Csökken Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a szabadföldi zöldségtermesztés, ezen belül a fejeskáposzta termőterülete – adta hírül a Kossuth Rádió HajnalTáj című műsora. Fábiánházán és térségében régóta nagy területen termeltek káposztát és egyéb zöldségeket. Ma már azonban csak az önkormányzat közmunkaprogramja tartja életben ezt a fajta gazdálkodási formát – hangzott el a minapi adásban.

Kerecsen Ferenc gazdálkodó a műsorban elmondta: a kézimunkaigényes növények termelése két dolog miatt esett vissza. Az egyik, hogy az a korosztály, amelyik reggel nekiállt például paradicsomot szedni és dolgozott estig, már kihalt. Ám a zöldségtermesztés a mezőgazdaság nehézipara, és minőségi áruhoz bizony a gépeket ki kell zárni a betakarításból, itt egyelőre az automatizálás nem megoldott. Másrészt a zöldség bizalmi növény, amikor ő reggel levágta a karfiolt és az 10 órakor már frissen, egészségesen, kiváló minőségben a háziasszony asztalán volt, ott kialakult egyfajta bizalom a termelő iránt. Ferenc ma két kezén meg tudja számolni, hányan vállalják az agrárium eme komoly, jelentős szaktudást igénylő szegmensét.

káposzta

A káposzta piacon is jelentős a külföldi nyomás, véli a termelő – forrás: pixabay

– A mostani generáció inkább az ipar felé orientálódik – szögezte le a termelő.

Hozzátette, a zöldségpiacon, illetve a káposzta piacán jelentős a külföldi nyomás, ami a hazai termelők pozícióit, lehetőségeit rontja. Változtak a hazai konyha, a háziasszonyok igényei is: Kerecsen Ferenc úgy véli, ha valamelyik alapanyagot (példának okáért a savanyú, vagy éppen a töltött káposztát) megvehetik készen, akkor inkább megveszik, nem bajlódnak a savanyítással, vagy a betöltéssel.

– Volt 3-4 hektárnyi paradicsomom is régebben, s a háziasszonyok elhordták befőzni a termést. Most már csak fél hektár van, amit zölden szedünk le és savanyítóba adjuk el – magyarázta a férfi. – Hát ez a különbség...


Gyarmati Endre polgármester megerősítette: az egykori nagy kiterjedésű káposzta- és cukorrépaföldek már a múlté. Az elmúlt 10 év távlatában még voltak káposztatermelők, de többségük mára eltűnt. A szabadföldi zöldségtermesztést (például babot, paprikát, a káposztát kevésbé) az önkormányzat viszi tovább 4,5 hektáron, a termést a konyha használja fel.