Szőlő és almafa metszése
Az almatermésűeket akár egész télen metszhetjük, nem érzékenyek a fagyra, mint a csonthéjas társaik. Azonban ezeket sem metszhetjük, csak -5°C fok feletti hőmérsékleten, mert ez alatt a hőmérséklet alatt ridegebb a növények szövete, emiatt könnyebben törik vagy roncsolódik.
A szőlőt lombhullástól kora tavaszig lehet metszeni, mert a hajtásszár beérése már a virágzás időszakában megkezdődik. A vessző beérése pedig a lombhullást követően megy végbe. Egyesek szerint a szőlő metszését azonban nem érdemes december előtt megkezdeni, a legjobb január közepétől végezni azt. Persze mindig vannak kivételek, mint az új telepítések, amelyeket fakadás előtt kell metszeni.
A tőkeelhalásos betegségek (pl. ESCA) és az agrobaktériumos vesszőgolyva (Agrobacterium vitis) terjedésének megakadályozása érdekében fontos, hogy a szőlőt a nedvkeringés megindulása előtt (7°C alatti hőmérsékleten) metsszük, mert a szőlő könnyezési nedvével átvihetjük a kórokozókat egyik tőkéről a másikra.
A szőlő metszése lombhullástól fakadásig végezhető.
Miért ne metsszük a csonthéjasokat télen?
A csonthéjas gyümölcsfajok többségét, mint a cseresznye, a meggy, a kajszi és az őszibarack, nem szabad télen metszeni. Ennek oka, hogy ezeket a gyümölcsfákat a télen aktív, sebzéseken keresztül fertőző kórokozók megbetegítik, ami a fák hervadását és elhalását okozhatja. Ezt a tünetegyüttest hívják összefoglaló néven gutaütésnek vagy apoplexiának.
A gutaütés leginkább a kajszi- és őszibarackfákat veszélyezteti, ezek a legérzékenyebbek a betegséggel szemben. A betegség kiváltói közé tartozik a pszeudomonászos elhalást előidéző Pseudomonas syringae pv. syringae baktérium, jégmagképző szerepe miatt már - 1°C fokon megfagy a növény szövetnedve a - 6-7°C fok helyett. Így a fagykárosodás hamarabb bekövetkezik. Ehhez társulhat még a Leucostoma cincta gomba is, amely ugyanúgy önmagában is kiváltója lehet az elhalásnak. Együttes előfordulásuk esetén azonban a megbetegedés mértéke nagyobb.
A gutaütést emellett kiválthatja élettani károsodás is, melyeknek a leggyakrabban az erős téli-tavaszi fagy az okozója. A betegség megelőzésének alapja, hogy a fertőzés időszakában ne okozzunk sebzéseket a fákon, ahol utat nyithatunk a kórokozók bejutásának a növénybe.
A metszést ezért érdemes a virágzás időszakában elvégezni, és a metszési sebet azonnal lezárni sebkezelő szerrel.
De az sem baj, ha a metszés eltolódik a szüret utánra.
Gutaütés tünete fiatal kajszifán.
Hogyan előzhetjük meg a fagy gyümölcsfákra gyakorolt káros hatását a törzsek meszelésével?
Ezt a régi jól bevált módszert számos vidéken ma is alkalmazzák. Lényege, hogy a fatörzset és a vázágakat vékony rétegben bevonjuk mésztejjel, ami megakadályozza, hogy a fa szövetei a napsütéses téli órákban felmelegedjenek (a fehér szín visszaveri a napsugarakat), éjszaka pedig lehűljenek, ami a szövetek roncsolódását, fagyrepedések és fagyfoltok keletkezését idézi elő. Emellett a tavaszi fagykárok is megelőzhetőek ezzel a módszerrel, mert a fehér törzsű fák később fakadnak meg, így kevésbé vannak kitéve az ártalmas tavaszi fagyoknak.
A meszeléshez 5-8%-os mésztejet használjunk, amelyet a tél bármelyik napján kijuttathatunk a fákra. Azonban érdemes száraz időben végezni a meszelést, mert az eső és a hó leoldja a meszet a fákról. Az oldat felviteléhez a legjobb választás egy erős sörtéjű gyökérkefe.
A fatörzsek meszelésével késleltethetjük a fák fakadását, ezáltal megelőzhetjük a tavaszi fagyok okozta virágkárosodást.
A vadkár elleni védekezés télen is fontos!
Főleg a fiatal, nemrég telepített gyümölcsösökben okozhatnak nagy károkat a vadak a gyümölcsfák kérgének lerágásával és a vékony ágak megrongálásával, eltörésével. Télen táplálék hiányában előszeretettel fogyasztják a fiatal fák kérgét a mezei nyulak, melyek ellen legkönnyebben fatörzsvédővel védekezhetünk.
Mezei nyúl lábnyoma a hóban a törzsvédővel ellátott gyümölcsfa mellett.
A szarvasok, az őzek és a vaddisznók farongáló tevékenysége ellen pedig a terület körbekerítésével és ultrahangos vadriasztó segítségével védekezhetünk. A vadak károsítása következtében tovább gyengül a fák kondíciója, ami miatt érzékenyebbek lesznek a fagyra, és a keletkezett sebek az apoplexiát okozó kórokozók bejutásának is kedveznek.
Szarvasrágás bodzafán.
_fill_540x300_0.jpg)
