Eddig az önkormányzatok rendeletben szabályozhatták az avarégetést, de most általánossá válik a levegő védelméről szóló kormányrendelet alapján a kerti hulladékok égetésének tilalma az egész országban. Az agrárminiszter által benyújtott módosítás célja a levegő minőségének javítása, ezáltal a lakosság egészségének védelme. Mint tudjuk, a levegőminőség alakulásában a lakossági fűtés mellett kiemelt szerepe van az avar és a kerti hulladék égetésének is. A módosítást szinte teljes összhangban támogatták az országgyűlési képviselők.

komposztálás

2021. január 1-től mindenhol tilos a kerti hulladék égetése – Fotó: pixabay

Mit szabad komposztálnunk és mit nem?

Az égetés környezetbarát alternatívája a házi kertekben a komposztálás. Felmerül azonban a kérdés, hogy mi lesz a beteg növényi maradványokkal. A moníliás gyümölcsrothadás miatt kialakult gyümölcsmúmiák, a fehér- és szürkepenésszel fertőzött maradványok, a beérett gyommagvak ugyanis a következő évben is jelentős problémát okozhatnak a kertben, de az almavarasodás miatt beteg növényi részeket sem feltétlenül javasolják, hogy a komposztládába kerüljenek.

Egyik legújabb kártevőnk, a nyugati dióburok-fúrólégy miatt károsodott termések (fekete dióburok) komposztálása az eddigi ismeretek szerint nem jelent problémát, mivel a rovar bábja csak a talajban képes áttelelni. A rovar kártételével kapcsolatos lakossági kérdőívünket itt érheti el.

Nagy fokú eltérések tapasztalhatóak a kerttulajdonosok komposztálási szokásaiban is. Nem mindegy, hogy milyen arányban tesznek friss, zöld hulladékot, és magasabb szárazanyagtartalmú növényeket az edénybe, az ideális arány eltalálása ugyanis gyorsítja a növénymaradványok elbomlását, mint ahogyan a hulladék mozgatása is.

Az ipari komposztálás tűnik a legbiztosabb megoldásnak. A hulladékudvarokban ugyanis nem jelent problémát a kórokozók jelenléte, mivel kb. 70 fokon már megszűnik a fertőzőképességük, de egy kiskerti, viszonylag kis mennyiségű hulladékot tartalmazó komposztedényben nem fog kialakulni ilyen magas hőmérséklet.

monília

A moníliás rothadás miatt kialakult gyümölcsmúmiáknak nem a komposztládában van a helyük – Fotó: Agroinform

Akik eddig elégették a növényi maradványokat, azok számára talán nem egyértelmű, hogy a hulladékudvarok befogadják a lombhulladékot. Fertőzés esetén okosabban járnak el a beszállítással, mint ha a fertőzött növényi részeket a komposztládába raknák, de a döntés a kerttulajdonosoké marad. Alternatív megoldásként szóba jöhet a fertőzött növényi maradványok talajba forgatása is, minimálisan 30 cm mélységben.

További problémát vet fel, hogy év elején kezdődik a metszés, amikor nagyobb ágak is feleslegessé válnak majd, sokan ezeket szintén elégették eddig, erre nem lesz lehetőség a továbbiakban. Mivel azonban a kiskertulajdonosok nagy része nem rendelkezik gallyaprítóval, egyben pedig nem fog elbomlani a komposztban, ezek helye is a hulladékudvarok komposztálói lesznek.

Maradnak nyitott kérdések

Vannak olyan növénybetegségek, amelyeknél eddig kifejezetten az égetés volt a védekezés legjobb módja. Ilyen szélsőséges példa az aranyszínű sárgaságot okozó grapevine flavescence dorée (FD) phytoplasma. Ennél a betegségnél számos nagyon szigorú védekezési kötelezettség áll fenn, többek között karantént kell bevezetni a betegség megjelenésekor. A kórt az amerikai szőlőkabóca terjeszti, tojásai a szőlőhajtásokon telelnek át, az ártalmatlanítás egyik leghatékonyabb eszköze az, ha ezeket a hajtásokat elégetjük. Ezután vajon mi lesz a helyes eljárás a betegség megállítására?

Összességében tehát vannak megválaszolatlan kérdések:

  • Vajon minden esetben érvényes lesz az égetési tilalom?
  • Felelősen fognak eljárni a kerttulajdonosok, és szakszerűen kezelik majd a komposztládákat?
  • Esetleg több betegségre számíthatunk majd, ha kevesen élnek a hulladékudvarok által nyújtott szolgáltatásokkal?