Két fontos egyeztetésen van túl a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Igazgatósága: először a térség feldolgozóüzemeinek képviselőivel ültek le egy asztalhoz, hogy a közelgő almaszezonról egyeztessenek, majd az almásgazdák véleményét hallgatták meg – írja a szon.hu. Bár egyik találkozó sem volt sajtónyilvános, de a hírportál mindegyikről kapott egy-egy beszámolót Rácz Imrétől, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vármegyei elnökétől.
Egy-egy ültetvény termőre fordulása 2-5 év – fotó: pixabay.com
Előfordulhat, hogy nem terem elég alma
"Az idei egyeztetés kissé más hangulatú volt, mint az előző években, hiszen a feldolgozóüzemek is érzik, hogy rossz az irány, ami felé tartunk. Az elmúlt öt esztendőben hatezer hektárral csökkent vármegyénkben az alma termőterülete, évente tehát több mint ezer hektárral. A 2000 és 2004 között telepített iparialma-célültetvények elöregedtek, alacsony hozamúak. Ennek és a tavalyi aszálynak is a következménye, hogy a feldolgozókapacitások már csak ötvenszázalékos mértékben vannak kihasználva, ami értelemszerűen nem jó sem az almatermesztőnek, sem a feldolgozónak. Ha érdemben nem változik valami, elképzelhető, hogy nem terem majd annyi alma, amennyire a feldolgozóknak minimálisan szükségük van" – figyelmeztetett, már nem először Rácz Imre.
A vármegyei elnök véleménye szerint egyszerre több kérdés is felvetődik. Például akarunk-e az ipari almával mint önálló, az étkezésialma-termesztéstől független ágazattal foglalkozni? Ha pedig fejleszteni akarunk, legyen-e a 2024-től induló VP ültetvénytelepítési támogatások között? Az előállított alapanyag mennyire biztosít a termesztőknek, a feldolgozóknak kiszámítható, biztos megélhetést? – sorolta a megválaszolásra váró kérdéseket.
Jelenleg az ipari alma „igénytelen étkezési" értelmezésben van, ami nagyon rossz, mert hektikus alapanyagbázist jelent – fotó: pixabay.com
A termelőktől is várják a stratégiai javaslatokat
A FruitVeB szakmaközi szervezet csengeri származású elnöke, Dr. Apáti Ferenc is részt vett azon az egyeztetésen, ahol a feldolgozók képviselői is jelen voltak. Elmondta, – az Agrárminisztérium az ígérete szerint – a kormányzat teljes egészében elfogadja és tovább viszi a szakma, a termelők és a feldolgozók közös, egyeztetett stratégiai javaslatait. Emiatt arra kérte az almapiaci szereplőket, hogy osszák meg velük a gondolataikat, az elképzeléseiket a jövővel kapcsolatban.
"A hazai termőterületek drasztikus mértékben csökkentek, az előállított alapanyag mennyisége látványosan visszaesett, és valóban, a feldolgozókapacitásoknak nagyjából csak az ötven százalékát használjuk. Ha ez a tendencia folytatódik, akkor néhány éven belül megszűnhet az iparialma-termelés. Senki sem mondhatja rólam, hogy iparialma-párti vagyok, de most mégis ezért emelek szót"
– fogalmazott a Debreceni Egyetemen is oktató szakember, majd hozzátette, jelenleg az ipari alma „igénytelen étkezési" értelmezésben van, ami nagyon rossz, mert hektikus alapanyagbázist jelent, és kiszámíthatatlan, tervezhetetlen állapotot okoz a gazdálkodók, és a feldolgozók számára is.
"Most vagyunk abban a pillanatban, amikor el kell dönteni, hogy mit tegyünk. Egy-egy ültetvény termőre fordulása 2-5 év. Ha közben a feldolgozás leáll, nem vagy nagyon nehezen tudjuk újraindítani. Ha sikerül is, az elvesztett piaci pozíciókért újra meg kell harcolni. Most kell lépnünk, hogy 4-5 év múlva almánk lehessen. Az iparialma-termesztést a jövőben rentábilisan, olyan célültetvényeken szabadna csak végezni, ahol csak meghatározott fajtákat termesztünk, és legalább 40-50 tonna/hektár a stabil termés. Van öntözés, fagyvédelem, nagy fokú gépesítés, talajművelés, növényvédelem, metszés, betakarítás" – vélekedett a FruitVeB elnöke.
.jpg)
Az elmúlt öt esztendőben hatezer hektárral csökkent vármegyénkben az alma termőterülete – fotó: pixabay.com
Jakab István, a MAGOSZ elnöke is jelen volt a vármegyei gazdákkal folytatott kamarai egyeztetésen
"A mezőgazdaság a tavalyi történelmi aszály után még inkább a politikai és szakpolitikai figyelem középpontjába került, így várhatóan minden olyan javaslat, ami alulról szerveződve érkezik, és a fenntartható, eredményes gazdálkodás lehetőségét foglalja magában, kellő támogatást fog kapni. A ma aktív gazdálkodók nagy része idős korú, és bár tartják a lépést a technológiai fejlődéssel, szívesen dolgoznak, azért számukra is eljön az idő, amikor szívesen átadnák már a stafétát. De a fiatalok hiába járnak jó és magas színvonalú iskolákba, ha a piaci lehetőségek beszűkülése vagy akár megszűnése miatt nem látják biztosítottnak a családjuk megélhetését. Fent kell tartani a vármegye klasszikus termelési szerkezetét és kisgazdálkodói jellegét. A helyben termelt áruk helybeni értékesítése is elősegíti a társadalmi és gazdasági fenntarthatóság kialakulását" – fogalmazott Jakab István.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
