Répa, retek, mogyoró... Ismerjük a régi mondókából. A répa és a retek pedig igazán aktuális most is, hiszen amint elmúlnak a talaj menti fagyok, már kerülhetnek is a vetőmagok a talajba. De nem csak a sárgarépát és a retket lehet már ilyen korán elvetni. Minden olyan magot bátran elvethetünk, amelyik alacsony hőmérsékleten is képes csírázni, és az átmeneti fagyok sem tesznek benne kárt. Így hát hamarosan eljön az ideje a sárgarépa, a hónapos retek, a petrezselyem, a fejes saláta és a borsó vetésének is.
Ha még nincs veteményesed, mindenképp vágj bele, hiszen semmivel sem lehet összehasonlítani azt az ízt, amit a kertünkben frissen leszedett zöldség nyújt nekünk. Ráadásul tényleg akkor tudod elfogyasztani a kerti zöldségeket, amikor tökéletes állapotban vannak, tele vitaminnal és ásványi anyaggal. Ilyenkor a legfinomabbak és még azt is pontosan tudni fogod, hogy milyen vegyszerekkel voltak, vagy éppen hogy nem voltak kezelve. De akár az erkélyeden is lehetnek saját zöldségeid, ha van egy jó kis balkonládád, vagy elfér ott egy magaságyás. Úgyhogy ha február, akkor eljött a vetés ideje.
Ezeket a zöldségeket már most el tudod vetni
Habár télen már el lehet kezdeni a palántázást, így nem maradunk kerti munka nélkül, hamarosan a szabadföldi vetésnek sem lesz akadálya. Azonban a vetés során ügyelni kell rá, hogy a magok ne kerüljenek túl sekélyen a földbe, hiszen a madarak nagyon ki vannak már éhezve, így ha csak egy magot is felfedeznek, előfordulhat, hogy még a felszín alatti vetőmagokat is fel fogják csipegetni.
1. Retek
A retek villámgyorsan ott terem a veteményesben, ráadásul igazán könnyű termeszteni. Miután kifejlesztette gumóját, hamarosan magszára nő, amelyen magokat érlel, majd elpusztul. A reteknek a legrövidebb a veteményesben a tenyészideje, hiszen összesen 55-60 nap. Lehet gömb, szív, tojás és henger alakú, a húsa fehér, esetleg kissé pirosas.
A retek az egyik legkorábban vethető zöldség, amelyiket még a kezdő kertészek is könnyedén termeszthetik. Fotó: Pixabay
A retket lehet először elvetni, hiszen magja igazán hidegtűrő, már 2-3 Celsius-fokon elkezd csírázni, és 15-20 Celsius-fokon kel ki. A hónapos retek hosszú nappalos növény, vagyis a nyár felé haladva könnyen felmagzik, hiszen ekkor már jóval több fény éri, és ekkor sajnos már nem fejleszt gumót. Éppen ezért nem érdemes nyáron vetni, hanem inkább tavasszal és ősszel vágjunk bele vele a vetésbe.
A retek nem támaszt túl sok igényt felénk, de arra ügyelni kell, hogy a gumóképződés alatt gyakran öntözzük, különben nagyon csípős lesz az íze, és hamar üregessé válik. A hónapos retek legjobban a laza, homokos, de tápanyagban gazdag talajt kedveli. Az aprócska magokat egymástól 15-20 cm-es sortávolságra érdemes vetni. Amennyiben drazsírozott magokat vásároltunk, azokat könnyebb vetni, így ott 4-5 cm-es tőtávolságra kerülhetnek egymástól.
A magokat sekélyen takarjuk be földdel, és tömörítsük a talajt. Ügyeljünk rá, hogy bőségesen öntözzük meg a vetést követően, de később is rendszeres öntözésre van szüksége. A retket egyelni kell, hogy szép, méretes gumókat tudjon nevelni. Akkor lesznek szépek és egészségesek a retkek, ha folyamatosan gondoskodunk a gyommentesítésükről. Érdemes két-három hetente megismételni a vetést, így hosszú időn át lesz friss retek a kertben.
