Olyan enyhe az idő, mintha tavasz lenne. Karácsony óta nem ritkák a tíz fok feletti hőmérsékletek, többnyire még éjszaka sincsenek mínuszok. Joggal merülhet fel a kérdés: milyen hatással lesz mindez az idei gyümölcs- és zöldségtermésre? A Debreceni Egyetem Kertészettudományi Intézetének vezetőjét, Apáti Ferencet kérdezte erről a telex.hu

gyümölcsfa

Az eddigi enyhe idővel még nincs semmi gond, de most már egy-két héten belül nagyon meg kellene érkezniük a fagyoknak – fotó: pixabay.com

Hogy ne legyen nagyobb baj, jönnie kellene legalább két hét fagynak

Ezen a télen szokatlanul meleg volt, decemberben is javarészt pluszfokokat mértek nappal, de éjszaka is csak ritkán süllyedt 0 fok alá a hőmérséklet. Január 1-jén Sellyén megdőlt a melegrekord is: 18,9 Celsius-fok volt.

Az eddigi enyhe idővel még nincs semmi gond, de most már egy-két héten belül nagyon meg kellene érkezniük a fagyoknak, és az lenne a jó, ha azok február végéig ki is tartanának, vagyis addig most már igazi tél lenne, majd márciusban lassú, fokozatos lenne a felmelegedés

– mondta Apáti Ferenc, a Debreceni Egyetem Kertészettudományi Intézetének vezetője, amikor arról kérdezték, az idei magyar gyümölcstermesztésre milyen hatással lehet az enyhe időjárás.

Az elmúlt években már többször tapasztalhattunk szokatlanul meleg teleket, a szakértők szerint Magyarország éghajlata melegedni fog. Az OMSZ adatai is arra utalnak, hogy egymást követik az elmúlt száz év legmelegebb évei - hazánk sajnos némileg erőteljesebben melegszik a globális átlagnál.

Előrejelzések szerint a melegedés várhatóan a nyári hónapokban lesz erőteljesebb, a nyaraink átlaghőmérséklete az évszázad végére 3-4 fokkal is emelkedhet.  A nyáritól ugyan elmarad majd a téli melegedés, de ennek eredményeképpen nem nagyon tud majd kialakulni tartós hótakaró Magyarország nem hegyvidéki területein.

havas

Nem nagyon tud majd kialakulni tartós hótakaró Magyarország nem hegyvidéki területein – fotó: pixabay.com


Jelenleg még nincs baj

Apáti Ferenc véleménye szerint a gyümölcsfákkal egyelőre nincs gond:

A gyümölcsfák – a külső hőmérséklettől függetlenül – ilyenkor, január elején még mélynyugalmi állapotban vannak. Gyümölcsfajtól függően nagyjából január második felétől február végéig fejeződik be a mélynyugalmi állapot. A rövidebb hidegigényű fajok (például a kajszi- és az őszibarack) már január második felében, végén kilépnek a mélynyugalmi állapotból, míg a hosszabb hidegigényűek (például az almatermésűek) inkább csak február második felében.

Mélynyugalmi állapotnak azt az időszakot nevezik, amikor a fák még akkor sem hajtanak ki, ha ezt az enyhe időjárás egyébként lehetővé tenné. Ennek az állapotnak a hossza fajonként és fajtánként eltér, nagymértékben genetikailag meghatározott. A mélynyugalmi időszakot ezután a kényszernyugalmi állapot fogja követni, ekkor már csak a kedvezőtlen időjárás gátolja a kihajtást, viszont ha az időjárás kedvező, akkor a fa általában ki is hajt. Igazán nagy károkat az ezután beütő fagy okozhat.

rügyek

Ha a megpattanó rügyekre  jön egy mínusz tíz-húsz fokos lehűlés, az már komoly téli rügykárokat okoz – fotó: pixabay.com

Január utolsó harmadától lehetnek gondok

Apáti Ferenc elmondta, hogy abban az esetben, ha a mélynyugalmi időszak letelte után kellően hideg lesz (ami fagyot vagy maximum plusz néhány fok körüli hőmérsékletet jelent), akkor az a fákat kényszernyugalomban tartja.

Vagyis az enyhe tél nagyjából január utolsó dekádjától (harmadik harmadától) tud gondokat okozni,mert ha még akkor is (és februárban is) enyhe idő van, akkor a mélynyugalmi állapot megszűnésével és a kényszernyugalmat biztosító hidegek híján lassan elindul a fák életműködése. A rügyek megduzzadnak, megpattannak, amivel a későbbi fagyok iránti érzékenységük fokozódik. Vagyis, ha a megpattanó rügyekre például február második felében jön egy mínusz tíz-húsz fokos lehűlés, az már komoly téli rügykárokat okoz

– magyarázta el Debreceni Egyetem Kertészettudományi Intézetének vezetője.

A szakember szerint ha túl enyhe a január és a február, akkor a márciustól májusig tartó időszakban hamarabb következik be a virágzás is a vegetáció korai megindulása miatt, ez pedig jelentősen fokozni fogja a tavaszi fagyokkal szembeni érzékenységet. Az utóbbi tíz év tapasztalatai azt mutatják, hogy szinte biztos, hogy március–május folyamán erősebb tavaszi fagyok is lehetnek.

tavasz hó

A márciustól májusig tartó időszakban hamarabb következik be a virágzás is a vegetáció korai megindulása miatt, ez pedig jelentősen fokozni fogja a tavaszi fagyokkal szembeni érzékenységet – fotó: pixabay.com

A gyümölcstermésre és ezáltal a gyümölcsárakra a legnagyobb hatással a tavaszi fagyok vannak

A hidegnek nem csupán a gyümölcsfák életműködésére van hatása.

Ilyen enyhe időben nem gyérülnek a kártevők (tetvek, pajzstetvek, atkák stb.) áttelelő alakjai sem. Megfelelő gyérüléshez és azáltal ahhoz, hogy tavasszal és nyáron kevesebb növényvédelmi gondunk legyen, kellene legalább másfél-két hét egyhuzamban, amikor nappal sincs nulla fok felett a hőmérséklet, és éjszaka legalább mínusz 10-15 fok van

- vélte Apáti Ferenc, majd azt is elmondta, hogy az eddigi téli időjárás a zöldségekre nincs érdemi hatással, hiszen a tavaszi vetések és palántázások márciustól májusig zajlanak, azaz még el sem kezdődtek.

Az üvegházakban zajlik a termelés: vagy pótmegvilágítás alatt termelő állományok vannak (ez néhány tíz hektár Magyarországon), vagy pedig most zajlik az idei termést adó állományok palántáinak telepítése, amire a téli enyhe időjárás szintén nincs negatív hatással. Sőt legalább mérsékli a növényházak fűtési költségeit

- érvelt.