Hogyan előzhetjük meg és hogyan gyógyíthatjuk a tápanyaghiány-betegségeket?

Az előző cikkben már jelzett sárgulás okait próbáljuk alaposabban körbejárni, megvizsgáljuk az okokat, és keressük a leghatékonyabb gyógyítási módot. Talán sikerül olyan következtetéseket is levonni, amivel a későbbiekben megelőzhetjük a betegség kialakulását.

Mely tápelemekről van szó?

A bór az egyik legjelentősebb mikroelem. Élettani szerepével azután kezdtek foglalkozni, miután bebizonyosodott, hogy a gyökérzöldségfélék szívrothadás-betegségét a bór hiánya okozza, továbbá fontos szerepe van a megtermékenyülésben és a generatív folyamatokban. Befolyásolja a sejtfalak, a szövetek rugalmasságát, hiányában a termésfelületen apró repedések keletkeznek. A hiánytünet mindig a legfiatalabb növényi részen jelenik meg először, a levelek merevekké, törékenyekké válnak.

Miután a növény csúcsa elhal, az újabb hajtások a levelek hónaljából törnek elő, és ha ezt követően sem jut a növény elegendő bórhoz, azok is elhalnak. A növények gyorsan befejezik hosszanti növekedésüket, a tenyészőcsúcsuk elszárad, a levelek a fonák irányába kezdenek pödrődni. Leggyakrabban sárgarépán, petrezselymen, retken, paszternákon és zelleren (1. táblázat), valamint paradicsomon, lúgos kémhatású, erősen meszes talajon és szárazságot követően fordul elő.

Zöldségfélék kalcium-, magnézium- és mikroelemigénye

(„x” átlagosnál nagyobb igény)

A mangán szerepe igen sokoldalú, szabályozza az enzimek működését, a szénhidrát és a fehérje anyagcseréjét. Hiánya ennek megfelelően súlyos zavarokat idéz elő a növekedésben, a belső élettani folyamatokban. Hajtatásban ritkán, szabadföldi zöldségtermesztésben gyakrabban találkozhatunk vele. A hiánytünetek a fiatal leveleken jelennek meg először klorózis formájában, az ér közötti szövetek kisárgulása pókhálószerű elszíneződést mutat. Az így kialakult klorózis – később az apró nekrotikus foltok megjelenése – könnyen összetéveszthető más mikrotápanyag hiánytünetével is.

A felsorolt tünetek megfigyelhetők paradicsomon, paprikán, de hajtatásban az uborkán (1. kép) és a dinnyén is, ritkábban fordul elő fejes salátán, babon.

Mangánhiány uborkalevélen – A szerző felvétele

A mangánhiány kialakulására elsősorban ott kell számítani, ahol erősen lúgos a talaj vagy magas a mésztartalma, de felvételét a levegőtlen talaj is zavarhatja (betömörödött talaj, túlöntözés, levegőtlen konténerek és tenyészedények, tömörödött tápkocka- és cserépföldek).

A cink élettani hatása hasonlít a mangánéhoz. A zöldségnövények csak igen kis mennyiségben veszik fel a talajból, ám jelenléte a tökéletes élettevékenységhez nélkülözhetetlen. A cinkhiányra jellemző tünet általában a fiatal leveleken alakul ki először. A levelek aprók maradnak, a levélerek közötti szövetek fehéres-zöld színűvé változnak (2. kép).

Cinkhiány paprika hajtásán – A szerző felvétele

Számos növényfajon a levelek is deformálódnak. Néhány zöldségfélén – például a paradicsomon – apró, nekrotikus, barna foltok is képződnek a levélen, a száron és a levélnyélen. A cinkhiány pusztán a sárgulás tünete alapján nem állapítható meg egyértelműen. Maga a klorózis nem lokalizálódik az alsó vagy a fiatal levelekre, és az első tünetek megjelenési helye is növényfajonként kismértékben változó. Viszonylag egyértelművé teszi a cinkhiányt az aprólevelűség és a rozettás jelleg, az utóbbi tünet inkább a gyümölcsfákon és nem a lágy szárú zöldségféléken figyelhető meg. Kifejezetten cinkigényes növény nincs a zöldségek között, de hiányára a paradicsom az átlagosnál érzékenyebb.

A termesztésben a réz hiányával alig lehet találkozni, ennek fő oka, hogy igen kis mennyiségben igénylik a növények, és ehhez a réztartalmú tápsók, növényvédő szerek és lombtrágyák használata elegendő forrás. Mint tápanyag, az enzimatikus folyamatokra van hatással, hiánya a szárazság iránti érzékenységet is fokozza. Rendszerint más mikroelemek hiányával együtt fordul elő a tőzegkockában történő palántaneveléskor vagy az utóbbi években a tápoldatos termesztésben. Jellemző tünete a növény kókadtsága, hervadása, ami a fiatalabb leveleken tapasztalható először.

A molibdénnek a fehérje-anyagcserén kívül az enzimek működésének irányításában van fontos szerepe. A hiány megjelenése – más mikroelemekkel ellentétben – nem a meszes, lúgos, hanem a savanyú, mészben szegény talajon várható. Ebből adódóan meszezéssel a hiánytünetek sok esetben megszüntethetők. Általánosságban elmondható, hogy hiányából adódóan inkább a fiatal növényi részek károsodnak, de a tünetek formája és helye növényfajonként eltérő. Gyakrabban karfiolon és brokkolin figyelhető meg, a termésen (rózsán) lilás-barna foltok képződnek. Csak a megelőző védekezés hatásos.

A mikroelemekre emlékeztető tüneteket okoz a vas, a magnézium és a kén is. A növényen belüli mozgásuk, biokémiai reakcióik is nagyon hasonlóak, de a növény által felvett mennyiségük alapján a makroelemekhez más csoportosítás szerint külön csoportba a mezoelemekhez sorolják őket. Folytatásként következő írásunkban ezeknek a tápelemeknek a hiánybetegségeivel fogunk foglalkozni.