Heteken belül megkezdődhetnek az első földárverések, amelyekkel újabb állami területeket értékesít a kormány. Bár a költségvetési törvény földeladásokból 300 milliárd forint bevételt irányoz elő 2023-ra, az idei értékesítési program várhatóan meg sem közelíti a 2015-2016-ban lebonyolított első nagyszabású állami földértékesítési akció méreteit – írja a novekedes.hu
Összességében – beleszámolva a honvédelmi és az egyéb művelési ágú területeket is – a minisztérium 60 ezer hektár eladására lát esélyt az idei évben – fotó: pixabay.com
Az állami földeladásokból 300 milliárd forint bevételt akarnak elérni
Az Agrárminisztérium előkészítette azt a programot, aminek keretében újabb állami földterületeket bocsát árverezésre a kormány. Kiválasztották és ellenőrizték azokat a földeket, amelyek szóba jöhetnek, és felkészítették a lebonyolításban közreműködő kormányhivatalokat is.
Az eljárási szabályokat tartalmazó kormányrendeletek társadalmi egyeztetése is elkezdődött, ami előreláthatóan március végén-április elején fejeződik be.
Az agrártárca elképzelései szerint a jogszabályok megjelenésével az első árverezések néhány héten belül megindulhatnak.
Az értékesítéseknek az az elsődleges célja, hogy a költségvetési törvény rendelkezéseit teljesíteni lehessen – ezek ugyanis 2023-ra az állami földeladásokból 300 milliárd forint bevétel elérését írják elő. Az árverések során értékesítik a 10 hektár feletti területeket, de más eljárásban – pályázatokkal – 10 hektár alatti területeket is piacra dobnak. Az árverésekkel és pályázatokkal elsősorban szántókat adnak el, de azokat a kisebb erdőfoltokat (mezővédő erdősávokat, szigetekként megjelenő erdőterületeket) is meghirdetik, amelyek magántulajdonú földek közé ékelődnek és nem hasznosíthatók gazdaságosan az állami erdőgazdaságok révén.
Értékesítenek más művelési ágakba tartozó területeket is, például szőlőket, gyümölcsösöket, halastavakat, illetve eladják a korábban honvédelmi célokra fenntartott, de ma már ilyen tevékenységekre nem hasznosított földeket is.
Előzetes becslések szerint a mostani program lényegesen kisebb méretű lesz a 2015-2016-ban lebonyolított akciónál, így az ebből származó bevételek is elmaradnak majd – fotó: pixabay.com
60 ezer hektár eladására van esély az idei évben
Az idei eladásokkal a kormány lényegében folytatja azt a „Földet a gazdáknak!" elnevezésű programot, amellyel az állam 2015-2016-ban már jelentős nagyságú földterülettől vált meg. Az akkor meghirdetett 260-290 ezer hektár területből mintegy 200 ezer hektárt adtak el, amivel az államkasszába 270 milliárd forint bevétel folyt be, amit az államadósság csökkentésére fordítottak.
A 300 milliárd forintos idei bevételi terv azonban nehezen valósítható meg a földárak folyamatos emelkedése ellenére is, mert nincs elegendő földterület, amelyet értékesíteni lehetne. Ugyanis hiába tartozik az állami földvagyonba 1,7 millió hektár termőföld, ennek nagy része - több mint egymillió hektár – olyan erdő, amely nem adható el. További 260-270 ezer hektárt tesznek ki a nemzeti parkoknál lévő rétek és legelők, amelyeket szintén nem értékesítenek, inkább a már kipróbált eddigi bérlőknek adják újra 25 éves tartós használatba az eddig alkalmazott tízéves futamidő helyett.
A fennmaradó 300-400 ezer hektárnyi területet a szántók mellett a művelés alól kivett területek, illetve a szőlők, a gyümölcsösök, a kertészetek és halastavak alkotják, de ezek közül sem mindegyik értékesíthető.
Az agrártárca összegzése szerint:
- a 10 hektár alatti földekből eddig 14 ezer hektárt hirdettek meg,
- a 10 hektár felettiekből pedig első körben mintegy 18 ezer,
- egy második ütemben pedig várhatóan 10 ezer hektárt írnak ki árverésekre.
Összességében – beleszámolva a honvédelmi és az egyéb művelési ágú területeket is – a minisztérium 60 ezer hektár eladására lát esélyt az idei évben.
A 300 milliárd forintos idei bevételi terv azonban nehezen valósítható meg a földárak folyamatos emelkedése ellenére is – fotó: pixabay.com
Csökkent a kereslet a földek iránt
Előzetes becslések szerint a mostani program lényegesen kisebb méretű lesz a 2015-2016-ban lebonyolított akciónál, így az ebből származó bevételek is elmaradnak majd. A helyzetet nehezíti, hogy napjainkra jelentősen csökkent az érdeklődés az eladó földterületek iránt, a tavalyi aszály és a folyamatos terménypiaci anomáliák miatt a növénytermelő gazdálkodók jelentős veszteségeket szenvedtek el – nem rendelkeznek kellő pénzügyi forrásokkal. (A jelenlegi földárak mellett egy százhektáros állami terület megvásárlásához akár 300 millió forintos tőkére is szükség lehet, ezt magánszemélyként nagyon kevesen tudják előteremteni.)
Az agrártárca könnyítésként a nagyobb területeket több kisebb egységre bontva hirdeti majd meg, de a gazdálkodók a vásárlásokhoz igényt tartanának további segítségre is. Szorgalmazzák, hogy a vételárakat késleltetve, majd az idei betakarítások után kelljen kifizetniük, és ehhez kaphassanak majd kedvezményes hiteleket is.
A földvásárlásokhoz a "nulla százalékos" kamathoz közelítő hitelkondíciók most nem érhetők el, ezért a termelők csak az Agrár Széchenyi Kártya kedvezményes beruházási hitelét használhatják fel, ami 5 százalékos fix éves ügyleti kamat mellett érhető el.
A gazdálkodók körében aggodalomra ad okot az elővásárlási jog gyakorlásának új szabályozása is, mert az állami földárveréseknél a létrejött szerződéseket nem függesztik majd ki, hanem a licitekre az elővásárlási jogosultaknak is el kell menniük, ha élni kívánnak jogosítványaikkal. Ilyen esetekben helyben állapítják majd meg, hogy ki lesz jogosult egy-egy adott állami földterület megvételére.
Egyelőre kérdéses, hogy a kezdeti bizonytalanság és a gazdálkodókat jellemző óvatosság mellett a meghirdetésre váró földterületeket az államnak milyen arányban sikerül majd eladnia. Ez az agrártárca szerint, majd csak az év második felére derülhet ki.
