Mint arról mi is beszámoltunk szeptemberben, az Európai Bizottság jóváhagyta a szabolcsi alma felvételét az oltalom alatt álló eredetmegjelölések uniós nyilvántartásába. A bizottsági közlemény szerint a szabolcsi alma elnevezés kizárólag a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében termesztett és szüretelt almára vonatkozhat.
A gyümölcs húsa ropogós és zamatos, ami a fajtán kívül Szabolcs-Szatmár-Bereg megye éghajlati és talajadottságainak is köszönhető, melyek kiválóak az almatermesztéshez.
"Az optimális termőhely mellett a termelők szaktudása a korábbi évszázadok során szerzett és generációról generációra szálló tapasztalaton alapul. A magyar almatermesztés hírnevét a szabolcsi alma alapozta meg" – állt az Európai Bizottság közleményében.
Erre csak azt tudjuk mondani: ez így van, de mi a perspektíva, milyen jövő vár a Szabolcsi almára? Egyebek közt erről is kérdeztük Román István vármegyei főispánt, aki volt termelőként és magánszemélyként dr. Takács Ferenccel, az Északkelet-magyarországi Alma és Egyéb Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnökével, valamint Papp Józseffel, a Zsindelyes Tanya Kulturális Értékeinek Megóvásáért Alapítvány kuratóriumi elnökével együttműködésben kezdeményezte a nyilvántartásba vételt.
Román István: "A hagyományos jonatán alma már a múlté" – forrás: Román István
– Úgy hisszük, hogy a szabolcsi alma kifejezés a magyar emberek fejében a minőséget is jelenti, s az is fontos, hogy a hazai almatermelés mintegy kétharmadát a vármegyénkben található ültetvények adják. Ezért gondoltuk úgy, hogy a Szabolcsi alma – most már így, nagy kezdőbetűvel – méltó a védjegyi oltalomra – bocsátotta előre Román István. – Ezzel együtt sajnálattal vesszük tudomásul, hogy a rendszerváltáshoz képest a termőfelület és megtermelt alma mennyisége csökkent, viszont van pozitív fejlemény is: az új telepítések már a modern technológia jegyében születtek. Jéghálóval valósultak meg a beruházások és olyan fajták telepítésével, amelyek megfelelnek napjaink igényeinek. A hagyományos jonatán alma már a múlté. Azt sem rejthetjük véka alá, hogy évről évre vannak problémák az értékesítéssel, s a kezdeményezésünktől egyébként azt is várjuk, hogy a brand segítségével újabb vásárlókat és piacokat tudjunk meghódítani a híres Szabolcsi almának.
_fill_540x300_0.jpg)
Román István felidézte: családja, sőt, ő maga is sokáig termelt almát, s jó szívvel emlékszik vissza középiskolás éveire, amikor társadalmi munka keretében részt vettek a betakarításban, így gyűjtve osztálypénzt.
– A vármegyében és reményeink szerint az ország más részein is van az emberekben egyfajta érzelmi kötődés ehhez a gyümölcshöz és azt gondolom, azt is mindenki tudja, hogy az alma mennyire egészséges, úgyhogy bízunk a sikerben – tette hozzá.
Görömbei Vilmos, az Arany Parmen Kft. ügyvezetője elmondta: 40 hektár intenzív almással rendelkeznek, s integrációban további termelőket is bevonva, szintén 40 hektárnyi gyümölcsös termését értékesítik.
Görömbei Vilmos szerint az országba áramló lengyel alma rontja a hazai termelők pozícióit – forrás: Görömbei Vilmos
– Mi Idared, Red Chief, Golden és Pinova fajtákkal dolgozunk, ezek a legkedveltebbek a fogyasztók körében – bocsátotta előre a szakember. – A fősipán úr által elmondott tendenciát én is meg tudom erősíteni: míg 10 évvel ezelőtt 24-26 ezer hektáron termett alma a vármegyében, ez ma már csupán 15 ezer hektár körül alakul, de még így is nálunk vannak az ország legnagyobb almatermelő területei. Én optimista vagyok a jövőt illetően, úgy gondolom, hogy mind az ipari, mind az étkezési almára szükség van. Az almasűrítmény mindig eladható, az étkezési almából pedig Magyarországon évente 110-120 ezer tonna fogy, amit meg tudunk termelni. A legfontosabb, hogy a belső piacokat védjük meg, két-három TÉSZ az országban elég lenne a termelők összefogásához. Fontos dolog ez, hiszen ma a belföldi piacon nagy mennyiségben van jelen a lengyel alma, elsősorban a nagy áruházláncokon, illetve magyar kereskedőkön keresztül, ami jelentősen rontja a pozícióinkat. Úgy érzem, most kicsit gödörbe kerültünk, a tavalyi év gyenge volt, az idei jobbnak tűnik, de a piacunk az említett tényezők miatt bizonytalan. Ha ezen tudunk változtatni, akkor én úgy vélem, szép jövő előtt áll a hazai almatermesztés.
