A vetőburgonya szaporítással foglalkozók egész Európában kezdenek átállni a feldolgozóipari fajták szaporítására, ami egyben azt is jelenti, hogy nem lesz elegendő étkezési vetőmag, ezáltal elég étkezési burgonya sem. Ennek más most látható a következménye: több kereskedő cég is kifogyott a vetőmagból, miközben a vetőburgonyának márciusban, áprilisban még van bőven lenne forgalma – írja a novenyvedoszer.hu.
A tavalyi év különösen nagy kihívást jelentett a vetőburgonya-termesztők számára – fotó: pixabay.com
A jó minőségű étkezési burgonyához jó alapanyag, vagyis jó vetőburgonya kell
A problémákat még az is tetézi, hogy a vetőburgonya ára a tavalyi év hasonló időszakához képest 25-30 százalékkal emelkedett. Évről évre megfigyelhető, hogy csökken az étkezési és a vetőburgonya vetésterülete, az ára pedig emelkedik.
A tavalyi év különösen nagy kihívást jelentett a vetőburgonya-termesztők számára, ami hatással lesz az idei exportra is. Alapvető élelmiszerünk jövője nagyon bizonytalannak tűnik, pedig a mindennapi étkezésünk fontos része.
Szabó Kristóf, az Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács vetőburgonya tagozatának vezetője, elmondta: a termelési tényezők közül a legfontosabb az, hogy mindenképpen biztos és jó minőségű alapanyag kerüljön a földbe.
A hazai szaporításba bevont terület nagyon kevés, mindössze 70 hektár
"A fémzárolt vetőburgonya jóval drágább, mint a nem fémzárolt. Aki komolyan foglalkozik burgonyatermesztéssel, így komoly termést is szeretne ezáltal betakarítani, az kizárólag fémzárolt vetőburgonyát ültet. A hazai szaporításba bevont terület nagyon kevés, mindössze 70 hektár, ami soha nem fedezi majd a hazai piaci ellátást, de valahol érthető, hiszen a hazai szaporítás során a nagy kánikula miatt nehéz előállítani a jó minőségű vetőmagot, így folyamatosan csökken az étkezési burgonya ültetési területe és nyugaton az általános burgonyatermesztésben eltolódás tapasztalható az ipari fajták termesztésének az irányába" – fogalmazott a tagozat vezetője.
Mivel a hazai 70 hektáros vetőburgonya termesztési terület nem fedezi az igényeket, ezért behozatalra szorul az ország. A világ legnagyobb exportőreinek továbbra is Hollandia, Franciaország és Németország számít. A betegségek iránti ellenállásban a fémzárolt vetőburgonyák komoly mértékben veszik ki a részüket. Ha egy rezisztencia gént előtérbe helyez a nemesítés, akkor fennáll a veszélye annak, hogy valamilyen más tulajdonsága annak a fajtának gyengébb lesz.
A hazai szaporítás során a nagy kánikula miatt nehéz előállítani a jó minőségű vetőmagot – fotó: pixabay.com
A nemesítés napjainkban a csökkentett inputanyag igényre, a szárazság, és hősokk tűrésre törekszik. A fémzárolt és a nem fémzárolt vetőmag között az a különbség, hogy az előbbinél nagyon szigorú határértékeket szabnak meg különböző szaporítási fokokra, aminek köszönhetően alkalmassá válik arra, hogy vetőmagnak nevezzük.
_fill_540x300_0.jpg)
