítható, melyek akár 4-5 Celsius-fokon is csíráznak, de a 12-15 Celsius-fok az ideális számukra. Éppen ezért márciusban vethetjük, és érdemes a sárgarépa, hagyma vagy bab közelébe vetni, mert akkor el tudja űzni a kártevőiket. De édeskömény mellett semmiképp ne adjunk neki helyet, hiszen beporozzák egymást, és mindkettő elveszíti csodás, egyedi ízét.

A magot legfeljebb 3 cm mélyre vessük, 20-30 centiméter sortávolságra. A vetést követően nem kell sokat várni, hiszen körülbelül a 14-21. napon kelnek ki a kis növények. De ha nincs kertünk, akkor sem kell és nem is szabad lemondani a kaporról, hiszen akár cserépben, vagy virágládában is nevelhetjük. Azonban akárhol is neveljük, arra nagyon ügyeljünk, hogy soha ne száradjon ki!

Habár kezdetben félárnyékban is jól fejlődik, a virágzás idején már jóval több fényre van szüksége. Másodnövényként július-augusztusban vethetjük, azonban arra ügyeljünk, hogy alaposan készítsük elő az ágyást a vetés előtt, és az legyen gyommentes. A hajtásokat nyugodtan szárítsuk meg, és apróra összetörve zárt edényben tároljuk, így akkor is rendelkezésünkre áll, amikor éppen már nem tudjuk friss állapotában leszedni.

A gombás betegségek közül a leggyakrabban a fuzikládiumos varasodás támadja meg. Ez ellen a fertőzött növények eltávolításával és megsemmisítésével védekezhetünk. Emellett számítani lehet a levéltetvek támadására is.

A kertben azért is hasznos, mert erős illata képes távol tartani a rovarokat.  A frissen szedett kaprot mindig tegyük be a hűtőszekrénybe, vagy állítsuk vízbe.

Adjunk hát helyet a kapornak a kertben, a tányérban és a teás csészében is!