A nyáluktól dudorok, ágelzáródások keletkeznek, a mézharmattól szennyeződik a gyümölcs. Télen a talajban a gyökérnyak környékén bújnak meg, rügypattanáskor vándorolnak fel a koronába. Gyorsan gyapjasodik, a fehér viaszszálas bundájukon már nem hatolnak át a rovarölő szerek. Szapora rovar, 10-13 nemzedéke is lehet évente. Tavaszig a talaj, őszig a viasztakaró védi őket. Nehéz a küzdelem ellenük, és nem lehet a permetezésre hagyatkozni.

Az erősen metszett fákon, a gyökérsarjakon, a sűrű lombkoronában jól érzik magukat. Kerülni kell a túlzásba vitt nitrogéntrágyázást! A vízhajtások kivágásával, a sebtisztítással és a seblezárással is sokat tehetünk.

Az őszi olajos lemosással gyéríthetjük a kérgen lévő telepeket. A többség a gyökerekre húzódik, ezek ellen nem hat az olajos lemosás. Rügypattanáskor-zöldbimbós állapotban felfelé vándorolnak, a viaszburkot feloldó olajos rovarölők mellé adagolt Pirimorral is permetezhetünk. A II. kategóriás Calypso 480 SC-t is megemlítem, mert nincs több III. kategóriás készítmény ellene. Ezért is kell kímélni a vértetűfürkészt, melynek egyetlen nősténye akár 140 vértetűt is képes elpusztítani. Tehát ne használjuk a piretroidokat, pl. Decis, Karate stb.

Egy tetvekkel teli hajtásrészt fotóztam, majd ugyanezt letisztítva. Jól látszik a megvastagodás, mely felett később elzáródnak az edénynyalábok. Az ágak után akár a teljes korona is elhalhat.

kép

A csigák elleni védekezés lehetőségeiről már többször írtam. Itt sem lehet csak növényvédő szerekkel, a csigaölőkkel megoldani a kérdést. Sőt, a metaldehid hatóanyag súlyos méreg a háziállatokra, a gyerekekre, és a védett, kárt nem okozó csigafajokat is megölheti. A kis termetű, 1-2 cm-esek pedig nem is találkoznak a granulátummal, folyamatosan a növény belsejében tartózkodnak.

„Gyakorlatilag egyetlen lehetőségünk maradt, ez pedig a mesterséges búvóhelyek kihelyezése.” – erősítette meg a véleményemet Tóthné Bogdányi Franciska átfogó cikkében. Tehát a rongyok, a deszkadarabok, a dinnyehéjak alá húzódókat kora reggel gyűjtsük össze.

Néhány éve hallottam először arról, hogy a tejsavó is vonzza őket. Demeter Károly, a Füvészkert fotósa 0,5 kg édes savóport (kb. 500,- Ft) + 2 csomag zselatint főzött össze egy liter vízzel, majd egy kibélelt tepsibe öntötte.A megszilárdulása után kockákra vágta, mint egy süteményt. Ebben a formában hosszan tartotta a kocsonyás állagát a szabadban is, és folyamatosan csábította a csigákat. Reggelig biztosan a tápkockáknál maradtak.

Az egész világon elterjedt és ténylegesen károsító faj is a budapesti meztelencsiga. Hazay Gyula írta le 1880-ban.

Büszkék lehetünk mindekettejükre. Nagy-Britanniában a legjelentősebb kártevő csigák közé tartozik. Sok növényen leírták, a gyökérzöldségeket és a krumplit különösen szereti. Nyúlánk, kinyújtózva kb. 7 cm, és a hátán egy taréj húzódik végig. Pihenés közben kedvesen karéjba kucorodik. Turóci Ágnes és dr. Páll-Gergely Barna fiatal kutatóktól tudtam meg a fentieket. A spanyol csupaszcsiga felmérésükből írt cikkük megtalálható a honlapomon a felhívásoknál.