Somogyi Boglárka limnológus, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet munkatársa nyilatkozott a sonline.hu-nak arról, hogy okozhat-e a víz összetételében és élővilágában tartós, visszafordíthatatlan elváltozást, ha évekig nem fagy be a Balaton.

"A 2008 és 2012 között végzett kutatások éppen azt vizsgálták, megváltoztatja-e a tó vízének fizikai és kémiai környezetét és algavilágát, amikor télen nem fagy be a Balaton. Kiderült, hogy ez a jelenség nagymértékben érinti a planktonikus algákat, amelyek a vízi élővilág alapját képezik. Ha nem alakul ki jégtakaró, az élőhelyvesztést is jelent. A klímaváltozás átalakítja a természetes vizek életét is. Ha kevés időre, vagy egyáltalán nem fagy be a Balaton, a víz melegebb lesz, és az élővilág téli nyugvó periódusa is eltolódik. Valószínűleg olyan körülmények lesznek jellemzőek télen, mint amit eddig kora tavasszal tapasztaltunk" – mondta Somogyi Boglárka.

jég

Évek óta nem fagy be a Balaton – fotó: pixabay.com

Korábban akár száz napig is eltartott az 50–70 centiméteres téli jégpáncél

A jég védett, melegített és nyugalmat biztosított a telelő élőlényeknek. A melegebb víz viszont azzal jár, hogy az algák több szerves anyagot termelnek, őket ugyanis limitálja ebben az alacsony hőmérséklet és a fényszegénység.

"Fontos szempont az is, hogy a teleink enyhülése kedvez az invazív fajoknak, amelyek, ha megtalálják az életfeltételeiket, kiszoríthatják az őshonosakat, ez pedig a biodiverzitás csökkenéséhez vezet. Minden faj eltűnése az élővilág szegényedését jelenti. Az invazív fajok nagy része bizonyíthatóan a vízi járművekkel érkezik a Balatonba, azután a számukra kedvező körülmények között elszaporodnak. A vándorkagyló az 1930-as években egy hajó ballasztteréből került a tóba. A Keszthelyi-medencében az invazív közönséges csavarhínár mára már nagyobb területeket elfoglalt, egyes részekről kiszorítva az őshonos hínárokat" – mondta a kutató.


"A vízminőség alatt leg­gyakrabban az algákat értjük – folytatta Somogyi Boglárka – vagyis, hogy milyen tömegben, milyen algák szaporodnak el. Ezt elsősorban az befolyásolja, hogy mennyi szervetlen növényi tápanyag, foszfor áll a rendelkezésükre. A Balatonban több mint 2000 algafaj él, szerves anyagot állítanak elő, amelyet a későbbiekben az őket fogyasztó élőlények használnak fel. Végső soron a tavi halprodukció is az algák mennyiségének a függvénye"

Az elmúlt években az algáknak kimondottan rossz volt a sajtójuk. A balatoni fürdőzés, a csúcsszezon ellenségeiként jelentek meg, de arról nem szokás beszélni, hogy nélkülük nem lenne élet a vízben.

Napjainkhoz képest a nyolcvanas, kilencvenes években sokkal rosszabb volt a helyzet (az alól egyetlen év, a 2019-es jelentett kivételt). A szakemberek pedig rendszeresen elmondják, hogy a Balaton élővíz és nem úszómedence, nem szabad és nem is lehet elvárni tőle az állandó vízminőséget, a feszített víztükröt. Ezt azonban azoknak, akik zavartalan nyaralásra vágynak, nehéz tudomásul venniük. Pedig jó lenne velük megértetni – olvasható a sonline.hu cikkében.