Az illatos nárcisz (Narcissus × poëticus)

Elsőként a hagymások közül az illatos nárciszt emelem ki, mely mindenféle gondozás nélkül akár évtizedekig is képes virágozni, miközben egyre sokasodik, és néhány évente szétültethetjük. A Mecsekben vadon is előfordul, de őshonossága erősen vitatott. Mindenféle talajon megél öntözés nélkül is, azonban a mélyárnyékot nem szereti, a rétek virága. Nagyon illatos, de erősen mérgező.

nárcisz virág

Nárcisz – fotó: Wikipédia

A fagyal (Ligustrum spp.)

A fagyal régi, elterjedt sövénynövényünk, de erdeink aljnövényzetében is mindenhol előfordul. Félörökzöld növény, ami a szakzsargonban azt jelenti, hogy rendszerint csak tél végén hull le a lombja az új levelek megjelenése előtt.

Sajnos az utóbbi években a klímaváltozás miatt egyre kevésbé bírja a túlságosan napsütéses, meleg helyeket, kártevők támadják meg, ezért inkább hűvösebb, árnyékosabb kertekbe való.

Könnyen szaporíthatjuk a vesszők feldarabolásával és földbe ültetésével rendszeres öntözés mellett, de ősszel vagy tavasszal árudákban is megvásárolhatjuk 100 Ft körüli áron.

Sövénynek kb. 30 centiméterenként ültessük árokba, jól megtrágyázott földbe, két sorosan. Ültetéskor a vesszőket vágjuk vissza mintegy felére, és a későbbiekben évente 2-3 alkalommal nyírjuk meg sövénynyíróval.

fagyal

Fagyal – fotó: Pixabay

A puszta szil (Ulmus pumila ’Puszta’)

A csodasövényként is hirdetett turkesztáni szil sövénynek vagy fának is ültethető. Lombhullató, tehát télen már egyáltalán nem takar. A legigénytelenebb növényeink közé sorolható, a legsivárabb, tápanyaghiányos száraz talajok kivételével mindenütt szépen fejlődik. Környezettudatos szemléletűeknek mégsem ajánlom, mert kertjeinkből nagyon könnyen kivadul, és a természetes növényflórába is beépül, mivel a legkisebb gyökérdarabról és magról is képes kifejlődni.

Vesszőiről a fagyalhoz hasonlóan igen könnyen szaporítható, de magról vagy nyár végi zölddugványról is, akinek van termesztőberendezése. Gyökeres dugványait ősszel vagy tavasszal még a fagyalnál is olcsóbban vásárolhatjuk meg.

A gondozásnál sokan elfelejtik kezdetben visszavágni, mert szeretnék, ha hamar megnőne, de ez nem jó, mert felnyurgul és ritka lesz, ezért mindenképp nyírjuk évente kétszer-háromszor. És ne hagyjuk túl magasra megnőni, mert csak magas létráról tudjuk majd nyírni.

A madárbirs (Cotoneaster spp.)

A madárbirsek nemzetsége nagyon változatos fajokból és fajtákból áll. Vannak alacsony talajtakarók és magasabb cserjetermetűek, örökzöldek és lombhullatók, sűrű növekedésükkel jó gyomelnyomók és ritkásabb ágrendszerűek, szép bogyókkal is díszítők és jelentéktelenebb termésűek, csak napra és árnyékba is ültethetők. Legnagyobb mennyiségben talán a rézsűk befuttatására is alkalmas alacsony, sűrű növekedésű, szép bogyójú, örökzöld fajták használhatók. Ilyenek pl. a Cotoneaster dammeri ’Mooncreeper’, C. d. ’Schoon’, C. radicans ’Eicholz’, C. salicifolius ’Herbstfeuer’, C. s. ’Parkteppich’.

madárbirs

Madárbirs – fotó: Pixabay

Kisebb mennyiségben fás dugványozással is szaporíthatók, amihez nagyobb, vastagabb, jól fásodott ágrészek kellenek, nagyobb mennyiségben azonban nyári félfás dugvánnyal nevelhetők. Ez utóbbihoz elegendő 5 cm-es kis hajtás is, viszont állandóan nedves, párás, árnyékos viszonyokat igényel, amit csak fóliasátorban vagy üvegházban tudunk biztosítani. Éppen ezért ezt csak tapasztaltabb kertbarátoknak ajánlom.

