Ha van kerted, akkor remélhetőleg gyümölcsfák is kaptak benne helyet. A gyümölcsfa nagy ajándék. Egy gyönyörű fa árnyékában tudsz megpihenni, hallgathatod az ágán megpihenő madarak csicsergését, és nem utolsó sorban finom gyümölcsöt is ad neked.
A cseresznye az egész világon kedvelt gyümölcs, így nem véletlen, hogy sokak kertjében kap helyet egy cseresznyefa. A cseresznyefa ráadásul elképesztően szép látványt nyújt, amikor virágba borul. De ahhoz, hogy a gyerekek sok cseresznyét akaszthassanak a fülükre, gondoskodnod kell róla, hogy a cseresznyefa igazán jól érezze magát nálad. Ha tehát nagyon sok finom gyümölccsel szeretnéd ellátni a családot, bizony elő kell kapnod néha a metszőollót. De egyáltalán nem mindegy, hogy mindezt mikor és milyen módon teszed.
Ezért fontos a gyümölcsfák metszése
A metszés minden fa gondozásának fontos része. A legfontosabb szempont a cseresznyefa, és minden gyümölcsfa metszésénél, hogy a korona jól átlátható legyen, így kellő mértékben tudja átjárni a levegő és a fény. Ezzel fogjuk ugyanis elérni, hogy több virágot hozzon, így természetesen több lesz a termés is.
Ráadásul egy gondozott, átlátható korona jóval ellenállóbbá teszi a gyümölcsfát a különféle betegségekkel és kártevőkkel szemben. A metszés során ezen kívül a célunk még az is, hogy ha szükséges, szép formát alakítsunk ki, illetve hogy ne legyen túlságosan magas a gyümölcsfa, hiszen akkor jóval nehezebb a permetezés, sőt, a szüret is.
A bőséges termést a cseresznyefa helyes metszésével lehet elérni. Fotó: Shutterstock
Azonban, mielőtt a hévtől fűtve előkapnánk a metszőollót, és nekiugranánk a fának, érdemes utánajárni, mikor és hogyan kell szabályosan megmetszeni, mert egy rossz metszéssel többet ártunk, mint használunk. Ráadásul utólag már semmi esély, hogy helyreállítsuk a levágott ágakat, így érdemes előre gondolkodni és felvérezni magunkat a metszés tudományával.
A cseresznyefa nem olyan, mint a többi
A gyümölcsfákat általában nyugalmi állapotban, rügyfakadás előtt érdemes metszeni, de nem így van ez a cseresznyefa esetében. A cseresznyefa életében többféle metszést különböztetünk meg. A cseresznyefa metszéséhez négy dologra van szükségünk: elszántságra, metszőollóra, egy hosszú nyelű ágvágó ollóra és egy ágvágó fűrészre. Fontos, hogy mindig fertőtlenítsük le a használt eszközöket, hogy nehogy átvigyünk egyik növényről a másikra valamilyen betegséget. Ehhez töröljük le alkohollal a pengéket. Az élő ágak metszését végezzük metszőollóval.
1. Miután elültettük a cseresznyefát, meg kell könnyíteni az eredést. Éppen ezért ültetés után meg kell metszeni úgy, hogy vázágai valamivel laposabban álljanak, mint az almafa esetében. Törekedjünk rá, hogy a törzzsel bezárt szöge körülbelül 60°-os legyen.
2. Tavasszal jön el a cseresznyefa koronaalakító metszése. Ekkor válasszunk ki vázágnak három vagy négy erősebb vesszőt, amelyek egyenletes távolságra legyenek elosztva a törzsön. A többi vesszőt metsszük le vagy kötözzük le, míg a vázágakat kétharmadukkal rövidítsük meg. Fontos, hogy vízszintesen egy síkban legyen a csúcsuk, és külső rügyben végződjenek. A koronaalakító metszést a fiatal fákon kora tavasszal is el lehet végezni, még rügypattanás előtt. A fiatal fák esetében az orsó koronaforma javasolt, hogy a korona szellős legyen és minél több fény jusson a belsejébe.
3. A cseresznyefa fenntartó metszését a fa életének 5. évétől kell elkezdeni. Ekkor tudjuk beállítani az ideális koronamagasságot. Ehhez a sudarat vágjuk vissza egy középről induló, vízszintesen kiágazó ágig. Így tegyünk a vezérágakkal is. Ha a vezérágak menti többi vesszőt lekötözzük, azzal növeljük a terméshozamot.
4. A cseresznyefa ritkító metszését a szüret után kell elvégezni. Ennek ideje július és augusztus környékén jön el. Ekkor akár nagyobb ágakat is kivehetünk a koronából, és ekkor metsszük le a zavaró vesszőket is. Ilyenkor a sebek sokkal gyorsabban gyógyulnak, mint a fa nyugalmi állapotában, így a fertőzés veszélye is csökken. Ez azért is fontos, mivel a cseresznyefa sajnos hajlamos a gombás és bakteriális megbetegedésekre.
5. Az idősebb cseresznyefa metszésekor a cél a kifelé álló hajtások fejlődésének elősegítése. Ehhez vissza kell metszeni a függőlegesen nőtt ágakat, tehát a fa inkább vízszintesen terjeszkedjen, és ne felfelé. Ehhez lesz szükség az ágvágó ollóra és a fűrészre. Nagyon fontos, hogy metszés után szedjük össze a lehullott maradványokat, és végezzünk sebkezelést a fán.