Ráadásul még helyet sem foglal, hiszen nagyon rövid tenyészidejű, ezért nyugodtan vethetjük a hosszabb tenyészidejű, nagyobb növények közé. Kedveli a sárgarépa és a petrezselyem társaságát, de vethető a fejes saláta, a hagyma, vagy akár a karalábé közé is.
2. Petrezselyem
A petrezselyemnek két alaptípusa ismert, a levélpetrezselyem és a gyökérpetrezselyem, melyeket hivatalosan a gyógy- és fűszernövények közé sorolunk. A petrezselyem kétéves növény, ami azt jelenti, hogy az első évben lombot és gyökeret fejleszt, melyből már nyugodtan szedhetünk, míg a második évben fejleszt magszárat és hoz virágot. Gyökérpetrezselyem esetén a gyökeret a második év őszén takaríthatjuk be. A metélőpetrezselymet termeszthetjük akár a kertben, akár balkonládában, vagy a konyhaablakban.
A petrezselyem számos ételt tesz még ízletesebbé. Fotó: Pixabay
Mivel a gyökérpetrezselyem jól tűri a hideget, magját már kora tavasszal el lehet vetni. A vetés előtti napon érdemes egy napra meleg helyen tartani a magokat, hogy meginduljon a csírázás, majd a sorokat 30 cm távolságra kijelölni. Húzzunk 3-4 cm mélységű vetőbarázdát, öntözzük be, és ritkán vessük a magokat, körülbelül 3-4 cm-re. Ahogy növekednek a növények, úgy kell őket egyelni.
3. Fejes saláta
A fejes saláta magvai még a fagyokat is kibírják a talajban, és nagyon gyorsan kikelnek, így akár már február végén, március elején el lehet vetni. Ahogyan a retek esetében, úgy a fejes salátánál is érdemes kis csúsztatással vetni, vagyis 10 naponként kisebb mennyiségű vetőmagot elvetni, hogy folyamatosan legyen saláta a kertben.
A szabadföldi vetéshez fontos, hogy fellazítsuk a földet, és jó minőségű komposztot forgassunk a talajba. A retekhez hasonlóan a saláta is a napos helyet kedveli. A magvakat 1-2 cm mélyen, 15 cm-es sávban vessük, majd takarjuk be földdel. Amikor a kis növények 1-2 centiméteresek lesznek, ritkítsuk az állományt úgy, hogy a növények között legalább 5-6 cm hely maradjon. Így kellő tere lesz a fej növekedéséhez.
A fejes salátánál ügyeljünk rá, hogy kellő hely jusson a palánta számára. Fotó: Pixabay
A kiszedett növénykéket át is palántázhatjuk egy másik helyre. A salátának a fej növekedésével megnő az igénye a víz iránt, így folyamatosan ügyelni kell az öntözésére. A fejképződésig kis adagokban, inkább kora reggel öntözzük.
4. Zöldborsó
A zöldborsó az egyik legelsőként vethető zöldségféle, amely nagyon könnyen termeszthető. A talajban sem válogat, bár a legjobb termést a közepesen gazdag, jó vízelvezetésű talajban hozza. A borsó a hüvelyes növények közé tartozik, a gyökerén élő baktériumok segítségével gyűjti a nitrogént, azonban ennek ellenére meghálálja a nitrogén- és a foszfát-műtrágyát.
A zöldborsó jól túri a hideget, így korán vethető. Amikor a talaj hőmérséklete eléri a 2-3 Celsius-fokot, a magok rögtön csírázni kezdenek. A zöldborsót 3-6 centiméter mélyre, 25-30 centiméteres sortávolságra kell vetni. Ha sokáig szeretnénk élvezni a friss borsó ízét, érdemes szakaszosan vetni, vagyis egyszerre nem túl sokat, majd két héttel később egy újabb adagot vessünk el.
