Milyen másodvetésre is alkalmas növények jöhetnek szóba?
Elsőként a céklát említeném, mert a retek kivételével a legkisebb a kockázata, hogy az említett lekerült növényekkel azonos kártevője, kórokozója lenne. Ennek pedig fontos szempontnak kell lennie az újra hasznosított veteményes területen, mert igen sok bosszúságtól, növényvédelmi kezeléstől kímélhetjük meg magunkat. Ezért mindig érdemes fellapozni valamelyik kertbarát könyvet, hogy ne kockáztassuk a másodvetésű növényeink zavartalan fejlődését az előző növényeinken felszaporodott kártevőkkel, gomba kórokozókkal.
Kiváló helye van a céklának a zöldborsó helyén. – fotó: Shutterstock
Milyen növényeket vethetünk még júniusban?
Júniusban vethető még a cékla. Vannak akik – magamat is ide sorolom – a zöldborsó helyére szokták elvetni ezt a 100-120 napos tenyészidejű növényt. Gazdaboltokban többféle fajta között válogathatunk, de otthoni kiskerti termesztésre – és talán savanyúságnak az asztalra is – a gömb alakú Rubin, vagy a hengeres Bíborhenger fajták a váltak be a legjobban. Száz négyzetméterre elegendő 10 dkg magot elvetni 40 cm-es sort és 15 cm-es tőtávolságra. Akárcsak a többi répa félét, ezt is egyelni kell, ha kikelt, hogy szép a fajtájára jellemző formájú termést szedhessünk fel három hónap elteltével.
Júniusban vethetünk még babot, csemegekukoricát, de sárgarépát, petrezselymet is, vagy új-zélandi spenótot, esetleg cukkinit, patiszont, de még a spárgatökkel is sikerrel próbálkozhatunk.
Idén ugyan elmaradt a fagyosszentek palántapusztító lehelete, helyette kemény jégverések okoztak károkat a veteményesben, gyümölcsösben. Június elején még pótolhatjuk a paprika és paradicsom palántákat, sőt néhány melegigényes zöldségnövény palántázásával sem késtünk el. Hosszú ősz esetén sokáig ellátnak még termésükkel, csak az öntözésükről gondoskodjunk.
A konyhakertből nézzünk át a gyümölcsfák felé!
A korai cseresznye már leérett, de hó végére a ropogós kései fajtákat is leszüretelhettük, utána érdemes a fa alatt elhullott gyümölcsöket is összeszedni, hogy a kórokozóknak ne adjunk alkalmat a jó telelésre. A fákon maradt ú. n. „múmiákat” is szedjük le hasonló okból. Akinek meggyfája is van, ugyanezt tegye a fa körül.
Érdemes talán szót ejteni a gyümölcsritkításról is. Kajszi-, őszibarack fákon egyes években sok virágból lesz gyümölcs. Ha elmulasztjuk ezt a munkát, bizony sok apró termésre számíthatunk, nem is említve a fajtára jellemző íz s zamatanyagok hiányát. Hasonlón járjunk el az alma s körte esetében is, hogy szép méretes gyümölcsöket nevelhessenek a fáink.
Néhány szó a korai befőzésről
Akinek szamócása van a kertben, hónap közepére bizonyára már üvegekben sorakozik a gyümölcs a kamrában. – fotó: Shutterstock
Az idén korábban virágzik a bodza, de még június első napjaiban tudunk belőle bodzaszörpöt is készíteni. Van ennek azonnal fogyasztható és télre eltett receptje, nézzenek körül a szakácskönyvek között, vagy az interneten. Hogy ne kellejen keresgélni, itt egy azonnal fogyasztható és egy télre elkészíthető szörp receptje:
Hozzávalók:
• 1 l víz
• 1 kg kristálycukor
• 1 db alaposan megmosott és vékony karikákra vágott citrom
• 10 db szép tenyérnyi bodzavirág
• 1 dkg citromsav
Elkészítése: A hozzávalókat 3-5 literes üvegekben alaposan összekeverjük. Hűvös, sötét helyen kb. öt napig állni hagyjuk, majd palackokba töltjük. Fóliával lezárjuk a tetejüket, majd kupakokat csavarunk rájuk.
Ha télre is el akarunk tenni bodzaszörpöt, akkor a következő recept szerint járunk el:
Hozzávalók:
• 5 kg cukor
• 2,5 liter víz
• 10 dkg citromsav
• kb. 1 kg citrom
• 0,5 dkg benzoesav-nátrium
• 50-60 bodzavirág
Elkészítése: a cukrot felolvasztjuk a vízben – nem kell forralni – és beleszórjuk a felsorolt hozzávalókat, majd 5-6 napig állni hagyjuk, de többször megkeverjük. Ezután leszűrjük s palackokba töltjük, majd mint más szörpöket, télen hígítva fogyaszthatjuk.