Így gondozd a cseresznyefádat
Hazánkban leginkább az enyhe lejtésű, melegebb fekvésű domboldalak kedvezők a cseresznyefa számára. A cseresznyefa szereti a fényt és a meleget, így eszerint válasszuk ki a helyét a kertben. Bár a téli lehűlést jól bírja, a tavaszi fagyok nagy kárt tehetnek a virágaiban.
A cseresznyefa átlagos vízigényű gyümölcsfa, de ha rendszeresen öntözzük, bőséges terméssel hálálja meg azt. Kedveli a jó vízgazdálkodású, középkötött, mélyrétegű, levegős, tápanyagban gazdag talajt, de a pangó vízre nagyon érzékeny.
A cseresznye közepes termetű fa. Egy cseresznyefa átlagosan 80-100 kg termést hoz, így egy család számára elég egy fát ültetni. Mivel terebélyes koronát fog nevelni, olyan helyet szánjunk neki, ahol nem jelent ez problémát. A cseresznyefát ültessük távol a kerítéstől és a vezetékektől.
Cseresznyefát vásárolhatunk konténeres és szabadgyökerű kiszerelésben. A konténeres cseresznyefát a fagyok kivételével bármikor elültethetjük, a szabadgyökerű cseresznyét azonban csak ősszel és kora tavasszal.
Amikor megvásároltuk a fát, azonnal ültessük el. Az ültetés előtt a szabadgyökerű cseresznye gyökereinek végéből csípjünk le 1-2 cm-t, hogy segítsük a növekedését. Az ültetőgödör legyen nagyjából kétszerese a gyökér méretének, de minimum 50x50 cm méretű.
A cseresznyefa gyönyörű látványt nyújt, amikor virágba borul. Fotó: Shutterstock
A gödör aljába tegyünk egy réteg szerves trágyát, majd ezt takarjuk be földdel, hogy a fa gyökerei ne érintkezzenek vele. Úgy állítsuk be a gödörbe a csemetét, hogy teljesen egyenesen álljon, és hogy a a szemzési, oltási pont, mindig kerüljön a földfelszín fölé. Ezután töltsük vissza a földet, tömörítsük, majd alaposan öntözzük meg.
Ismerd meg a cseresznye titkait
A cseresznyét, habár sokan szeretjük, mégis alig ismerjük. Pedig érdemes megtudni a titkait. Például azt, hogy a cseresznyét már az ősember is ismerte és szerette. Ezt pedig onnan tudjuk, hogy a régészek felfedezték a barlangokban a szanaszét köpködött cseresznyemagokat.
De nemcsak az ősember szerette jó messzire köpködni a cseresznyemagot. Manapság ugyanis még világbajnokságot is rendeznek belőle! A jelenlegi világrekord 21,71 méter.
Nem csupán a gyümölcsnek, a cseresznye virágának is óriási kultusza van a világban. Japánban nemcsak a szépsége miatt kedvelik. A cseresznyevirág, azaz japánul szakura, Japán nemzeti jelképévé vált. Az, hogy a rügyből kipattanó virág szinte egy szempillantás alatt lehullik, az élet mulandóságát szimbolizálja számukra. Megjelenésük azonban bizakodással tölti el a japán szíveket, mert az álmok és remények beteljesedését jelképezi.
A cseresznye azon kívül hogy finom, még nagyon egészséges is. A cseresznye közel 80%-a víz, és mivel zsír és fehérje alig van benne, ellenben növényi rostot és szénhidrátot tartalmaz, nyugodtan fogyaszthatjuk akkor is, ha épp fogyókúrázunk.
Ráadásul az elfogyasztása után viszonylag hamar megnöveli az energiaszintet, rengeteg A-, B1-, B2- és B6- vitamin van benne, és igen magas a C-vitamin tartalma is. A cseresznye serkenti az agyban a melatonin hormon termelődését, így hozzájárul a nyugodt, pihentető alváshoz.
A szára sem haszontalan, mivel vízhajtó teát készítenek belőle. Mivel a cseresznye csökkenti a vér húgysav szintjét, hozzájárul az ízületi betegségek csökkentéséhez. Tisztítja a vért, enyhítheti az ízületi fájdalmakat és segíti a szervezet méregtelenítését. Emiatt a bőrünket is szebbé varázsolja, hiszen segít csökkenteni a pattanásokat is.
A cseresznye nagy mennyiségben tartalmaz káliumot, kalciumot, foszfort, cinket, magnéziumot és vasat is, így nagyban hozzájárul az immunrendszer védelméhez. A benne lévő flavonoidok hatékonyan semlegesítik a szabad gyököket, és késleltetik az öregedés folyamatait, ezen kívül még gyulladáscsökkentő hatásuk is van. A cseresznyében lévő flavonoidok és a karotinoidok segítenek az agy hatékonyságának javításában is, hiszen erősítik a memóriát. Az idegeinkre is jó hatással van, és számíthatunk rá az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór és a depresszió esetében is.
Védi a szívet, csökkenti a koleszterinszintet és a vérnyomást, így csökkentve a szívrohamok kockázatát. Emellett megakadályozza a szájüregi fertőzéseket és semlegesíti a rossz leheletet. Minél sötétebb a cseresznye, annál egészségesebb, hiszen annál több benne az antioxidáns. A cseresznyét fogyaszthatjuk frissen, de készíthetünk belőle süteményt, bort, lekvárt, sőt, akár még pálinkát is.
Cseresznyében gazdag nyarat kívánunk!
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