Sajnos sokszor csipegetik fel a madarak a vetés után a borsót, ezért nagyon ügyelni kell rá, hogy egyetlen szem borsó se maradjon fedetlen. A borsó kúszónövény, így megfelelő támasztékot kell számára biztosítanunk, különben a növény a termés súlya alatt el fog feküdni, ami nagy veszteséget jelent. Ráadásul a rothadásra sem olyan érzékeny, ha meg tud támaszkodni. Ha tehetjük, a kert napos részére vessük, kerítés mellé.
A zöldborsó nyersen és megfőzve is nagyon finom és egészséges. Fotó: Pixabay
A borsó kedveli a társaságot, különösen a sárgarépa, a zeller, a kukorica, az uborka, és a retek mellett érzi igazán jól magát. Ha jó termést szeretnénk elérni, ne feledkezzünk meg a komposztról, vagy az érett trágyáról, mert ezt nagyon meg fogja hálálni. Ezen kívül rendszeresen kell öntözni, különösen a virágzás időszakában és a hüvelyfejlődés idején, és a gyomlálása sem maradhat el, ha igazán jó termést szeretnénk.
A legrövidebb tenyészidejű fajták a 12. héten már szedhetők. Átlagosan 1-2 kg termésre számíthatunk négyzetméterenként, ha pedig még több finom, zsenge borsót szeretnénk, júliusban megismételhetjük a vetést, azonban ez a borsó már alacsonyabb lesz, és jóval kevesebb termést fog hozni, mint a tavaszi társa.
5. Sárgarépa
A sárgarépa kétéves növény, vagyis az első évben levelet és erős karógyökeret, répatestet fejleszt, míg a második évben virágot hoz és magot érlel. A sárgarépa jó hidegtűrő növény, hiszen a magok csírázása már 4 Celsius-fokon megindul, habár az ideális csírázási hőmérséklete 20 Celsius-fok körül van. A csírázást követően a lomblevelek a gyengébb fagyokat is könnyen átvészelik.
A sárgarépa fényigénye közepes, ezért az árnyékot is elviseli. Vízigénye sem nagy, mert leginkább a talaj víztartalékait használja fel. De ha igazán bőséges termést szeretnénk, nem maradhat el a rendszeres öntözés. Az egyelés során kiválasztott zsenge példányokat nyugodtan fogyasszuk el, vagy főzzük bele ételeinkbe. A sárgarépa a lazább szerkezetű vagy középkötött talajokat szereti a legjobban, melyek kémhatása semleges pH-jú. A túl sok nitrát azonban kedvezőtlenül befolyásolja a fejlődését.
A sárgarépa szaporítása magvetéssel történik. A sárgarépa esetében a vetésmélység 2-3 cm, a sortáv 15-20 cm. A magok nem kerülhetnek se túl mélyre, se túl sekényre, mert akkor a kelés nem lesz egyenletes. Nagyon fontos, hogy a vetést követően alaposan öntözzük be, mivel a csírázás és a kezdeti fejlődés ideje alatt nagyobb vízigénnyel rendelkezik.
A sárgarépa tele van vitaminnal, így érdemes helyet adni neki a kertben és a tányéron egyaránt. Fotó: Pixabay
Az egyelés nagyon fontos, hiszen csak így tudnak a növények megfelelően fejlődni. Ekkor hagyjunk 4-6 cm-es tőtávot. Ahogy a sárgarépa növekedésnek indul, folyamatosan ügyeljünk az egyelésre és a gyomtalanításra is. Mulcsozással segíthetünk, hogy ne legyen annyi gyom, és jobban tudja hasznosítani a vizet is. Amikor beállt a tőtáv, már csak az öntözés és a gyomlálás lesz a feladatunk a sárgarépával kapcsolatban.
Mindenkinek jó munkát és bőséges termést kívánunk!