Az alacsony termetű madárbirsek a kezdeti gyomlálás után általában nem igényelnek metszést, esetleg néhány évente ifjító jelleggel alaposan visszavághatjuk, ha nem szeretnénk, hogy sok elszáradt rész maradjon alul.

Eperfa vagy szederfa (Morus spp.)

Az eperfa sokfelé vadon is előforduló fekete, fehér vagy rózsaszín termésű, több héten át termő gyümölcs. Kaphatók nagy gyümölcsű fajtái, de a vadon növők is gyakran jókorák és ízletesek, melyeket kertünkbe is átültethetünk. Vigyázzunk, mert meglehetősen nagyra képes megnőni, és lehulló termései vonzzák a legyeket és egyéb rovarokat. A fa különösebb gondozást nem igényel, minimális ritkító metszéssel megelégszik.

eperfa vagy szederfa

Eperfa – fotó: Pixabay

A málna

A málna a legtöbbünk által kedvelt nyári csemege, szabad gyökerű csemetéit ősszel olcsón beszerezhetjük. Számára különösen fontos a megfelelő termőhely. A hűvösebb klímát szereti, termőtájai is az északibb országrészben alakultak ki, a Dunakanyarban és Győr környékén. Családi ellátásra bárhol nevelhetjük, de tegyük a kert félárnyékos, mélyebb fekvésű, nedvesebb részére. Öntözés nélkül ne próbálkozzunk termesztésével, mert nagyon vízigényes, és bőven keverjünk érett istállótrágyát a talajába. 10 évente ültessük másik helyre.

Ha egyet ültetünk, tovább már nem lesz gondunk a szaporításával, mert folyamatosan hozza gyökérsarjait, melyeket egyébként is el kellene távolítani.

A málnatöveket mindenképp legalább karózzuk, de a szőlőhöz hasonló huzalos támrendszerhez is kötözhetjük a vesszőket. Nyáron ritkítsuk, csak az erősebb hajtásokat hagyjuk meg, ősszel pedig levághatjuk a letermett részeket.

málna

Málna – fotó: Pixabay

Gála alma

A gyümölcsfák szaporítóanyaga is olcsó a fás szárú dísznövényekhez képest, amennyiben a hagyományos szabad gyökerű oltványokat választjuk. Ezeket október végétől decemberig vagy márciusban vásárolhatjuk meg.

Egy olyan almafajtát választottam, mely kellemes édeskés ízű, nyár végén érő, és pár hónapig eltartható. Igénytelen, gyorsan termőre forduló, permetezést kevésbé igénylő fajta. Hullott gyümölcséből ivólé vagy kellemes dzsem is készíthető, saját receptem szerint akár birsalmával keverve is. Öntözést és tél végi metszést igényel.

Bosc kobak (tévesen Alexander) körte

Több mint 200 éves, de még mindig a legnagyobb mennyiségben termesztett méltán híres őszi fajtánk. Gyümölcse igen ízletes, éretten jellegzetes rozsdamázzal fedett. Általában kis utóérés után decemberig fogyasztható.

Fája nagyra nő, a legtöbb talajon termeszthető igénytelen, edzett fajta. Kevés gondozást igényel, jó helyen elég néha egy kis ritkító metszésben részesíteni.

A szamóca vagy földi eper

A szamóca az egyetlen lágy szárú évelő gyümölcsünk. A málnához hasonló, kissé hűvösebb körülményeket kedvel. Könnyen szaporíthatjuk nyár végén – amikor már kicsit hűvösebbek az éjszakák – indáiról. Ezeket egyszerűen metsszük le az anyatövekről, és csak néhány levelet hagyva ültessük alaposan megtrágyázott talajba. Kapható előre kilyukasztott fólia is, melyet a talajra terítve és a széleken leföldelve, dupla sorosan a lyukakba ültethetünk, így ritkábban kell gyomlálni, és a bogyók is kevésbé rothadnak. Csak öntözéssel próbálkozzunk vele!

eper

Szamóca – fotó: Pixabay

Rita cseresznye

A Rita a legkorábbi nagy gyümölcsű fajta, mely még nem lesz kukacos, valamivel kisebbre nő, mint a legtöbb fajta, ezért kisebb kertekbe is elfér, frissen és befőttnek is kiváló. Minden kertben ott a helye! A cseresznyét nem kell minden évben metszeni, de ha nem szeretnénk, hogy magasról kelljen szedni, akkor a sudarat pár év után vegyük ki, és a vázágakat is alaposan és rendszeresen kurtítsuk.